Kilencedik előadás

A serdülőkor

Kötelező irodalom Szemelvények: A serdülőkor 157-180. oldal

Ajánlott irodalom:

A serdülőkor általános jellemzése: átmeneti kor a gyermek és a felnőttkor között, nincs serdülőkori státusz, ellentmondásokkal megtűzdelt időszak, akceleráció.

Szomatikus jellemzők: a második alakváltozás kora, a hormonegyensúly megbomlik, megjelenik a másodlagos nemi jelleg, tipikus nőies és férfias testalkat, a serkentés túlsúlyba kerül, átmenetileg felborul a kialakult mozgáskoordináció, esetlenné, ügyetlenné válik a mozgás.

Érzékelés, észlelés: az érzékszervek érzékenysége eléri a funkció maximumát, észlelése szintetikus jellegű, értelmező észlelés, megfigyeléseiben a lényeg megragadására törekszik, vizsgálódásai több szempontúak, és tapasztalataira oksági magyarázatokat keres, megfigyeléseit azonban sok esetben a felszínesség, az első benyomás eltúlzása jellemzi .

Emlékezet: bevésése megértésen alapuló, gondolati logikus jellegű, megőrzésében leegyszerűsödési, racionalizálódási és kiegészülési folyamatok figyelhetők meg, felidézése egyre inkább saját szavakkal megfogalmazott, rendszerezett, és lényegkiemelő.

Képzelet: alkotó és reproduktív jelleg, alkotó dominanciával, célok, tervek megjelenése, képzeletbeli szárnypróbálgatások, a felnőtt modell keresése, túlburjánzása a serdülőkori ábránd.

Gondolkodás: absztrakt fogalmi jelleg, tudományos fogalmak használata, többszöri absztrakció, sokféle fogalomstruktúra, pl. a víz értelmezése, folyadék, oldószer, vízmolekula, atomos szerkezet, kovalens kötés.

Következtetései: induktív jellegűek, az egyesről az általánosra képes következtetni, például: a vasnak van szabadelektronja, és vezeti az áramot, az alumíniumnak több szabadelektronja van, az jobb vezető, a réznek még több szabadelektronja van, és még jobban vezeti az elektromos áramot, a fémek vezetőképessége a szabad elektronok számának a függvénye, ha jó kontaktot akarunk elérni, a relék érintkezőit aranyozni kell.

Oksági magyarázatai törvényekre épülnek: a törvényeket megérti, felismeri, alkalmazza, megfogalmazza, kiterjeszti.

Két törvénytípussal jól boldogul: oksági törvények

strukturális törvények:

Serdülőkor végére kialakul a kognitív stílus: nyílt, divergens gondolkodási mód (kreativitás) zárt, konvergens gondolkodási dominancia (sémák)

Köszönöm a figyelmüket! (A következő előadáson folytatjuk!)

Tizedik előadás

Érzelmek a serdülőkorban az átmeneti érzelmi labilitás időszaka, az érzelmi kifejeződések sokszor kicsúsznak az akarat szabályozása alól, jellemzőek a szélsőséges, végletes megélések, a hangulathullámzások, az érzelmi kifejeződések gyakran inadekvátak, a serdülőkor a tartós érzelmek (harag, rokonszenv, ellenszenv) kialakulásának az időszaka, a magasabbrendű érzelmek szabályozó hatása egyre erőteljesebb.

Erkölcsi érzelmek: egyre több erkölcsi normát ismer, az erkölcsi helyzetek többszempontú megítélésére képes, a kortárscsoport erkölcsi értékei elsődlegessé válnak (együttérzés, igazságérzet, betyárbecsület) érti és megéli az absztrakt tartalmakhoz kapcsolódó erkölcsi helyzeteket (himnusz –hazafiság).

Esztétikai érzelem forrása a tartalom és a forma egysége, jellemző az esztétikai értékek zűrzavara, fontossá válnak a kortárscsoport esztétikai értékei (divat, zenei irányzatok) a klasszikus esztétikai értékeket gyakran hárítja, esztétikai megítéléseit a végletesség, a szokatlanság, a különcség jellemzi.

Intellektuális érzelmek a kíváncsiságot egyre inkább a tudásvágy váltja fel, a kételyeinek a bizonyítását keresi, a sikerélmény hatalmas motivációs erővé válik, míg a kudarc elsősorban elkerülésre készteti, az eredményes tevékenység büszkeséggel tölti el, amit a kortársak felé intenzíven, a felnőttek felé visszafogottan fejez ki.

Akarat a második önállósodás időszaka, így egyre több önálló célkitűzése van, mások célkitűzéseit kritikával fogadja, a felnőttekkel gyakran ütközik, bár már a motívumok reális mérlegelésére képes (a tudat és a tett rendszerint ellentétes) döntéseiben megfontolatlan (a cselekvésgondolat szakasza általában hiányzik) végrehajtásában a saját céljaiért erőteljesen küzd, de mások céljaival nehezen azonosul.

Társaskapcsolatok: érzelmi önállósodás, leválás a szülőkről, a kortárscsoport jelentősége megnő, nemek szerinti csoportosulások, erotikus indítékú közeledések, a diákszerelmek időszaka.

Köszönöm a figyelmüket!