A diabétesz dietoterápiája Janovits Gabriella Diabétesz Gondozási Nemzeti Központ, Szent Imre Kórház IV. Belgyógyászat Budapest, 2005. október 04.

A jól összeállított étrend nélkülözhetetlen eleme a diabétesz terápiájának. Megfelelő diéta nélkül egyetlen kezelési módszer sem lehet elég hatékony.

A diéta célja: normoglikémia elérése ingadozó vércukorszintek kiküszöbölése szövődmények elkerülése vagy kialakulásuk késleltetése ideális testtömeg elérése és megtartása

Vércukorszintet befolyásoló tényezők: étkezések szénhidráttartalma az elfogyasztott szénhidrátok minőségi összetétele mozgás napszak lelki állapot, stressz frontok

Energia 1 g fehérje 5,4 kcal (ebből csak 4,1 kcal hasznosul) 1 g zsír 9,3 kcal 1 g szénhidrát 4,1 kcal 1 g alkohol 7,1 kcal

Az étrend energiatartalma Elhízás esetén: 1000 - 1400 kcal fizikai munkát végzők esetében 200-300 kcal-val megemelhető Normál testtömegűeknél: 1400 - 2500 kcal

Az étrend Összetétele: szénhidrát: 55 % (döntően összetett szénhidrátok, sok diétás rost) fehérje: 15 % zsír: 30 %

Szénhidrátok egyszerű szénhidrátok – gyorsan felszívódók: nem fogyaszthatók: cukor, méz és ezekkel készült termékek korlátozott mennyiségben fogyaszthatók: tej, kefir, joghurt, gyümölcsök, gyümölcslevek összetett szénhidrátok – lassan felszívódók: pékáruk, különösen a teljes kiőrlésű lisztből készültek egyes zöldségfélék, hüvelyesek rostok: vízoldékonyak: segítik megelőzni a nagyfokú vércukor ingadozást, mert késleltetik a tápanyagok felszívódását (pl. zab, hüvelyesek) vízben nem oldódók: gyorsítják a táplálék áthaladását a béltraktuson (pl. búza, kukorica)

Szénhidrátok felszívódását befolyásoló tényezők: feldolgozottság elkészítés érettség rostok más táplálék egyidejű fogyasztása

A diéta irányvonalai

Az étkezéseknél nem a naponta bevitt szénhidrátmennyiség nap végére kiszámolt összege a legfontosabb, hanem az, hogy a megadott időpontokban a megadott szénhidrátmennyiséget fogyassza el a cukorbeteg!

Az étkezések között 2,5 - 3 óra mindenképpen teljen el! Napi 5-6 étkezés A 3 főétkezés mellé 2-3 kisétkezés beiktatása szükséges kisebb posztprandiális vércukoremelkedés testtömeg-gyarapodás veszélyének csökkentése éhség mérséklése céljából Az étkezések között 2,5 - 3 óra mindenképpen teljen el!

Tilos a cukros ételek fogyasztása gyors vércukoremelő hatás magas energiatartalom, alacsony tápérték Mesterséges édesítők: Cukorpótlók: Hőre bomlik: aszpartam szacharin Hőre nem bomlik: ciklamat aceszulfam-K fruktóz szorbit maltodextrin

Szabadon fogyasztható élelmiszerek paradicsom, zöldpaprika, gomba, cukkíni, paraj, saláta, uborka, retek , káposzta nyersen, salátának vagy levesnek elkészítve

Alacsony zsírtartalom túlzott testtömeg gyarapodás megelőzése hiperlipidémia csökkentése, ill. megelőzése céljából sütés, főzés, párolás minimális olajjal - teflon, alufólia stb. olajspray használata alacsony zsírtartalmú tejek, tejtermékek, húsok választása Magas rosttartalmú ételek

Relatív fehérjeszegénység a veseszövődmények kivédése a magas fehérjetartalmú ételekhez társuló többnyire magas energiatartalom miatt

Kerülni kell a félkész és késztermékeket többnyire magas zsírtartalom – nem kívánt súlygyarapodás feldolgozottságuk miatt nagy vércukoremelő hatás szénhidráttartalmuk többnyire bizonytalan Folyadékok elsősorban víz, szénsavmentes ásványvíz, tea cukros üdítők, cukor hozzáadásával készült gyümölcslevek nem férnek bele a diétába light üdítők és gyümölcslevek csak alkalomszerű fogyasztásra ajánlottak

Az étkezések szénhidrát tartalma - tablettával kezelt diabéteszesek esetén – túlsúly → 120 g CH 07.00 reggeli 25 g (legalább 20 g lassú) 10.00 tízórai 10 g ( gyors) 13.00 ebéd 45 g 16.00 uzsonna 10 g (gyors) 19.00 vacsora 30 g (ebből max. 10 g GY) (22.00 utóvacsora 10 g) normál testtömeg →160 g CH 07.00 reggeli 30 g (legalább 20 g lassú) 10.00 tízórai 20 g ( 10 g L, 10 g GY) 13.00 ebéd 50 g 16.00 uzsonna 20 g (gyors) 19.00 vacsora 30-40 g (ebből max. 10 g GY) (22.00 utóvacsora 10 g)

Az étkezések szénhidrát tartalma - ICT esetén – túlsúly → 120 g CH 07.00 reggeli 25 g (legalább 20 g lassú) 09.30 tízórai 10 g ( gyors) 12.15 ebéd 45 g 14.45 uzsonna 10 g (gyors) 17.15 vacsora 30 g (ebből max. 10 g GY) 19.45 utóvacsora 10 g normál testtömeg →160 g CH 07.00 reggeli 30 g (legalább 20 g lassú) 09.30 tízórai 20 g ( 10 g L, 10 g GY) 12.15 ebéd 50 g 14.45 uzsonna 20 g (gyors) 17.15 vacsora 30 g (ebből max. 10 g GY) 19.45 utóvacsora 10 g (főleg lassú)

Az étkezések szénhidrát tartalma analóg premix alkalmazása mellett Az étkezések szénhidrát tartalma gyors hatású analóg inzulin + bázisinzulin kombinációja mellett Az étkezések szénhidrát tartalma analóg premix alkalmazása mellett reggeli 40-60 g (tízórai 5-10 g) ? ebéd 50-80 g vacsora 40-60 g 07.00 reggeli 30-40 g (~11.00 szükség esetén - kezelőorvos ajánlása alapján tízóraira is sor kerülhet – 10-20 g) 13.00 ebéd 50 g 19.00 vacsora 40-50 g

Az étkezések szénhidrát tartalma - gesztációs diabéteszben - 07.00 reggeli 20-25 g (csak lassú!) 10.00 tízórai 20 g 13.00 ebéd 45-50 g 16.00 uzsonna 15-20 g (gyors) 19.00 vacsora 30-40 g (22.00 utóvacsora 15 g)

Étkezési napló Elengedhetetlen, mert: pontos képet kap a dietetikus a beteg táplálkozásáról a hibák korrigálásával a beteg diétája javítható a füzetvezetéssel rögzülnek az élelmiszerek tápanyagtartalmai a beteg ellenőrizni tudja magát

Motiváció Nehéz, mert: a betegek többnyire panaszmentesek nem tekintik magukat betegnek a dolgozó diabéteszesek a munkájukat gyakran a diéta rovására végzik

Edukáció a gondozás elengedhetetlen részét képezi team-feladat diabetológus orvos edukátor asszisztens dietetikus családorvos együtt-mérés, együtt-számolás!

Tapasztalatok a kezelés hatékonysága érdekében gyakran kell találkozni a cukorbeteggel (a kontrollok sűrűsége egyéntől függ) az első találkozás alkalmával a megbeszélés ne tartson fél-egy óránál tovább gyakori igény a beteg részéről a diabétesz alaposabb ismerete, a részletes tájékoztatás a kiscsoportos oktatás jó edukációs forma, de az egyéni oktatást nem helyettesíti

Összefoglalás A megfelelő diéta (mennyiség, minőség) az egyik legfontosabb részét képezi a terápiának, hiszen segítségével a kooperáló betegek nagyobbik hányadánál a szövődmények kialakulása megakadályozható, de legalábbis késleltethető, a 2-es típusú diabéteszeseknél az inzulin bevezetése elkerülhető.