Sajátságos kardiovaszkuláris rizikó krónikus vesebetegségben

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Krónikus veseelégtelenség
Advertisements

Predonáció előtti GFR jelentősége
Kardiovaszkuláris rizikófaktorok idült veseelégtelenségben
A CSALÁDORVOS PREVENCIÓS MUNKÁJA
A terápia specialitása renális hypertoniában Prof. Dr. de Châtel Rudolf egyetemi tanár Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest.
HYPERTONIA: PATHOMECHANISMUS, TERÁPIÁS KONZEKVENCIÁK
Idült vesebetegség felismerésének és beosztásának új hazai irányelve
Dialízis étrend: bizonyíték értékű tanulmányok
Perifériás érbetegségek
Kardiovaszkuláris prevenció június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Hipertónia diabetesben június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Fokozott kardiovaszkuláris kockázatú betegek kezelése június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
A veseelégtelenség és az össszmortalitás-,
Dr. Masszi Gabriella November 12. SOTE –NET Barna-terem
A KVE betegek gyógyszeres kezelésének alapjai Mucsi István I.sz. Belgyógyászati Klinika és Magatartástudományi Intézet Semmelweis Egyetem Október.
„GlaxoSimthKline délelőtt”
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
Időskor és a vesebeteg gondozás
A metabolikus szindróma nephrologiai vonatkozásai
Vascularis szövődmények és kezelésük diabeteses és nem diabeteses veseelégtelenségben Dr. Szegedi János B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízis Központ,
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség
A szekunder hyperparathyreosis modern szemlélete
A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és
Dohányzás és diabetes Prof. Dr. Wittmann István
A kardiovaszkuláris kockázat értékelése legyen összhangban az
A hemoglobinszint stabilitása: a renális anaemia kezelésének új minőségi indikátora Dr. Szabó Attila egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika,
Az időskori vesebetegségek kihívásai: hypertonia, dyslipidaemia
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
A sztatinok Janus-arca
Nephrológiai gondozásra nem szoruló vesebetegek ellátása
Cardiovascularis betegségek DEOEC Kardiológiai Klinika, Debrecen
egyetemi tanár, részlegvezető
A lipidcsökkentő kezelés mai gyakorlata. Fókuszban a vesebetegségek
A háziorvos szerepe a dializált, transzplantált betegek ellátásában
Lipidanyagcsere és krónikus vesebetegség: a megoldás apró lépései
A mikroalbuminuria jelentősége és befolyásolása hypertoniában és
Krónikus vesebetegséggel szövődött diabetes kezelése
Proteinuriák differenciál
Az anaemia szerepe és jelentősége a betegségek progressziójában
Tradicionális és nem-tradicionális
Kidney Disease: Improving Global Outcomes (KDIGO) új ajánlása: diagnózis, kivizsgálás, klasszifikáció Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet és.
A nephrosis syndroma leggyakoribb okai ( )
TÖBBSZÖRÖS REGRESSZIÓS SZÁMÍTÁSOK II
A két vagy több független változó elemzéséhez használható különböző módszerek (Dawson, Trapp, 2001)
Méltó helyet a fittségnek a kardio-vaszkuláris- metabolikus rizikó megítélésében !
Flór Ferenc kh. II. Belgyógyászat
A cukorbetegség: világszerte növekvő járvány
A HIPERTÓNIA KEZELÉSE VESEBETEGEKNÉL
A veseműködés, mint a terápiaválasztás egyik döntő tényezője
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
BELGYÓGYÁSZAT Dr. Jármay Katalin Főiskolai Tanár
Koszorú- és agyérbetegségek: tények és megelőzés
A BISOPROLOL hatékonysága krónikus szivelégtelenségben
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK Semmelweis Egyetem I. Belklinika.
Korányi Sándor a nephrológus
A KDIGO új irányelveinek hatása a krónikus vesebetegek ellátására
Anaemia és vesetranszplantáció
Szövődmények felismerése, ellátása
Invaziv vizsgálatok. 17,5 millió ember halálát okozta ben (1/3 a világ összhalálozásának) 20 millió túlélő maradvány tünetekkel 5 millió önellátásban.
Stroke és krónikus veseelégtelenség
Perifériás érbetegség és krónikus vesebetegség: a fokozott
A vesebetegség és a hypertonia epidemiológiája
Nephrológiai gondozás feladatai
Az élődonoros veseátültetés előnyei
Cardiovascularis rizikócsökkentés renális hypertoniában
Akut veseelégtelenség: mit monitorozzunk?
Hypertonia vesebetegségben: pathomechanizmus, diagnózis
Új terápiás algoritmus a szekunder hyperparathyreosis kezelésében
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
Előadás másolata:

Sajátságos kardiovaszkuláris rizikó krónikus vesebetegségben Prof. Dr. Sonkodi Sándor egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Nephrologia-Hypertonia Osztály

SAJÁTSÁGOS KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓ KRÓNIKUS VESEBETEGSÉGBEN Sonkodi Sándor SZTE, ÁOK, I.sz. Belgyógyászati Klinika Szeged

KARDIOVASZKULÁRIS (KV) KOCKÁZAT KRÓNIKUS VESEBETEGSÉG (KVB)-BEN Enyhe KVB-en szenvedők valószínűbben halnak meg KV-betegségben, mielőtt végstádium veseelégtelenség (ESRD) kifejlődhetne Schulman NB et al., Hypertension 13: 180-193, 1989 Collins AJ et al., Kidney Int Suppl 87: S24-S31, 2003 KV-kockázati hatásáról kevés adat van KVB-ben, mert a csökkent vesefunkció nagy kontrollált vizsgálatokban többnyire kizárási kritérium

Cardiovascular morbidity and mortality caused by CKD 24 vizsgálat analízise: a mortalitás relatív rizikója vs GFR 2 csoportban: a meredekebb regressziós egyeneshez a nagyobb mortalitású, rosszabb vesefunkciójú, az enyhe meredekségűhöz kisebb mortalitású, közel normális vesefunkciójú vizsgálati csoportok tartoznak. GFR határérték:75ml/perc Vanholder R et al. NDT 2005, 20: 1048-1056

KVB - vasculopathia Az egész szervezetet érintő athero- és arteriosclroticus érelváltozások Következményes kardiovaszkuláris tünetek vagy betegségek: szív:akut szívmegállás, AMI. arrythmia, szívelégtelenség agy: stroke, TIA vese: neprosclerosis perifériás érbetegségek Kezelés (antiatheroscleroticus): - nem-gyógyszeres (dohányzás elhagyása, korszerű táplálkozás, rendszeres testmozgás) - gyógyszeres (RAR-blokkoló, aggresszív statin-, thrombocyta-aggregatio-gátló) Luke RG, N Engi J Med 1998; 339: 841-843

Representative coronary arteries of a non-renal control patient (A) and a patient with end stage renal disease (B) Az uraemiás coronaria hisztológiai képére a media megvastagodás és a Ca lerakodás jellemző. A korábbiakkal ellentétben nem a méretbeli, hanem a szöveti felépítésbeli különbség a fontos. Schwarz, U. et al. NDT, 2000 15:218-223;

- Mérs. renalis insuff.-ban minden végpont szignifikáns csökkentése Unadjusted incidence of clinical outcomes by level of kidney function and treatment group in subjects with known coronary disease at baseline - CARE (Cholesterol And Recurrent Events) és LIPID (Long-Term Intervebtion Pravastatin In Ischemic Disease) vizsgálatok post hoc analízise. - Pravastatin 40mg/d – koleszterin 20%-al, TG 10%-alcsökken, HDL-C6,9%-al nő. A=primer végpont (fatalis coronaria betegség, nem halálos MI, vagy coronaria revascularisatio), B=kiterjesztett végpont (mint A, vagy stroke, C=összmortalitás - Mérs. renalis insuff.-ban minden végpont szignifikáns csökkentése Tonelli, M. et al. Circulation 2004;110:1557-1563

Statinok hatása mérsékelten csökkent vesefunkció mellett jelentősen csökkentik a kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást akkor is, ha nem nagy a koleszterincsökkentés mértéke

AURORA Study Placebo-kontrolláltvizsgálatba 2776, 50 és 80 év közötti dializált beteg volt bevonva. A panelek a lipid paramétere és a CRP változásait mutatják a kezelés hatására. Fellström BC, … Sonkodi S, … et al. N Engl J Med, 2009; 360: 1395-1407

AURORA Study A rosuvastatin és placebo kezelt csoportokban észlelt primer kombinált végpontok (kardiovaszkuláris halálozás, nem-halálos MI, vagy nem halálos stroke) Kaplan-Meier görbéinek összhasonlítása. Fellström BC, … Sonkodi S, … et al. N Engl J Med, 2009; 360: 1395-1407

Statin-kezelés hatása végstádium veseelégtelenségben (dialízis) jelentősen csökkenthetik a koleszterin vérszintet nincs jelentős kardiovaszkuláris morbiditást, mortalitást csökkentő hatás

SAJÁTSÁGOS KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓ KRÓNIKUS VESEBETEGSÉGBEN Következtetés A vesefunkció romlásának előrehaladtával a CV-rizikó állapot egyre jobban eltér mind mennyiségben, mind minőségben azoktól a jellemzőktől, amelyek a nem-vesebeteg lakosságban megfigyelhetők. Ez a változás érvényesnek tűnik a statin-kezelésre is, különösen a végstádium veseelégtelenségben a dialízis kezelés fázisára

Köszönöm a figyelmet !

Lowrie EG, Lew NL. Am J Kidney Dis, 1990; 15: 458-482

Minél alacsonyabbra lehet a vér LDL-C-t csökkenteni, annál kisebb lesz a kardovaszkuláris események aránya