Vállalkozáspolitika az EU-ban Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI

Főbb közösségi politikák Közös Agrárpolitika Kohéziós politika Bel- és Igazságügyi Együttműködés Energiapolitika Monetáris Politika (Gazdasági és Pénzügyi Unió) Foglalkoztatáspolitika, szociális politika Fogyasztóvédelem Iparpolitika (vállalkozások, KKV-k) Versenypolitika Környezetvédelem Közlekedés Kül- és biztonságpolitika

A versenypolitika célkitűzése „Olyan gazdasági rendszer biztosítása, amely garantálja a torzulásmentes versenyt az egyenlő piaci résztvevők között.”

Versenyjog az EU-ban A hatékony verseny védelme és fejlesztése a közös piacon. Az egységes piac védelme a tagállamok és a vállalkozások részéről megnyilvánuló korlátozó magatartásokkal szemben. Vállalatokra vonatkozó rendelkezések: a versenykorlátozó megállapítások, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a fúziók előzetes ellenőrzése. Államra vonatkozó rendelkezések: az állami támogatás kontrollja, az állami vállalatok előnyhöz jutásának megakadályozása, az állam gazdasági szerepvállalása versenytorzító hatásainak kiküszöbölése.

A kartelltörvény A kartell, a piaci szereplők egy csoportja a szabad verseny korlátozásának céljával összejátszik vagy közös cselekvésben egyezik meg árak rögzítését tűzik ki célul tiltott egyezségek horizontálisan (vagyis az azonos termelési szinten lévők között) vagy vertikálisan

Monopóliumok meghatározó piaci befolyással vagy erőfölénnyel való visszaélés milyen piaci részesedés tekinthető domináns helyzetnek? termékenként és szolgáltatásonként változhat, a jogszabály a hatalommal való visszaélésre helyezi a hangsúlyt.

Államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Római Szerződés általános szabályként mondja ki, hogy az ágazatoknak tilos kormánytámogatást nyújtani

KKV politika alakulása az EU-ban A 80-as években az EU-tagállamok felismerték, hogy a KKV-k kulcsszerepet játszanak a munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedésben. Széles körben elismerték a KKV-k megkülönböztetett szabályozásának szükségességét. 2000. június – elfogadták a Kisvállalkozások Európai Chartáját 2002. április – minden tagjelölt ország, így Magyarország is aláírta

A közösségi kisvállalkozási stratégia főbb irányai A kis- és középvállalkozó-politika középpontjába az életképes, illetve a potenciálisan fejlődőképes vállalkozásokat kell állítani. Elsődleges cél a vállalkozói szellem erősítése, mivel a kockázat- és felelősségvállalásra épülő önmegvalósítás alapja a vállalkozói kultúra, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az induló vállalkozások támogatására. Támogatni kell a nők, a fiatal vállalkozók, a kisebbségek társadalmi integrációját.

Többéves Vállalat és Vállalkozásfejlesztési Program A vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása. A vállalatok adminisztratív és szabályzó környezetének egyszerűsítése. A vállalkozói kultúra, szellem célcsoportos fejlesztése (kisebbség, nők, fiatal vállalkozók). A KKV-k pénzügyi helyzetének javítása. A közösségi támogató szolgáltatások, programok igénybevételének megkönnyítése, koordinálásának javítása.

Jelenlegi háttér tudásalapú gazdaságra való átállás a legnagyobb kihívás Sikeres megvalósítása versenyképes és dinamikus gazdaságot eredményez több és jobb munkahellyel, ami mellett a társadalmi kohézió magasabb szintje valósul meg Az EU jövőbeli jóléte szempontjából meghatározó kérdés, hogy mennyire sikerül építeni a kis- és középvállalkozások (KKV-k) növekedési és innovációs lehetőségeire.

KKV-k szerepe Környezet: folyamatos szerkezeti átalakulásokkal jellemezhető, globálisan változó fokozott versenynek kitett a KKV-knak a társadalomban betöltött szerepe még fontosabbá vált (munkalehetőségeket teremtenek, meghatározó szerepet játszanak a helyi és regionális közösségek boldogulása szempontjából

Folyt. közel 23 millió KKV a vállalatok 99%-át képviselik több mint 99 millió főt alkalmaznak (a magánszektor kb. 67%-a) a gazdasági növekedés, az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció egyik fő meghajtói

A KKV-k nemzetközi és helyi működési környezete és maguk a KKV-k is nagyon különbözőek egymástól. A KKV-k szükségleteinek kielégítésére irányuló politikáknak ezért teljes mértékben kezelniük kell ezt a sokszínűséget, és be kell tartaniuk a szubszidiaritás szabályát.

Small Business Act for Europe Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag. Első átfogó kkv-szakpolitikai keret az Unió és a tagállamok számára. 2008. júniusában került elfogadásra. Főbb beavatkozási területek: Üzleti környezet javítása Vállalkozói kedv ösztönzése Új piacokhoz való hozzáférés

SBA lényege A KKV-k számára a legjobb keretfeltételek megteremtése elsősorban és leginkább attól függ, hogy a társadalom mennyire ismeri el a vállalkozókat. A társadalomban ösztönözni kell az egyéneket arra, hogy vonzó lehetőségként tekintsenek a saját vállalkozás elindítására. A társadalomnak méltányolnia kell, hogy a KKV-k jelentős mértékben hozzájárulnak a foglalkoztatás bővítéséhez és a gazdasági jóléthez.

Folyt. „KKV-barát” szemlélet „Gondolkozz előbb kicsiben!” integrálja a már létező vállalkozáspolitikai eszközöket különösen a Kisvállalkozások Európai Chartájára és a modern KKV-politikára támaszkodik

Az SBA 10 elve Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget. Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez. A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a KKV-k szükségleteinek. A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a KKV-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a KKV-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a KKV-k állami támogatásának lehetőségeit.

Meg kell könnyíteni a KKV-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését. Segíteni kell a KKV-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket. Elő kell segíteni a KKV-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját. Lehetővé kell tenni a KKV-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák. Ösztönözni és támogatni kell a KKV-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből.

2008-2010 eredményei Végrehajtásra kerültek a SBA-ban meghatározott intézkedések: csökkenteni az adminisztrációs terheket elősegíteni a kkv-k finanszírozáshoz jutását és új piacokra való belépését

Sikeres kezdeményezések 2008 óta 100 000 KKV részesült a versenyképességi és innovációs keretprogram pénzügyi eszközeiből, több mint 100 000 munkahelyet teremtve ezáltal. A késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelv kimondja, hogy a hatóságok 30 napon belül kötelesek kiegyenlíteni beszállítóikkal szembeni számláikat, így javítva a vállalkozások cash flow-ját. A legtöbb uniós tagállamban jelentősen csökkent a vállalkozások létrehozásához szükséges idő és költség: 2010-ben egy átlagos uniós vállalkozás elindítása 7 napot vett igénybe (2007-ben 12 napot), és költsége 399 euró volt (2007-ben 485 euró).

Folyt. Az egyszerűbb online eljárásoknak és a közös ajánlattételi lehetőségeknek köszönhetően könnyebbé vált a KKV-k részvétele a közbeszerzésben. A Kínában nyitott új uniós KKV-központ támogatja a KKV-ket a kínai piacokra történő belépésben.

További lépések a felülvizsgálatot követően figyelembe venni a legutóbbi gazdasági fejleményeket, összhangba hozza az SBA-t az Európa 2020 stratégia prioritásaival, folyamatosan javítsa a KKV-k üzleti környezetét.

1. A beruházást és növekedést szolgáló finanszírozáshoz való jobb hozzáférés Megerősített hitelgarancia-rendszereken keresztül a hitelgaranciákhoz való hozzáférés biztosítása a KKV-k számára. Cselekvési terv a KKV-k finanszírozáshoz – többek között a kockázatitőke-piacokhoz – való hozzáférésének javítására. Célzott intézkedések annak érdekében, hogy a befektetők több információval rendelkezzenek a KKV-k által nyújtott lehetőségekről. Méretüktől függetlenül valamennyi bank számára annak lehetővé tétele, hogy könnyen igénybe vegyék az Európai Beruházási Bank kölcsöneit és az uniós pénzügyi eszközöket.

2. Intelligens szabályozás annak elősegítésére, hogy a KKV-k az alapvető tevékenységeikre összpontosítsanak Az uniós jogalkotás javítása azáltal, hogy a bizottsági jogalkotási javaslatok esetében elvégzik a KKV-tesztet, különös figyelemmel a mikro-, kis- és középvállalkozások közötti különbségekre. „Egyablakos ügyintézés” kialakítása a tagállamokban az adminisztratív eljárások megkönnyítésére. Célszámok kitűzése a „túlbuzgóság” csökkentésére; e jelenség lényege, hogy a nemzeti szervek az uniós irányelvek nemzeti jogba való átültetésekor az uniós jogszabályok előírásait meghaladó követelményeket támasztanak.

3. Az egységes piac teljes mértékű kihasználása Javaslat közös konszolidált társaságiadó-alapra. Intézkedések a határokon átnyúló adósságbehajtás megkönnyítésére. Az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálata, hogy a szabványok KKV-barátabbak és könnyebben hozzáférhetőek legyenek. Útmutatás a KKV-k számára az eredetmegjelölési szabályok kihasználása terén.

4. A KKV-k támogatása a globalizáció és az éghajlatváltozás támasztotta kihívások kezelésében Javaslatok a KKV-k támogatására az Unión kívüli piacokon. Új stratégia a világpiacokon versenyképes klaszterek és hálózatok számára. Az Enterprise Europe Network-ön belül a környezetvédelmi és energiaügyi szakértők közötti regionális tudástranszferrel kapcsolatos egyedi fellépés.

A KKV-kat támogató szervezetek az EU-ban EuroInfo Központok (1987. tanácsadás, dokumentáció, K+F, határon átnyúló együttműködések, magyarországi központ 1995-től, összesen 7 iroda üzletépítő hálózatok (BRE- együttműködés elősegítésére elsőként alakult 1973-ban, BC-NET – KKV-k segítésére szakosodott üzleti tanácsadók hálózata, partnerkeresés) JOP (közös vállalkozás alapítása, befektetési szemináriumok) Europartenariat (kevésbé fejlett régiók fejlesztése, üzletember találkozók rendezése) Interprise (üzletember találkozók, KKV-k együttműködésének előmozdítása) COOPME (PHARE keretében, alkalmazkodóképesség javítása, üzleti kapcsolatok bővítése) BEST (közigazgatás színvonalának javítása, adminisztrációs terhek csökkentése, innovációösztönzés, finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés)

JEREMIE

Főbb jellemzők Cél: a KKV-k pénzügyi forrásokhoz való jobb hozzásegítése Az egyik legfontosabb piaci elégtelenség orvoslása (hitel-, tőke- és garanciaforrásokhoz való korlátozott hozzájutás), mivel Finanszírozási problémáik lehetnek a fajlagos tranzakciós költségek nagysága, illetve a szükségszerűen fellépő információs aszimmetria következtében Magyarország közel 190 mrd Ft-nyi forráshoz juthat a konstrukcióban

A Mikrohitel Program A hitelképes, de nem bankképes mikro- és kisvállalkozásokat segítő legfontosabb eszköz a piaci kamatozású mikrofinanszírozás Cél: forráshoz jutás megkönnyítése a mikrofinanszírozás módszereinek fejlesztésével a rendelkezésre álló források növelésével Mmkrofinanszírozó szervezetek bevonásával a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával

A mikrohitel pályázat feltételei Hitelfelvevők köre: mikrovállalkozások Hitelösszeg: max. 6 millió Ft Hitelcél: tárgyi eszköz beszerzések, egyéb beruházások, bővítések, illetve kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozás Saját erő elvárás: min. a tervezett fejlesztés 20%-a Futamidő: max. 5 év beruházás, max. 1 év forgóeszkóz-hitel Kamat: max. az EU referencia-kamatlába +2% Türelmi idő: max. 2 év beruházás, max. 2 hónap forgóeszköz-hitel

Kik pályázhatnak? Árbevétele max. 200 millió Ft (vagy induló vállalkozás) Tevékenysége nem esik a de minimis korlátozások alá Eddig nem tudott bekerülni a banki finanszírozás körébe (méretgazdaságossági és egyéb okokból) Üzleti tervei jól átgondoltak és ígéretesek (=hitelképes) Rendelkezik a tervezett fejlesztés min. 20%-ával

Garancia Program A magyarországi székhelyű KKV-k fejlesztése a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával Banki garanciaeszközök alkalmazásával a piaci pozíció és versenyképesség javítása, technológiai, infrastrukturális korszerűsítés, innovatív képesség növelése.

Jeremie – Új Magyarország Kockázati Tőke Program A tőkepiac fejlesztése közös (magán-állami) kockázati tőkealapok létrehozásával, és azok üzleti alapon történő működtetésével. 100 milliárd Ft

Köszönöm a figyelmet!