A VEZETÉS mint RENDSZER A vezetés meghatározott célok elérésére létrejött szervezet keretein belül működik! A vezetés a szervezetet működteti, a „működés” a szervezetben levő emberek tevékenysége.

A RENDSZER HÁROM ELEME s z e r v e z e t s z e r v e z e t A MUNKAVÉGZŐ EMBER (A BEOSZTOTT) A VEZETŐ ÉS MUNKAHELYI VISELKEDÉSE s z e r v e z e t s z e r v e z e t

A MUNKAVÉGZŐ EMBER Az alapvető kérdések: Miért kell a vezetőnek „emberismeret”? Mi teszi egyedivé a munkavégző embert? Hogyan változik az ember? Melyek az emberi cselekvés mozgató rugói? Miért viselkedik úgy az ember a munkahelyén, ahogy viselkedik?

MIÉRT KELL A VEZETŐNEK „EMBERISMERET”? A vezető sikere = az általa vezetett szervezet eredményessége! A szervezeti tevékenység = az emberek tevékenysége! Az emberek (vezetettek) tevékenységét a vezető akkor képes befolyásolni, hogy ha ismeri a munkavégző ember személyiségének fejlődésre ható tényezőket, ha ismeri az emberi cselekvést meghatározó alapvető tényezőket, s azok hatás-mechanizmusát, ha tudja milyen érdekek, szükségletek, érzelmek, stb. alakítják magatartását, viselkedését, cselekedeteit, ha tudja milyen eszközt, mikor, milyen célból lehet a beosztott befolyásolására felhasználni,

Mi teszi egyedivé a munkavégző embert? Nincs két „egyforma” ember, mert személyiségük (gondolkodásuk, tulajdonságaik és képességeik halmaza) egyedi, konkrét és egyszeri! A személyiség jellemzői: öröklött és szerzett biológiai, fiziológiai, történelmi, társadalmi jelenség, szervezi az ember alkalmazkodását a külső környezethez, ezzel fenntartja az egyensúlyt az élő szervezet és a környezet között, az alkalmazkodási folyamatban kölcsönhatás érvényesül, a környezet hat a személyiségre, a személyiség hat a környezetre, a tapasztalás hatására állandóan változik, fejlődik, viszonylag állandó magatartásban nyilvánul meg.

Hogyan változik az ember?1. Személyiség A személyiség fejlődése eredményezi azt, hogy az ember: Mire képes? Mire törekszik? Milyen jellemű (akarat, magatartás)? A környezeti hatások két csoportja: társadalmi hatások, helyzetek hatása. Tapasztalás Inger-reakció kapcsolat Viselkedés Környezet

Hogyan változik az ember. 2 Hogyan változik az ember?2. (a személyiséget alakító társadalmi hatások) A személyiségben három normacsoport ötvöződik rendszerré: általános normák (mindenki „ilyen”), csoportnormák (néhányan ilyenek), egyedi normák (az általános és csoportnormákat értékelve, sorrendbe állítva (preferálva) létrejön a személyes értékrendszer). Az erkölcsi és munkaértékeket az értékszférák közvetítik az egyénhez: A társadalom anyagi-technikai szintje, a civilizáció adott foka, A munkatevékenység, Az együttélés normái, szokásai, A kultúra szellemi szférája, A társadalom szervezeteinek értékei (család, iskola, civil szervezetek, államhatalom, stb.). Az értékrendszer kialakulását, változását a képzés és a tapasztalat (szocializáció) jelentősen befolyásolja. Az értékrend alapvető meghatározója az ember viselkedésének!

Integrált személyiség-elmélet A fejlődés (környezeti hatások és a motivációk) következtében kialakul az integrált személyiség. Az integráció szintjei: Idegsejtek, Feltételes reflexek (tanult formák), Szokások (megerősített válaszok), Személyi vonások (érzelmek, értékek, szükségletek, érdekek), Én-ek (egymáshoz illeszkedő személyi vonások, amelyek szituációtól függően változnak), Teljes személyiség. személyiség ének személyi vonások szokások feltételes reflexek idegsejtek

Hogyan változik az ember. 3 Hogyan változik az ember?3. (a helyzetek hatása személyiség viselkedésére) Mielőtt cselekszünk, beszélni kezdünk, el kell döntenünk, hogy az adott helyzetben mit várnak el tőlünk, mit nem szabad tennünk, mik a betartandó „játékszabályok”, mit akarok vagy szeretnék elérni, mit vagyok képes, vagy mit nem vagyok képes megtenni, stb. ebből adódik a viselkedés (inger-reakció) lehetőségének sokfélesége. A helyzetek személyiségünk működésének termékei is: A helyzet meghatározó tényezői ott fontosabbak, ahol szigorúan meghatározottak a feladatok, szerepek, funkciók, kötelességek, A személyiség meghatározó tényezői ott fontosabbak, ahol a feladat nyitottabb, szabadabb, lazább.

Hogyan változik az ember. 4 Hogyan változik az ember?4. (a helyzetek hatása személyiség viselkedésére) Négy feltételtől függ, hogy egy adott szituációban mit tesz majd a személy: A személyiség terméke: A tartós személyiség-jellemzők. A személy megszokott elhárító, leplező eljárásai vagy az önfeltárás mértéke. A helyzet terméke: 3. A mód, ahogy a személy az aktuális helyzetet és annak a reá vonatkozó jelentőségét észleli. 4. Amit a helyzet a személytől elvár, feladatként reá szab.

A VISELKEDÉS ÉS A HELYZET1. Pszichikus helyzetek: Deprivációs (megfosztottsági) helyzet Szenzoros (nincs inger) Szociális (magány, izoláció, kialakul a másság) Akadály nélküli helyzet Probléma-helyzet Próbálgatás Belátásos tanulás Frusztrációs (szorongásos) helyzet Agresszió Regresszió Fixáció Visszavonulás Elfojtás Projekció

A VISELKEDÉS ÉS A HELYZET2. 5. Konfliktusos helyzet Két vonzó cél, Két taszító cél, Ambivalencia konfliktus A konfliktus megoldó képesség = megfelelő cselekvés eldöntése. A döntés után mindig disszonancia keletkezik.

AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓI A személyiség működési mechanizmusa 1. Pszichoanalítikus személyiségelmélet (S. Freud) Három én: Ösztön én (id) (ösztönkésztetések, drive-ok) feladata az ember hajtóerőinek egyensúlyban tartása, a belső feszültségek csökkentése, a közvetlen kielégülésre törekszik (örömelv), két fontos tényezője: a libido (öröm-gyönyör érzéklés) és a halálösztön (agresszió). Felettes én (superego) társadalmi értékrendszer, erkölcsök, eszmék (könyörtelen lelkiismeret). Én (ego) a két ellentétes rendszer egyensúlyban tartása (ösztönimpulzusok késleltetése, szelektálása). Interperszonális elmélet (C. Rogers) Az emberi cselekvés alapvető indítéka önmaga megvalósítása, fenntartása , növelése. Énképe és énideálja egymás kölcsönös egyeztetésével fejlődik. A viselkedés hajtóereje a „pozitív elfogadás” szükséglete.

AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓI A személyiség működési mechanizmusa 2. Külső- és belsőkontrollos személyiségek (Rotter) Belsőkontrollos domináns, nehezen befolyásolható, független, hatékony. Külsőkontrollos fatalista, szorongó, neurotikus, dogmatikus, konformista. Teljesítményszükséglet (R.C. Atkinson) Magas teljesítményigény kifejezi a sikerre törekvés mértékét, a Nehézségek leküzdését, Magas követelményszint fenntartását, Állandó teljesítmény-javítást, Mások teljesítményszintjének túlhaladását, A fizikai és társas környezet uralását. Kudarckerülés Erősen kudarckerülő könnyű vagy „teljesíthetetlen” feladatot vállal, A nagy teljesítményigényű nehéz, de nem szélsőségesen nehéz feladatot vállal.

AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓI A motiváció1. A motiváció folyamata Motiváció = belső indíttatású szükséglet, kívánság, vágy, aktiváló és mozgató erő. Kiinduló pont = kielégítetlen szükséglet, hiány, (feszültség, inger), ami megindít egy viselkedést, amely addig tart, amíg ki nem elégül a szükséglet, amely csökkenti vagy megszünteti a feszültséget, kiváltja az elégedettséget. Kielégítetlen szükséglet feszültség Hajtóerő Elégedettség Homeosztázis Célirányos cselekvés

AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓI A motiváció2. Motivációelméletek: Ösztönelmélet (McDougall): az emberi cselekvés hajtóereje az ösztön, a motiváláshoz ezek feltárása, azonosítása szükséges. Hajtóerő elmélet: elsődleges (biológiai) és másodlagos (indirekt) szükségletek kielégítésére irányuló hajtóerőt különböztet meg. Elégedettség elmélet (E. Mayo): a cselekvés elindítója az elégedettségre törekvés (munkahelyen). Teljesítmény-motivációs elmélet (McClelland): az emberben öröklötten jelen van a hatalmi, az emberi kapcsolati és a teljesítmény-motiváció. A modern motiváció-elméletek két nagy csoportra oszlanak: Tartalmi elméletek (Mi motiválja az embert?) Folyamat-elméletek (Hogyan megy végbe a motiváció folyamata?)

AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓI Az empátia: beleélés képessége, másik gondolat és érzésvilágának átélése (szenvedés, együttes gyermekszülés), gyermekeknél a legfejlettebb, Az előítélet: téves információn alapuló, a mássággal ellenséges attitűd, (bűnbakképzés, sztereotipizálás) nem velünk született dolog, konformálódni kell hozzá. A konformizmus: Az emberek többsége konformista, mert Egy adott közösség tagja akar maradni, A többség rokonszervét szeretné elérni, A többség ítéletét fogadja el a magáéval szemben. A csoportnyomásra három reagálási mód van: - behódolás (okozója a hatalom), - azonosulás (identifikáció) okozója a vonzerő, - interiorizáció (beépül a saját értékrendszerünkbe).

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!