A nem EU-tagállamok lehetőségei és korlátai az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában Lőrinczné Dr. Bencze Edit.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Regionális politika
Advertisements

MRTT VII. Vándorgyűlés Szabadka, november Az Európai Területi Együttműködés Programok stratégiai kérdései Dr. Hámory Jenő.
DANUBE A transznacionális együttműködési program kialakítása.
A „Közép-Európa Év ” V4 és KEK elnökség
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Fejlesztéspolitika a verseny- képesség szolgálatában Dr. Tétényi Tamás Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztályának ügyvezető elnöke A közgazdaságtudomány.
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Pelech Dávid Budapest Duna Kontakt Pont
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
A Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program Veresegyház, április 25.
Megújuló energia előállítás marginális területeken Az M2RES projekt Kéri Zsuzsanna REC for CEE március 21.
INTERREG IVC Interregionális Együttműködési Program
Népfőiskola a helyi tudás megtöbbszörözésére, a településfejlesztés eszközeként Lakitelek, március 26. Lakitelek, március 26.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Az INTERREG közösségi kezdeményezés 2/C modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.
Az Európai Unió Előcsatlakozási Támogatási Eszköze „Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Intézményi fejlettség a Duna-stratégia makrorégióban
Az ESPON 2006 Program és annak jelentősége Magyarország szempontjából Illés Dóra november 26.
A Duna földrajzi kapocs, közös identitástudat képező elem települések, régiók és országok közötti többszintű és sokrétű kapcsolatrendszer alapvető eszköze,
Az EU többéves pénzügyi kerete
Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
Magyarország 2015 Intézményi Reform Munkacsoport.
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
1 Interregionális pályázatok tapasztalatai, új lehetőségek Thermal Hotel Margitsziget január 30. Csanádi Ágnes vezérigazgató.
EURÓPAI DUNA STRATÉGIA Parkoló pálya vagy gyorsítósáv – Napi Gazdaság Logisztikai konferencia 2010 április 27 Budapest Dr.Doór Zoltán Elnök Magyar Logisztikai.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Controlling a gyakorlatban Dr. Szegvári Péter kormány-főtanácsadó Magyar Controlling EgyesületMiniszterelnöki Kabinet Uniós körkép - Az európai regionális.
Az EU szomszédságpolitikája A Keleti Dimenzió. A bővítés utáni helyzet május 1-je után tíz új tag (az EU eddigi legnagyobb bővítése) május.
Európai Uniós pályázati lehetőségek a határmenti együttműködésben Veres Csilla irodavezető április 24.
1 Civil részvétel és szerepvállalás A helyi és térségi együttműködés lehetőségei és korlátai Rajnai Gábor Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum.
A kormányzati K+F+I politika prioritásai, különös tekintettel a gyógyszeriparra Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály.
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
INTERREG IIIC Szolnok, INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS INTERREG PROGRAMOK MAGYARORSZÁGON „Centurio Szeminárium” RÓZSA Diána Program menedzser,
„A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére – DATOURWAY” nemzetközi projekt rövid ismertetése VÁTI.
Az agroturizmus és a vidékfejlesztés sokszínűsége Európában.
Határon átnyúló civil együttműködések Kulcsár Mária, Fórum Információs Központ, Somorja.
A természeti környezet védelmének ösztönzése a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával.
Intézményesített határon átnyúló együttműködési lehetőségek az INNOAXIS régióban - CESCI - Intézményi háttér - Térszerkezeti háttér.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
2011. évi magyar EU elnökség január 1. – június 30.
Az EU Duna Régió Stratégia (EUDRS) és az energia prioritási terület
Vargha Tamás Fejér Megyei Közgyűlés elnöke
Pályázatírás módszertana
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Nemzetközi civil pályázati lehetőségek
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
Gergely László Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
EU-s pályázati források keresése Összeállította: Dr. Juhász Erika.
DUNA STRATÉGIA … Szilvássy István, Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége Nagymegyer, október 19.
A Duna régió stratégia célkitűzései
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
2012. december 11. Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara A Duna-mente összefogás integrált tervezése Dr. Veres Lajos Ph.D Duna Stratégia Igazgató főiskolai.
A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA, MINT FORRÁSKOORDINÁCIÓS KERETRENDSZER ETT műhely Mórahalom.
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
Európai Uniós ismeretek Az európai integráció kialakulásának története.
A CeRamICA projekt hozzáadott értéke a magyarországi szakpolitikák és fejlesztéspolitika tükrében Sára János Főosztályvezető NFGM Területfejlesztési Főosztály.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
Európai és regionális integrációs folyamatok magyar szemszögből
Tágabb, mint a kereskedelmi szerződések köre
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere
Európai Uniós ismeretek
Az EU Duna Régió Stratégia (EUDRS) és az energia prioritási terület
Előadás másolata:

A nem EU-tagállamok lehetőségei és korlátai az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában Lőrinczné Dr. Bencze Edit

Duna Régió Előzmények: CADSES, Közép-Európai és Délkelet-Európai Térség

Európai Duna Régió Stratégia

EU tagállamok Németország Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Szlovénia Nem uniós államok Bővítési Politika tagjelöltek Horvátország, Szerbia Montenegró potenciális tagjelölt Bosznia- Hercegovina Szomszédsági Politika Moldova Ukrajna EUDRS különböző kohéziós helyzetben lévő országok hosszmetszete a Duna a bővülő Európai Unió jelképe

A nem EU-tagállamok részvétele az előkészítésben  az első előkészítő egyeztetés kivételével az összes találkozóra hivatalosak;  vállalhattak prioritási területet, de csak tagállamokkal együtt menedzselhetik;  A 4 hónapig tartó konzultációs/ előkészítő szakaszban az érdekeltekkel történő egyeztetésben magas részvételi arány (75%) Nehézségek: utazási, szállás-finanszírozási problémák, akadozó kommunikáció, a kommunikációs hiány miatti elégedetlenség, a Bizottság nem megfelelő visszajelzése javaslataikra, nyelvi nehézségek,

Kiemelt területekKoordináló országok A mobilitás és multimodalitás fejlesztése Belvízi hajóutak Ausztria, Románia Vasúti, közúti, légi közlekedés Szlovénia, Szerbia (érdekelt: Ukrajna) A fenntartható energia használatának ösztönzéseMagyarország, Cseh Köztársaság A kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek kapcsolatteremtésének előremozdítása Bulgária, Románia A vízminőség helyreállítása és megőrzéseMagyarország, Szlovákia A környezeti kockázatok kezeléseMagyarország, Románia A biodiverzitás, a táj, valamint a levegő− és talajminőség megőrzése Németország (Bajorország), Horvátország Tudásalapú társadalom kialakítása (a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével) Szlovákia, Szerbia A vállalkozások versenyképességének támogatása Németország (Baden−Württemberg), Horvátország Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetésAusztria, Moldova Az intézményrendszer kibővítése és az intézményi együttműködés megerősítése Ausztria (Bécs), Szlovénia A biztonság és a szervezett bűnözés jelentette kihívások leküzdése Németország, Bulgária

EUDRS A nyugat-keleti Duna-lejtő GDP/fő 2011

EUDRS – lehetőségek  A térség kooperációja;  Inter- és intraregionális kapcsolatok bővítése;  Regionális különbségek csökkentése;  Információcsere (best practice);  Szubnacionális szintek bevonásának lehetősége;  Mobilitás;  Európaizáció eszköze;  A további bővítés előkészítésének eszköze;  A Stratégia irányításában való részvétel;  Az EU előszobája: hálózatos együttműködés, program és projekt, finanszírozás lehetőségeinek elsajátítása;

Nehézségek:  A nem EU-tagállamok fejletlenebb gazdasági, társadalmi viszonyai;  a különböző közigazgatási és intézményi szintek;  gyenge intézményi kapacitás;  emberi erőforrás hiánya;  A prioritási területeket irányító csoportok munkájának kapacitási problémái;  nem elegendő létszámú nemzeti koordinátor;  segítő/alcsoportok létrehozásának hiánya;  gyakorta túl sok információ;  utaztatási pénzek hiánya;  eltérő jogszabályi környezet;  a civil társadalom gyengesége;  a városiasodás alacsony foka;  eltérő érdekek;

Nehézségek  kulturális/civilizációs különbségek;  uniós, a nemzeti és a regionális szintek együttműködése akadozik;  kormánystratégiák és Duna Stratégia összekapcsolásának hiánya;  alacsony társadalmi részvétel;  kevés bottom-up projekt;  túl sok a kormányzati projekt;  forráshiány;  a tagállamoktól eltérő finanszírozási rendszer;

Tagállamok Kohéziós támogatások Kohéziós AlapERFAESZA Nem EU-tagok IPAENPI EU programok, Egyéb források: Hazai erőforrások; Nemzetközi pénzintézetek: EIB, EBRD, ETC – transznacionális, interregionális, határon átnyúló, Szektorális programok: FP7, LIFE+, LEADER+, TEN-T Magán befektetők,

Az igénybe vehető pénzügyi források ország-csoportonként ENP országok Potenciális jelölt tagjelöltek tagállamok

Programok 18 határon átnyúló 8 IPA határon átnyúló EU tagállamokkal 3 transznacionális 6 IPA csatlakozó országoknak 3 ENPI 32 nemzeti program 1. célkitűzés 15 regionális program 1. célkitűzés 13 regionális program 2. célkitűzés 4 nemzeti program 2. célkitűzés 11 EIB program 4 EU-wide program

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!