Nyelvtörténet, a magyar nyelv szókészlete

Uráli ősnyelv Finnugor alapnyelv Szamojéd alapnyelv finn-permi alapnyelv ugor alapnyelv magyar obi-ugor vogul (manysi) osztják (hanti)

A magyar nyelv történeti korszakai: I. Az előmagyar kor (az a kor, amelyben a magyar nyelv még nem kezdte meg önálló életét, hanem rokonaival együtt bizonyos fokú nyelvi egységet alkotott): 1. Az uráli egység korszaka (amikor a finnugor és a szamojéd nyelvek még egységet alkottak, kb. Kr. e. 4000-ig) 2. A finnugor egység korszaka (kb. Kr. e. 2000-ig) 3. Az ugor egység korszaka (kb. Kr. e. 1000-500-ig) II. A nyelvemléktelen magyar kor, ill. az ősmagyar kor (a magyarság különválásától a honfoglalásig tartott): 1. Az Urál vidéki őshaza korszaka (amikor a magyarság átalakul lovas nomád néppé, és nyelvének nyelvtana főbb vonatkozásaiban kibontakozik, kb. az V. század közepéig tart) 2. A vándorlások kora (a magyarság az Urál vidéki õshazából kiindulva eljut mai hazájába, a honfoglalásig tart) III. A nyelvemlékes kor: 1. Az ómagyar kor (a honfoglalástól a mohácsi vészig, 1526-ig) 2. A középmagyar korszak ( a mohácsi vésztől 1772-ig, a felvilágosodás koráig tart) 3. Az újmagyar korszak (1772-től napjainkig)

Az alapszókincs vagy alapszókészlet egy nyelv szókincsének az a része, amely a nyelv legősibb korszakából származik (alapnyelvi eredetű szavak vagy igen régi jövevényszavak), köznapi fogalmakat fejez ki, a nyelvközösség minden tagja ismeri a jelentését, és amelyek származékaiból gyakran nagyobb szócsaládok keletkeznek. Nyelvek rokonságának vizsgálatakor a szókincsnek ezt a részét szokták elsősorban figyelembe venni. Ezek közé tartozik az alábbiak elnevezése: alapvető cselekvések alapvető testrészek természeti tárgyak, jelenségek egyszerű számnevek névmások rokoni megnevezések időbeli és térbeli viszonyítószavak.

TÖRÖK JÖVEVÉNYSZAVAK Honfoglalás előttről: kecske, tyúk, disznó, ól, túró, sajt, szőlő, bor ács, szűcs, bársony, gyöngy, gyűrű, tükör táltos, bölcs, szám, betű, ész boszorkány Mohácsi vész után: papucs, kávé, dívány, korbács

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAK Az állami élet: király, megye, pénz Kereszténység: pap, szent, barát A hét napjai: szerda, péntek Földművelés, állattenyésztés: paraszt; rozs, gabona, szalma, szilva; iga Állatnevek: veréb, szarka, csuka, rák Növénynevek: gomba, moha, páfrány Mesterségek, szerszámok: kovács, kalapács A ház és a lakás szókincse: asztal, pad, kulcs, konyha Ételek: kalács, szalonna A család élete: család, unoka, mostoha Ruházat: nadrág, ruha

NÉMET JÖVEVÉNYSZAVAK Polgár Páncél Ostrom Kristály Kanna Fánk Pisztoly Cukor Pék Gyémánt Copf paróka

LATIN JÖVEVÉNYSZAVAK templom , oltár, ceremónia, orgona, kántor, kolostor, angyal Iskola, professzor Az iskolák, a tudományok sok új állat- és növénynévvel ismertették meg a tanulókat, ilyenek pl. tigris, elefánt, krokodil, vipera; palánta, rózsa, liliom, viola/ibolya, pálma, citrom, petrezselyem, menta stb. Az orvostudomány legtöbb szakkifejezése latin eredetű, pl. kúra, gargarizál. De a jog és az államigazgatás nyelve is évszázadokon át a latin volt. Sok latin jövevényszó máig is él a magyar nyelvben, pl. apellál, uzsora

Nemzetközi műveltségszók Vándorszók: Délnyugat-Ázsiából érkezett a majom, Kelet-Európából a selyem, Nyugat-Európából a must szó. Később leginkább a német nyelv közvetítésével vettünk át vándorszavakat, pl. csokoládé, limonádé, kakaó; pisztoly. A nemzetközi szavak baktérium, vitamin; barokk, dráma; telefon Az újabb nemzetközi szavak az angolból kerülnek a nyelvünkbe a felgyorsult információáramlás révén.

Idegen szavak Azok az idegen szavak, amelyben még érezzük az idegen eredetet. Komputer, cd-rom, szoftver, playstation…