A gazdasági szuburbanizáció mérése, A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IV. VÁNDORGYŰLÉSE - SZEGED MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Osztálya Koós Bálint A gazdasági szuburbanizáció mérése, megjelenítése egy hazai példán keresztül Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja

A városkörnyék gazdasági fejlődése A gazdasági szuburbanizáció mérése, megjelenítése A városkörnyék gazdasági fejlődése 1/ Hagyományosan a városokban összpontosulnak gazdasági tevékenységek Kereskedelmi funkciók; Gyáripar; Specializált szolgáltatások (üzleti, jogi, pénzügyi, műszaki); 2/ A rendszerváltást követően Magyarországon újraindult egy városkörnyéki gazdasági fejlődés, amit gazdasági szuburbanizációnak nevezhetünk

A gazdasági szuburbanizáció mérése, megjelenítése A „szuburbanizáció…. decentralizáció abban az értelemben, hogy az urbánus népesség, a termelő és a nem termelő emberi tevékenységek egy része …, a tőke, a beruházások … már nem a városi központokban, hanem egyre inkább az azokat övező térségekben koncentrálódnak”. (Tímár Judit, 1993)

A gazdasági szuburbanizáció mérése, megjelenítése Klasszikus példa a kilencvenes évekből – főváros határában Budaörs - Törökbálint – Biatorbágy térsége GOOGLE EARTH műholdfelvétel

Szuburbanizálódó térségek (1992-2004) A gazdasági szuburbanizáció mérése, megjelenítése Szuburbanizálódó térségek (1992-2004) Bilisa klaszter térkép G nemzetgazdasági ágra (2. szomsz.)

Lokális Moran’I statisztika számítása: A gazdasági szuburbanizáció mérése, megjelenítése Lokális Moran’I statisztika számítása: ahol x i,t a megfigyelt változó i megfigyelési egységében, t időpontban felvett értéke, n az elemszám, w i,j a területi súly, amely a szomszédsági viszonyt képezi le, μ t a pedig i egység szomszédainak t időpontban felvett értékeinek átlaga.

Mi mozgatja a gazdasági szuburbanizációt? A gazdasági szuburbanizáció mérése, megjelenítése Mi mozgatja a gazdasági szuburbanizációt? Gazdaság fejlődéséhez szükséges infrastruktúra országos kiépülése „Víz, gáz, csatorna, telefon, ipari áram, ingatlan” Tőke „Mindig kevés” Vállalkozó Külső vs. helyi

A vállalkozó személye kritikusnak tekinthető, hiszen: A gazdasági szuburbanizáció mérése, megjelenítése A vállalkozó személye kritikusnak tekinthető, hiszen: az összes többi elem megteremthető (területfejlesztési, illetve támogatási politika!) A gazdaság területi preferenciáit nehéz befolyásolni – periférikus területekre nem érkeznek külső vállalkozók. Vállalkozó képzése/nevelése problematikus (bizonyos alapokat tételez fel)

A szuburbanizáció mögött meghúzódhat egy másik tényező is: A gazdasági szuburbanizáció mérése, megjelenítése A szuburbanizáció mögött meghúzódhat egy másik tényező is: - A viselkedési minta átvétele, a másolás Az átvételéhez intenzív személyes kapcsolatok szükségesek – ami térbeli kapcsolatok esetében az ingázásnak feleltethető meg. Feltételezhetjük, hogy az ingázási viszonyban álló települések a cégsűrűség tekintetében idővel hasonlóvá válnak, hiszen a városkörnyéki lakosok is követik a városban tapasztalható mintát, maguk is vállalkozásba kezdenek. (Legitimáció, pozitív tapasztalatok, bizalom)

A gazdasági szuburbanizáció mérése, megjelenítése Globális Moran ‘I értéke különböző területi súlymátrixok alkalmazásával Vállalkozássűrűség tekintetében a városkörnyék egyre hasonlóbbá válik a központi városhoz!

Köszönöm a figyelmet! koosb@rkk.hu