KONFLIKTUSPSZICHOLÓGIA A konfliktusok lélektani értelmezése A személyiség, mint konfliktusforrás analitikus megközelítése Az elhárító mechanizmusok Az emberi konfliktusok behaviorista szemlélete – a tanult tehetetlenség A konfliktusok fejlődéslélektani vonatkozásai
1. A konfliktusok lélektani értelmezése Konfliktus akkor jön létre, ha eltérés van személyek, csoportok szükségletei, érdekei, értékei vagy szándékai között. Konfliktusos szituációkban a törekvések összeegyeztethetetlennek tűnnek. A konfliktuspszichológia a konfliktusos helyztebe került személyiség lelki jelenségit vizsgálja - alkalmazott lélektan.
A pszichológia tárgya A lelki jelenségek tanulmányozása: - leírja a lelki jelenségeket - kutatja törvényszerűségeiket - vizsgálja bekövetkezésük feltételeit Célja: a viselkedés leírása, megértése és bejóslása
A lelki jelenségek sajátosságai életjelenségek idegrendszeri történések: objektívek szubjektívek: élményben jelennek meg
Alaklélektan - mezőelmélet 1920-as évek – Németország Mentális egybeszerveződés A szükségletek kapnak felszólító jelleget
Pszichikus helyzetek: akadály nélküli helyzet
Pszichikus helyzetek: problémahelyzet Zeigarnik-jelenség: a befejezetlen cselekvés nyomán fennmaradó feszültség javítja a felidézést KONFLIKTUS
Pszichikus helyzetek: frusztrációs helyzet Telítődés Játszószoba KÖVETKEZMÉNY: agresszió regresszió KONFLIKTUS
Konfliktusos helyzetek: pozitív felszólító jelleg Bármelyiket is választjuk, annak a pozitív felszólító jellege erősödik: A kognitív disszonancia csökkenti a konfliktus okozta feszültséget.
Konfliktusos helyzetek: negatív felszólító jelleg Bármelyiket is választjuk, a másik fog kevésbé rossznak tűnni.
Konfliktusos helyzetek: ambivalencia szituáció Amelyikhez közeledünk, annak a negatív, míg amelyiktől távolodunk, annak a pozitív felszólító jelleg fog erősödni.
Csoportdinamika Minőségileg más, mint a tagok összessége Dinamikus kölcsönhatás A vezetési stílus hat a légkörre, kapcsolatok minőségére, teljesítményre, az egyéni véleményekre Kurt Lewin 1890 - 1947
2. A személyiség, mint konfliktusforrás analitikus megközelítése Sigmund Freud 1856 – 1939 Álmok Gyermekkori szexualitás Tudattalan
3. Énvédő mechanizmusok Szorongást csökkentő elhárító mechanizmusok ELFOJTÁS Azonosulás Regresszió Indulatáttétel Projekció Reakcióképzés Racionalizáció Szublimáció Elaboráció
4. Behaviorista szemlélet Kidolgozója Watson (1878-1958) A viselkedés: S - R kapcsolat: R = f ( S, O ) S R Tanult tehetetlenség: Seligman O
ORÁLIS-SZENZOROS szakasz: 5. A konfliktusok fejlődéslélektani vonatkozásai: Freud pszichoszexuális és Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete FREUD ORÁLIS szakasza száj a táplálkozástól függetlenedve is erogén zónává válik. ERIKSON ORÁLIS-SZENZOROS szakasz: bizalom vagy bizalmatlanság 0-1 éves korig:
ANÁLIS szakaszaz ürítési funkció kerül a középpontba. ERIKSON 2-3 éves korig: FREUD ANÁLIS szakaszaz ürítési funkció kerül a középpontba. ERIKSON ANÁLIS-TESTI szakasz: kétely vagy önnállóság
FALLIKUS szakasznemi szervek iránti érdeklődés – Ödipusz-komplexus. 3-6 éves korig: FREUD FALLIKUS szakasznemi szervek iránti érdeklődés – Ödipusz-komplexus. ERIKSON INFANTILIS-GENITÁLIS LOKOMÓCIÓ szakasza: bűntudat vagy kezdeményezés
csökkentértékűség vagy teljesítmény 6-12éves korig: FREUD LATENCIA szakasza ösztön-nyugvás, szülőkkel való azonosulás, szociális érdeklődés. ERIKSON LATENCIA szakasza: csökkentértékűség vagy teljesítmény
SERDÜLŐKOR szakasza le-vállás a szülőktől, genitális örömszerzés. 12-19 éves korig: FREUD SERDÜLŐKOR szakasza le-vállás a szülőktől, genitális örömszerzés. ERIKSON SERDÜLŐKOR: szerepdiffúzió vagy identitás
ERIKSON FIATAL FELNŐTTKOR: elszigetelődés vagy intimitás FELNŐTTKOR: stagnálás vagy alkotóképesség ÖREGKOR: kétségbeesés vagy integritás. 20-40 éves korig: 40-60 éves korig: 60 évtől: