A magyar közigazgatás rendszere

A rendszerváltás hatása a közigazgatásra Jogállamiság intézményrendszere Piacgazdasági környezet kiépülése Az állam szerepét, helyét újra kell gondolni - hol kaphat szerepet az állam a közfeladatok ellátásában és honnan vonuljon ki?

A rendszerváltás hatása a közigazgatásra Teljes államtalanítás nem járható út. Négy ok a szelektív állami jelenlétre: pénzügyi folyamatok, gazdaságpolitikai stratégia kézben tartása. (nem lehet spontán mechanizmusokra bízni pl. hogy hogyan történjen az államadósság törlesztése, kezelése) közérdekű beavatkozások (a versenyt torzíthatják, ezért a gazdaság szereplői nem alkalmaznák, de szükség van rájuk)

A rendszerváltás hatása a közigazgatásra Alapvető alkotmányos jogelvek érvényre juttatása miatt: egyedül az állam képes garantálni a jogelvek érvényesülését. az állami szerepmódosulás: a beavatkozó állam helyébe a szolgáltató, feladatmegoldó, szükségletkielégítő állam lép.

A beavatkozó államigazgatási rendszer Egyoldalúan kötelező, eltiltó, megtiltó fellépés. Kényszerrel fenyegetés, kényszer alkalmazása. A címzetti oldalon nem ügyfelek, hanem inkább alattvalók állnak Erőszakszervezetek nagy szerepe. Hatalommal való visszaélés. A szolgáltató szervezetek is szerepzavarba kerülnek és hatóságként lépnek fel.

A szolgáltató típusú közigazgatás Fontos feladatának tekinti az életesélyek megjavítását. Nagy gondot fordít a közintézmények kiépítésére, a magas színvonalú szolgáltatások megteremtésére. Elsődleges eszköze a kedvezményező igazgatási aktus (döntés, határozat), valamint a segélyezési formák gazdag választéka.

Melyik? Egyik sem jelentkezik vegytisztán! A közhatalmi igazgatásban mindig a beavatkozó típusú igazgatás lesz a meghatározó, mert kötelező és közvetlenül kikényszeríthető döntésekkel működik. A szükségletkielégítő közigazgatás is megvalósítható a beavatkozó igazgatás eszközeivel( pl. megépült közcsatorna hálózatra kötelező rácsatlakozás, oltási kötelezettség)

A közigazgatás intézményrendszere Intézmény: Emberek közötti kapcsolatok stabil, tartós, szabályozott formája. Politikai intézmények: pl pártok Gazdasági intézmények: pl. piac, pénz Társadalmi intézmények: pl. házasság, család Az intézmények általában szervezetek is, de nem azonos a két kategória..

A közigazgatás intézményrendszere A közigazgatás intézményei az állam közigazgatási feladatai megvalósításának jogilag szabályozott keretei. Tág értelemben magában foglal minden közvetlenül olyan állami feladatot ellátó szervezetet, amelyet az állam azt alkotmány, vagy törvények alapján kötelezően vállal.

A közigazgatás intézményrendszere A szűk értelemben vett igazgatási rendszerbe a hierarchikusan felépített, kormánynak alárendelt, államigazgatási alrendszer, valamint a közigazgatás egyes intézményei, a területi önkormányzatok, a közjogi közintézmények, közalapítványok, stb. sorolhatók.

A közigazgatás intézményrendszere Kvázi autonóm, vagy autonóm jogi státus. Alapelemek: államigazgatási alrendszer (kormány felügyelete és irányítása alatt) és területi-helyi önkormányzatok (önkormányzati igazgatás).

Az államigazgatási alrendszer A közigazgatás alapvető intézménye. Államigazgatási szervek: kormány, kormányzati szervek és központi szakigazgatási szervek (minisztériumok és országos hatáskörű szervek) területi szervek (regionális, megyei, körzeti)

A központi szervek rendszere Kormány Kormányt segítő szervek (MeH) Minisztériumok Országos hatáskörű szervek (pl. Országos Találmányi Hivatal, ÁNTSZ) Speciális központi szervek (pl. Állami Számvevőszék, Gazdasági Versenyhivatal)

Területi, helyi szervek rendszere Az állam területi beosztása alapvetően meghatározza a közigazgatási rendszer tagolását is. Alapegység a település: község (falu), vagy város lehet. Község-nagyközség város-megyei jogú város- főváros. Megyék Régiók: nem területi-közigazgatási egységek!

A kormány A közigazgatás csúcsán helyezkedik el, a közigazgatási szervek tevékenységét irányítja, igazgatja, koordinálja. Döntéseit testületként hozza. (kancellári típusú-minisztertanácsi típusú kormánymodell) Feladatait elsődlegesen az alkotmány és az arra épülő törvények határozza meg.

A minisztérium Minisztériumot csak törvény hozhat létre, élén a kormánytag miniszter áll. Vannak tárca nélküli miniszterek, akik szintén a kormánynak a tagjai, de nem rendelkeznek önálló minisztériumi szervezettel. A miniszter az alkotmány rendelkezései szerint vezeti az államigazgatás feladatkörébe tartozó ágát és irányítja az alá rendelt szervezetet

A minisztérium A minisztert a minisztériumi politikai vezetésben a politikai államtitkár és a miniszteri kabinet segíti. A politikailag semleges minisztériumi köztisztviselői apparátus és a szakigazgatási szervezet élén a közigazgatási államtitkár áll. Őt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki határozatlan időtartamra. A közigazgatási államtitkárt helyettes államtitkárok segítik, akiket a miniszter nevez ki.

A minisztérium A minisztérium felépítése hierarchikus, a konkrét feladat- és hatáskört kormányrendelet határozza meg. A miniszter kormányrendelet felhatalmazására, vagy annak végrehajtására miniszteri rendeletet alkothat. E hatáskörét nem ruházhatja át. Az alárendelt szervezet irányítására utasításokat hoz.

A nem minisztériumi formában működő közigazgatási szervek Országos hatáskörű szervek: élükön nem miniszter áll, hanem a kormány irányítja munkájukat és felügyeletüket valamelyik kormánytag látja el. Központi hivatalok: egy-egy speciális, főleg hatósági ügycsoportot nagy tömegben ellátó speciális egységek (APEH).

Területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek Miniszteri irányítás, vagy felügyelet alatt (példák): BM: közigazgatási hivatalok EM: ÁNTSZ FVM: állat-egészségügyi állomások, földhivatalok, fm hivatalok, területi főépítészek és irodák GM: Magyar Bányászati Hivatal bányakapitányságai.....

A területi, helyi önkormányzatok „A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga”. Az önkormányzatok helyi érdekű közügyeket látnak el (lakossági szolgáltatások, helyi közhatalom-gyakorlás). Az ÖK igazgatási szervei (polgármester, jegyző) törvény, vagy törvényen alapuló kormányrendelet alapján államigazgatási feladatokat is ellátnak.

Köztestületi önkormányzatok Meghatározott feladatok ellátására hivatottak. Pl. kamarák, MTA, Magyar Szabványügyi Testület, hegyközségek

Az önkormányzat rendeltetése Önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat - döntése kizárólag törvényességi okokból vizsgálható felül. Gyakorolja az ök-i tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat, bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat.

Az önkormányzat rendeltetése Törvényben meghatározott feladatainak ellátásához saját bevételre jogosult, a feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül. Törvény keretei között megállapíthatja a helyi adók fajtáit és mértéké. Önállóan alakíthatja ki szervezetét és működési rendjét. Önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat.

Az önkormányzat rendeltetése Kezdeményezéssel fordulhat a helyi közösséget érintő közügyekben a döntésre jogosult szervekhez. Szabadon társulhat más helyi-képviselőtestülettel, önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek

Az államigazgatási alrendszer