Szellemi alkotások jogi oltalma Balogh Zsolt György egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszék Telefon: +72-501599/3261, 3173 E-mail: BALOGH@ajk.pte.hu

Szellemi alkotások joga Jogi monopóliumot biztosít szellemi alkotások felett Művészeti és kereskedelmi értékű alkotások Szerzői jog Szabadalom Védjegyoltalom

A szerzői jogi oltalom tárgyai Könyvek, irodalmi alkotások szépirodalom szakirodalom Térképek Zeneművek (partitúra; kotta) Hangfelvételek Filmek Fényképek Szoftver Építészeti alkotások

Szerzői jog és copyright Common law rendszer 1709 – Statute of Anne 1774 – Donaldson v. Becket case Civil jogi jogrendszerek (Kontinentális Európa) 1793 Déclaration des Droit du Génie

A szerzői jog részjogosítványai Személyhez fűződő jogok (időben korlátlanok) Név feltüntetése Nyilvánosságra hozatal A mű integritásának védelme Vagyoni jogok (70 év PMA) Többszörözés Terjesztés Nyilvános előadás Nyilvánossághoz közvetítés Átdolgozás

A szerzői jog (copyright) korlátai Szabad felhasználás (Szjt. 33-41. §§) Fair use doctrine (USA) Tudományos kutatás Ismertetés Fair dealing doctrine (egyéb common law orszégok) Egyéni tanulmányok Kritika Tudósítás (újságban) Eredetiségi küszöb Ötlet- kifejezés kettősség Public domain (a szerzői jogi oltalom lejárta után) Crown copyright (Brit Nemzetközösség)

A szabad felhasználás Esetei Idézés (indokolt terjedelemben) Átvétel iskolai oktatás céljára (indokolt terjedelemben, a szerző és a mű megnevezésével) Átvett mű iskolai célra, nem üzletszerűen többszörözhető Átdolgozás iskolai célra (az átdolgozott mű felhasználásához az eredeti szerző engedélye is kell) Magáncélra készített másolat (jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja) Kivéve Szoftver Adatbázis Építészeti mű Műszaki létesítmény Hang és videofelvétel

A közös jogkezelés Lényegi eleme Fogalma szerzői művekhez kapcsolódó szerzői és szomszédos jogok egyedileg nem gyakorolható a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt érvényesítés a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján Lényegi eleme Reprográfiai díjak beszedése és felosztása

A közös jogkezelő szervezet Egyesületi forma Műfajok a) irodalmi, illetve zenei művek, b) egyéb alkotóművészeti alkotások, c) filmalkotások, d) előadóművészi teljesítmények, e) hangfelvételek, f) filmelőállítói teljesítmények.

A közös jogkezelő szervezet Magyarországi közös jogkezelők Artisjus (zenei és irodalmi szerzők) HUNGART (képző- és iparművészeti alkotók) MAHASZ (hanglemezkiadók) FILMJUS (filmalkotók és előállítók) EJI (előadóművészek) MASZRE (a szép- és szakírókat)

Dokumentumok és szervezetek Berni Uniós Egyezmény – 1886. szeptember 9 12 alapító tag (164 tagállam. 2008) Egyhangú módosítás 50 év PMA Felülvizsgálati konferenciák Stockholm – 1967 (Háromlépcsős teszt) Paris – 1971 TRIPS egyezmény – 1994 Agreement on Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights

Dokumentumok és szervezetek WIPO World Intellectual Property Organization WIPO Copyright Treaty (Geneva) – 1996. december 20. Háromlépcsős teszt. (13. cikkely) A szabad felhasználás csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

A szoftverfejlesztés lépései Ötlet Forráskód megírása illetve javítása (alkotó tevékenység; indeterminisztikus kimenetel) Fordítás (automatikus folyamat; determinisztikus kimenetel) Tesztelés IF “teszt” = OK THEN END; ELSE GOTO #2.

A szoftvervédelem alternatívái Szabadalom Sui generis megoldás Szerzői jog / Copyright

A 91/255 EEC irányelv 1985 Fehér Könyv: A belső piac kiépítéséről 1988 Zöld Könyv: Copyright és a technológia kihívásai 1989 Kezdeményező javaslat Be 71. § (1) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és társadalmi szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg. A rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adatot a megkeresett köteles az átadás vagy a közlés előtt eredeti állapotába visszaállítani, illetőleg a megkereső számára az adat tartalmát megismerhetővé tenni. Az adatszolgáltatás ingyenes. A megkeresett a megállapított határidő alatt - ha törvény másképp nem rendelkezik - köteles a megkeresést teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni. (2) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság helyi önkormányzatot és más hatóságot iratok rendelkezésre bocsátása végett is megkereshet. (3) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni. (4) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott személyes adat az irat eredeti példányában található, a megkeresés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni, és ezzel egyidejűleg az eredeti iratot a megkeresettnek vissza kell küldeni. (6) Ha a megkeresett szerv a megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható. A teljesítés jogosulatlan megtagadása esetén - a rendbírság kiszabása mellett, ha a törvényi feltételek fennállnak - az e törvényben meghatározott kényszerintézkedés is elrendelhető. (7) Ha a megkeresett szerv a megkeresést azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresettet érintően további eljárási cselekmény nem végezhető. (8) Ha a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a beutazás és a tartózkodás feltételei egyébként nem állnak fenn, az ügyész és a bíróság indítványozhatja az idegenrendészeti hatóságnál, hogy engedélyezze annak a külföldinek és reá tekintettel hozzátartozójának a beutazását, illetve belföldi tartózkodását, akinek a vallomása olyan bizonyítékot tartalmazhat, amely előreláthatólag másként nem pótolható. Nemzetbiztonsági törvény 40. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérést hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíteni kell. Az adattovábbítás tényét mind az átadó, mind az átvevő szervnél dokumentálni kell. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az állami szervek, a pénzintézetek, a biztosítóintézetek és a távközlési szolgáltatást végző szervezetek által kezelt nyilvántartások adatait térítés nélkül kérhetik, illetve vehetik igénybe. Egyéb adatkezelő szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérésével kapcsolatos költségeit utólag érvényesítheti. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől történő adatkérés, az érintettel és más adatkezelővel való kapcsolattartás során, és nyilvántartásaikban az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - jogszabályban meghatározott módon - személyi azonosítót, természetes személyazonosító adatokat, valamint adóazonosító jelet, illetve egyéb azonosítókat használhatnak. 41. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervek, a Belügyminisztérium és a Rendőrség nyilvántartásaiban, az egyéb igazgatási, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben írásban - az intézkedés céljának megjelölésével - jelzések elhelyezését rendelhetik el. (2) A jelzésben a nemzetbiztonsági szolgálatok adatváltozást, illetve az érintett személyre vonatkozó megkeresés esetében értesítés adását, továbbá a határforgalomra vonatkozóan - írásban - az érintett feltartóztatását is kérhetik. Az érintett szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésében foglalt intézkedést teljesíti. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok haladéktalanul kötelesek intézkedni a jelzés elhelyezésének megszüntetéséről, ha az arra okot adó körülmény megszűnt. 42. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérése, adatbetekintése és adatszolgáltatása, a jelzések elhelyezésének ténye, illetve mindezek tartalma államtitoknak minősül. (2) Az az adatkezelő szerv, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok részére az általa kezelt nyilvántartásokból adatszolgáltatást teljesített, adatbetekintést biztosított, illetőleg nyilvántartásában a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére jelzést helyezett el, mindezek tényéről, tartalmáról, valamint a megtett intézkedésekről az érintettet, illetőleg más személyt vagy szervezetet nem tájékoztathat. (3) A hatósági jogkörrel nem rendelkező adatkezelő szerv vagy intézmény vezetője az adatbetekintés, illetve az adatszolgáltatás elrendelése ellen - halasztó hatállyal nem bíró - panasszal fordulhat a miniszterhez. 43. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat hivatalból üldözendő bűncselekményi tényállás megvalósítására utal, vagy más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, és az adatátvevő maga is jogosult az adat megszerzésére. 44. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok e törvény alapján feladataik ellátása érdekében egymástól adatot kérnek, illetve egymásnak adatot szolgáltatni kötelesek. (2) A Rendőrség, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a bíróság, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási szervek a konkrét cél megjelölésével - a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben - a nemzetbiztonsági szolgálatoktól adatok igénylésére jogosultak. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatközlése nem eredményezheti a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő személy (adatforrás) felfedését. A titkos információgyűjtő módszer és forrás védelme érdekében az átadott adat felhasználására vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói korlátokat határozhatnak meg. (4) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek az átvett adatoknak az e törvényben, illetve az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti kezeléséért, kötelesek az átvett adatokat, azok felhasználását nyilvántartani és kérésre a nemzetbiztonsági szolgálat számára arról tájékoztatást adni. 45. § A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi adatkezelő részére személyes adatokat továbbíthatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között. 46. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyes adatok továbbításáról nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza a) az adatigénylési kérelmet; b) az adatkérő nyilvántartási azonosítóját; c) az adattovábbítás idejét; d) az adatszolgáltatást tartalmazó iratok és egyéb dokumentumok másodpéldányát. 47. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok - konkrét feladataik teljesítése érdekében, ha az adatvédelem és az adatbiztonság feltételei a másik adatkezelő részéről is biztosítottak - adatkezelési rendszereiket egymás és más állami adatkezelő szervek adatkezelési rendszerével összekapcsolhatják. (2) Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követően meg kell szüntetni, az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az eljárás befejezését követően törölni kell. Visszafejtési vita

A visszafejtési vita ECIS SAGE European Committee for Interoperable Systems SUN Olivetti Bull Fujitsu SAGE Software Action Group for Europe Microsoft IBM Lotus Apple DEC A megoldás: Interoperabilitási kivétel

Az interoperabilitási kivétel A visszafejtés csak olyan személy által végezhetők, aki a programnak jogszerű felhasználója, csak abban az esetben végezhetők, ha az interoperabilitás biztosításához szükséges információk más módon nem voltak hozzáférhetők, és ezek a műveletek az eredeti programnak csak az interface-ét érintik,   A visszafejtés által szerzett információ csak önállóan létrehozott számítógép program interoperabilitásának biztosítására használható fel, mással, vagy másokkal csak abban az esetben közölhető, ha ez a program interoperabilitásának biztosításához szükséges, nem használható fel lényegét tekintve hasonló program fejlesztéséhez, terjesztéséhez, forgalomba hozatalához, vagy a copyright-ot sértő bármilyen egyéb művelethez.

Szoftver licenc szerződések típusai Kereskedelmi szoftverek Shareware Freeware Public domain Copyleft (Free Software Foundation – Richard Stallmann; GNU project; GPL licence) Creative Commons – (Lawrence Lessig)

Adatbázisok védelme Gyűjteményes műnek minősülő Szerzői jogi védelem Szerkesztő Szerzők Programozó Gyűjteményes műnek nem minősülő Sui generis védelem 15 év Magán célú felhasználás, kimásolás engedélyezett