A monogasztrikus állatok emésztési sajátosságai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Középbél, máj, hasnyálmirigy, vastagbél
Advertisements

A ló emésztésének sajátosságai
Az előbél felépítése és működése
A TAKARMÁNYOZÁSTAN ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a ménesgazda szak I
A belek „alagútjain”.
Készítette: Nákám Róbertné
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete III.
Az emésztőszervrendszer
A kérődző állatok emésztési sajátosságai
Enzimek az élet esszenciái
MADARAK A galamb -a béke hirnöke Imaculatul zbor vesteste,
A vitaminok és ásványi sók
ISMERTESSE AZ EMLŐSÖK EMÉSZTŐKÉSZÜLÉKÉNEK FELÉPÍTÉSÉT ÉS EMÉSZTÉSÉT!
A szájnyílástól a belekig
LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA I.
Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*
Az egyes gazdasági állatfajok emésztési sajátosságai
A takarmányok rosttartalma
A sav bázis egyensúly szabályozása
Takarmányismeret 5. Melléktermékek.
A takarmányok összetétele: Szerves anyagok:
Zsíranyagcsere Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50%
A tápcsatorna felosztása; szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor
Emésztőrendszer.
VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás1 – Beke Károly1 – Marosán Miklós2
Táplálkozás Az egészséges táplálkozás alapelvei
POLISZACHARIDOK LEBONTÁSA
TÁPLÁLKOZÁS.
Az egyes gazdasági állatfajok emésztési sajátosságai
A takarmányok összetétele
A kérődző állatok emésztési sajátosságai
Emésztés, felszívódás, transzport
A TAKARMÁNYOZÁSTANI ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA az agrármérnöki szak III. évfolyamán szeptember 06. – december 13. HétIdőpontTéma 1.IX. 06.A Weende-i.
A TAKARMÁNYOZÁSTANI ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a Gazdasági agrármérnöki szak III. és a Növényorvosi szak II. évfolyamán szeptember 15. – december 15. HétIdőpontTéma.
Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*
Az intermedier anyagcsere alapjai.
A belek „alagútjain”.
A szájnyílástól a belekig
Gyermekek fejlődése és gondozásuk módszertana
A tápcsatorna funkciói:
Hasnyálmirigy Molnár Péter, Állattani Tanszék
A táplálkozási szervrendszer felépítése és működése
A szénhidrátok.
ANATÓMIA-ÉLETTAN.
Az emésztőkészülék.
Táplálékaink, mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai.
Lipáz enzimaktivtás mérése
Enzimek.
Az ember táplálkozása.
Mi és emésztőnedveink
A Weende-i takarmányanalitikai rendszer
Tápanyagok.
Gazdasági állataink vízforgalma A víz létfontosságú építőanyaga az állat és az ember szervezetének: –10%-os hiánya már anyagforgalmi zavart okoz, 15%-os.
Cellulóz vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) vízben nem oldódik a felsőbbrendű állatok szomatikus enzimjeikkel nem tudják bontani az előgyomrokban, utóbél.
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete a. Növekedés hústermelés A fejlődés, növekedés során eltérő az egyes szövetek aránya, az állati test kémiai.
Emésztés, felszívódás, transzport
AZ EMÉSZTŐRENDSZER ÉLETTANA
A ló emésztési sajátosságai
Emésztőrendszer (apparatus digestorius)
Kérődző állatok emésztési sajátosságai
Ismétlés Heterotróf életmód Mindenevő Táplálkozás folyamata
Emésztési rendellenességek
LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA.
Egyed alatti szerveződési szintek
Növényi rostok Cellulóz
Nitrogénmentes kivonható anyagok, emészthető szénhidrátok
Táplálkozás A mai táplálkozás legfőbb problémái Káros hatások
2. Táplálkozástani Alapfogalmak és Koncepciók
A SZÁJNYíLÁSTÓL A BELEKIG
22. lecke A szénhidrátok.
Előadás másolata:

A monogasztrikus állatok emésztési sajátosságai

A monogasztrikus állatok emésztőrendszere és működése Száj: aprítás keményítő bontás – ptialin - csak sertés, nyúl Nyelőcső Gyomor: sósavas pepszin pH:1-3 között fehérjék bontása elkezdődik (kismértékű szénhidrátbontás: sertés és ló pH magasabb, bakteriális tevékenység ezekben a fajokban) Vékonybél: Epésbél: ide ömlik a máj váladéka az epe a hasnyálmirigy váladéka Éhbél Csípőbél táplálóanyagok lebontása és felszívódás Zsíremésztés: epe Lipáz: glicerin és zsírsavak Fehérje emésztés: tripszin, kimotripszin, karboxipeptidáz enzimekkel →di- polipeptidek→ aminosavak Keményítő emésztése: amiláz glükóz molekulákra

A monogasztrikus állatok emésztőrendszere és működése Utóbél: vakbél vastagbél Bakteriális rostemésztés: illózsírsavakra (E,P,V) Baktériumos fehérjebontás is: a keletkező aminosavak nem tudnak felszívódni, baktériumok használják fel

A baromfi emésztési sajátosságai Rövid emésztőcső, Takarmány áthaladása gyors (6-12 óra) = koncentrált takarmányt igényel Takarmány felvétel: látás, tapintás (ízlelés, szaglás nem jelentős) Fejbél: csőr nyáltermelés nem jelentős amilázt NEM tartalmaz Előbél: nyelőcső begy: tyúk, galamb, pulyka -puhítás, tárolás viziszárnyasok: nyelőcső tágulat Gyomor: a./ mirigyes gyomor: takarmány rövid ideig tartózkodik itt keveredik a HCl-as pepszinnel DE proteolitikus hatás csak az epésbélben b./ zúzógyomor: izmos emésztőnedvet nem termel őrlés: kavics, gritt

A baromfi emésztési sajátosságai Középbél: epésbél, éhbél, csípőbél epe: savas vegyhatású saját enzim: amiláz pankreász: tripszin, lipáz, amiláz Utóbél: vakbél, vastagbél, végbél, kloaka vakbél: rostemésztés helye (bakteriális) DE telítődése szakaszos: a takarmány 7-10 %-a jut csak ide elülső részén jelentős tápanyag felszívódás

A baromfi szénhidrát emésztése Szénhidrátok: legfontosabb energiaforrás Takarmányban: mono-, di-, poliszacharidok (N.m.k.a.) Legfontosabb: keményítő Felszívódás: α glükóz fruktóz α galaktóz Nyersrost: a baromfi nyersrost-emésztése rosszabb, mint az emlősöké Vakbélben: minimális cellulóz-emésztés van DE a takarmány 7-10 %-a jut ide! Zúzó: mechanikai rostfeltárás A nyersrost NEM energiaforrás számukra Szerepe: bélperisztaltika fenntartása Nyersrost szükséglet: tyúkfaj: 2-3 % Viziszárnyasok: 4-5 % Rosthiány: mirigyes-, zúzógyomor fala sorvad begytágulat, lógóbegy → takarmányfelvétel csökken → ballasztéhség → emésztési depresszió → tollcsipkedés, KANNIBALIZMUS

A baromfi fehérje emésztése Fehérje: lágy szervekben strukturális szerep 20-30 %-a a tollazatban Takarmányban felvett fehérje → di- és tripeptid → aminosavakra bomlik Felszívódás: vékonybélben L izomerek hatékonyabban felszívódnak B6 vitamin ellátottság javítja Végproduktum: HÚGYSAV

A baromfi zsíremésztése Nyerszsír: energiahordozó -esszenciális zsírsavforrás -zsírban oldódó vitaminok felszívódása Gabonamagvak: csíraolaj = 50 % kukorica az abrakkeverékben biztosítja az esszenciális zsírsav-szükséglet fedezetét

A baromfi zsíremésztése Zsíremésztés: legjobb hatásfokú l./ Epetermelés jó → zsíremésztés kitűnő zsír: glicerin + zsírsavak felszívódás: vékonybél középső szakasza zsírképzés: májban 2./ közvetlen zsírbeépülés: bélből nyirokárammal közvetlenül a vérbe, testszövetekbe (halíz) szöveti zsír 2-3 hét alatt kicserélődik lipidforgalom: hormonális szabályozás

A ló emésztési sajátosságai Emésztési sajátosságok: alapos rágás, 1 kg zab 10-20 perc =1000-1500 rágás (széna kétszer ennyi) szilárd tak. megragadása; (porérzékeny!) általa képzett cső  ivás nyelési mechanizmus elősegítése nyál napi 40l; igen kevés keményítőbontó enzimet tartalmaz (amiláz) szögellése akadályozza meg a hányást Anatómiai sajátosságok: Fejlett szájszervek erős metszőfogak nagyméretű szilárd örlőfogak rugalmas, mozgékony ajkak izmos, nagy nyelv fejlett ínyvitorla és garatizomzat - nagy nyálmirigyek különösen a fültő alatti nyálmirigyek működése intenzív, garatüreg: erősen táguló hátrafelé vastagodó izomrostok, melyek a nyelőcsőbe vezetnek - nyelőcső: összeszűkülő, merev, a gyomorba szájadzásának végső szakasza gyomorba torkollik

A ló emésztési sajátosságai Emésztési sajátosságok: rendszerint csak a 2/3-ig telik meg; naponta többször ürül; lenyelt falat 20-50%-a időzik hosszabb ideig a gyomorban;gyomortart. nem keveredik maradéktalanul réteges – alapi rész 5pHbakteriumok életben maradnak – szénhidrátbontás (tejsav+illó zsírsavakra  vékony + vastagbélben felszívódik) pilorusi rész pepszin sósavas fehérjebontáshányásra képtelen (ok: cardia nehezen nyílik  pilorus)pilorus zárul: abrakolás előtt hideg víz; gyomornedvtermelés: 0,7 dl/óra  serkenti: búzakorpa, roppantott zab, kuk., s.répa  csökkenti: szemes zab, széna Anatómiai sajátosságok: gyomor: 12-18 l; (viszonylag kicsi)

A ló emésztési sajátosságai Anatómiai sajátosságok: vékonybél: űrtartalma 4x-se a gyomorénak; hossza 18-24 m; átmérője 3-4 cm Emésztési sajátosságok: gyors 2-4 órás ovább-haladási sebesség emésztőnedvei: 6-8 l hasnyál/nap 4-6 l epe; 100-120 l bélnedv Fehérje-emésztés: (karboxipolipeptidáz, aminopeptidáz, dipeptidáz) - egyszerű cukrok 70%-ban itt szívódnak fel (keményítőből,cukrok-ból) -maltáz, laktáz, invertáz- Ca, Mg, Na, K, legtöbb mikroelem és vitamin itt szívódik fel karotinok feltárása rossz (rövid idő)

A ló emésztési sajátosságai Emésztési sajátosságok: pankreasz: -amiláz, maltáz folyamatos epeterm. zsírszerű a.-ok emésztése  90 %-os tartalom továbbhaladása lelassul mikroflóra: 5-7x109/g szénhidrátokillózsírsavak keményítő, cellulóz17:5:1 ecet- propion-vajsav tak. fehérje + emésztőenzimek szabad aminosav + ammónia mikrobák  májkarmabidvesekiürül v. bekapcsolódik a fehérje szintézisbe  - K és B-vitaminok keletkezése és felszívódása Anatómiai sajátosságok: - pancreas, máj igen jól fejlett - epehólyag nincs! (az epét a máj termeli  epésbélbe jut) vakbél: kifli alak; 30l tág és szűk remese (tág r. 60l