Az atomenergia jelene, jövője az üzemanyag és a biztonság szemszögéből Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója CEBC Energetika 2011 Budapest, 2011. szeptember 15. 1

Atomerőművek az energiaellátásban Ellátásbiztonság Magas rendelkezésre állás Nagy megbízhatóság Könnyen szállítható, tartalékolható üzemanyag Független üzemanyag-piac Versenyképesség Alacsony termelési költség Hosszú élettartam Stabil üzemanyag-piac Valós költségalapú Kiszámítható Környezetvédelem Hulladéka minimalizált, kontrollált, gyűjtött CO2 mentes termelés CO2

Nukleáris hányad az országok villamosenergia termelésében 2010-ben

Atomerőművek a világban Reaktor db MW Üzemel 432 366 535 Építés alatt áll 65 62 700 Megrendelt ~140 ~160 000 Tervezett ~340 ~360 000 Továbbá jelenleg 18 országban 188 blokkot terveznek (Planned = Approvals, funding or major commitment in place, mostly expected in operation within 8 years, or construction well advanced but suspended indefinitely) 34 országban 223 blokk megfontolás alatt (Proposed = Clear intention or proposal but still without firm commitment) 4 4

Atomerőművi reaktorok életkora 214 db

Építés alatt álló blokkok

Egy 1000 MW-os erőmű tüzelőanyag felhasználása [tonna/év] A nukleáris üzemanyag Uránium lelőhelyek az urán földrajzilag elterjedt Kitermelő és feldolgozó országok kis geopolitikai kockázatú térségek Transzport útvonalak friss nukleáris üzemanyagnál alig van jelentősége, szállítás során biztosítani kell a fizikai védelmet, tranzit engedélyek szükségesek. A nukleáris üzemanyag viszonylag kis hányadot képez a termelési költségekben, energiasűrűsége nagy, könnyen szállítható, raktározható. Egy 1000 MW-os erőmű tüzelőanyag felhasználása [tonna/év]

Nukleáris üzemanyag készletek A világ uránkészlete 15-37 millió tonna. A jelenleg működő reaktorok többsége csak a természetes urán 0,7%-át hasznosítja (235U). A működő és tervezett atomerőművek kapacitásával számolva 100-120 évig elég. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló 238U izotópot is hasznosító új típusú (Generation IV) reaktorok tömeges üzembeállása 20-30 éven belül várható. A nukleáris energiatermelés jövőjét nem fenyegeti kínálati oldali hiány. szén gáz olaj urán urán termikus gyors reaktor A negyedik generációs szaporító reaktorok legfontosabb célja az aktív zóna megolvadásának gyakorlatilag lehetetlenné tétele, amit a passzív biztonsági rendszerek általános alkalmazásával érnek el. A negyedik generációs atomerőmű nagyon gazdaságos, kizárja az atomfegyver terjedését, fokozott biztonsággal rendelkezik, és minimális mennyiségű hulladékot termel.

Zárt üzemanyag ciklus A kiégett üzemanyagból ki lehet nyerni a hasadó képes izotópokat és fűtőelemet lehet gyártani természetes urán felhasználása nélkül Csökken a nagy aktivitású hulladékok mennyisége és aktivitása (radiotoxicitása) A zárt üzemanyagciklus megvalósítása a XXI század feladata: a természetes uránkészletek csökkenése miatt a kiégett üzemanyag készletek felértékelődnek a gyorsreaktorok üzembe helyezésével újrafeldolgozási technológiák belépésével a kiégett üzemanyag ciklikus feldolgozásával valósulhat meg.

Életciklus elemzés LCA módszerek Életciklus: MSZ ISO 14040, 1997 egy termék hatásrendszerének egymás utáni szakaszai, a nyersanyag beszerzéstől / erőforrás keletkezésétől az ártalmatlanításig / újrahasznosításig Életciklus elemzés life cycle analysis, LCA termékhez / szolgáltatáshoz kapcsolódó környezeti és szociális ártalmak összevetése a legkevésbé ártalmas kiválasztásáért Szénlábnyom carbon footprint teljes élettartam során keletkező CO2 és más GHG mennyisége LCA módszerek Fejlesztő: University of Leiden Centre for Environmental Studies EcoIndicator ’99 (EI99) tudományos alapú hatásvizsgálat, egy mérőszámba vonja össze a hatásokat. CML 2001 hatáskategória felosztás:

Magyar villamos-energia termelés Elemzés az EI99 szerint Magyar villamos-energia termelés EcoIndicator ‘99 Az egyes rendszerek önállóan vizsgálva, az eredmények együttes ábrázolásával Forrás: Green Capital, KM Projekt, 2009 11

Az egyes villamos-energia termelések szénlábnyoma (Carbon footprint) Globális felmelegedési potenciál (kg CO2 ekv) Elemzés CML2001 szerint Forrás: Green Capital, KM Projekt, 2009

A nukleáris energiatermelés szénlábnyoma (Carbon footprint) Globális felmelegedési potenciál (kg CO2 ekv) Forrás: Green Capital, KM Projekt, 2009

CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT (CBF) 2011. március 11-én, a Japánban bekövetkezett rendkívüli erejű földrengések, majd az azt követő szökőár nyomán a Fukusima-Daiichi atomerőmű nagyon súlyos balesetet (INES 7) szenvedett. Az Európai Bizottság felkérése ENSREG* felé: A tagországok részvételével dolgozzák ki a baleset tanulságain alapuló, az európai atomerőművekre vonatkozó biztonsági felülvizsgálat (stressz-teszt) terjedelmét és tartalmát Az egyes erőművek felülvizsgálatát a nemzeti hatóságok folytassák le Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elkészítette a Paksi Atomerőmű célzott biztonsági felülvizsgálata (CBF) tartalmára vonatkozó követelményeit * ENSREG – European Nuclear Safety Regulators

A CBF módszere Kulcsesemények - a fukusimai tapasztalatok alapján legsúlyosabbnak tekintett események A villamos betáplálás tartós (több napos) elvesztése A végső hőelnyelő tartós elvesztése Súlyos baleset miatti jelentős radioaktív kibocsátás, vagy extrém intenzitású sugárzási tér kialakulása és tartós fennmaradása A felülvizsgálat lépései Elemzi a kulcsesemények előfordulásának lehetséges okait Bemutatja a kulcsesemények megelőzésének és elhárításának lehetséges módozatait Bemutatja, hogy milyen következményekre vezet, ha a kulcseseményeket nem sikerül megelőzni, vagy elhárítani Ismerteti a kulcsesemények következményei telephelyi kezelésének módozatait. 15

Az elkészítendő jelentések Előrehaladási Jelentés küldése az OAH-nak felelős: PA Zrt. vezérigazgató határidő: 2011. augusztus 15. Nemzeti Jelentés készítése az Előrehaladási Jelentés alapján felelős: OAH főigazgató határidő: 2011. szeptember 15. Végleges Felülvizsgálati Jelentés küldése az OAH-nak felelős: PA Zrt. vezérigazgató határidő: 2011. október 31. Nemzeti Jelentés végső formájának elkészítése, az elvégzendő biztonságnövelő intézkedések előírása felelős: OAH főigazgató határidő: 2011. december 31. A felülvizsgálatról készített jelentések, valamint az ennek nyomán készített hatósági értékelés és határozat nyilvános: www.atomeromu.hu

Előrehaladási Jelentés Az atomerőmű védettsége a vizsgált kulcseseményekkel szemben jónak bizonyult. Az eddigi vizsgálatok igazolták, hogy a PAE blokkjai megfelelnek a nemzetközileg elfogadott, a hazai hatóságok által előírt követelményeknek, beleértve az esetleges belső és külső hatásokkal szembeni védettség kritériumait is: Az erőmű a korábban végrehajtott megerősítések eredményeként megfelelő védelemmel rendelkezik a földrengések ellen. A telephely feltöltési szintjénél magasabb árvíz-szinttel nem kell számolni. A Duna – ritkán előforduló –, rendkívül alacsony vízszintje esetén az erőmű megfelelő műszaki felkészültséggel rendelkezik a helyzet biztonságos kezeléséhez. A létesítmény felkészült az áramellátás esetleges pótlására. A következő időszakban az extrém meteorológiai helyzetekkel kapcsolatos védettséget és a telephely talajszilárdságát is értékelik majd különböző vizsgálatokkal. A rendkívül kis valószínűségű, de esetleges jelentősebb terheléseket eredményező hatásokkal vagy azok következményeivel szemben a meglévők mellett további műszaki lehetőségek is kínálkoznak az atomerőmű védettségének fokozására, a tartalékok növelésére. A kapcsolatos intézkedések meghatározása a végleges jelentésben történik meg. 17

Energiastratégia, szcenáriók A legreálisabbnak tartott és ezért megvalósítandó célként kijelölt „Közös erőfeszítés” jövőképet az Atom-Szén-Zöld forgatókönyv jeleníti meg, amely biztosítja az atomenergia hosszú távú fenntartását az energiamixben 18

Energiastratégia A paksi atomerőmű blokkjai (4x500 MW) – az üzemidő-hosszabbítást feltételezve – 2032 és 2037 között fognak leállni. (1. blokk 2032., 2. blokk 2034., 3. blokk 2036., 4. blokk 2037.) A 2037 utáni villamosenergia-igény függvényében az egyik opció újabb atomerőmű építése. A döntési alternatívákra vonatkozó előkészítő munkához kellő időben hozzá kell kezdeni a hosszú létesítési időtartam miatt. Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást adott ahhoz (25/2009. IV. 2.), hogy a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítése megkezdődhessen. Az új atomerőművi blokkok esetén vizsgálni kell a villamosenergia- rendszer szabályozhatóságát és a nagy teljesítményű egységek által megkövetelt fokozott tartalék tartási követelményeket is. Az üzemelő, és az esetleges új blokkok esetén is biztosítani kell a legszigorúbb biztonsági követelmények szerinti működést. Hazai nukleáris kapacitás várható alakulása 19

Az atomerőmű bővítése A villamosenergia-rendszer igényli Karbon-mentes technológia A műszaki-tudományos háttér az üzemeltetői tudás rendelkezésre áll Nagyszabású projekt, mely motiválja a gazdaságot és a szakmai és műszaki-tudományos fejlődést A létesítés munkalehetőséget biztosít a beszállító, szolgáltató és építőipari cégeknek Forrás: Dr. Stróbl Alajos 2011. 20

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!