Vidékpolitika, vidékfejlesztés – célok és eszközök Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu MRTT Vándorgyűlés Kaposvár, 2013. november 21.

Problémák, fejlődési lehetőségek beazonosítása A vidéki területek, a vidékfejlesztés további megkülönböztető, sajátos céljai: Elvándorlás, elöregedés; Képzettség; Elérhetőség; Természeti környezet; A vidék kulturális öröksége;

Eszközök a problémák, fejlesztési igények megoldására Közösségi szinten: Kohéziós politika (eszközei a Strukturális Alapok), Közös agrárpolitika (fejlesztési eszköze az EMVA); Magyarországon a 2013-i tartó időszakban a két politika területi fókusza szétvélt: Strukturális Alapok alapvetően városi fókusz, EMVA alapvetően vidéki fókusz; A vidékfejlesztés forrásai önmagukban elégtelenek a vidék fejlesztési igényeinek kielégítéséhez, a vidék gazdaságának növekedési pályára állításához a rendelkezésre álló források messzemenően nem érik el a kritikus tömeget; Eredményes vidékfejlesztés kizárólag komplex megközelítés mellett képzelhető el.

Létezik-e szemléletváltás közösségi szinten, és Magyarországon? Az ágazati (ortodox) módszer mellett megjelennek újszerű (unortodox) fejlesztési módszerek (CLLD, ITI); Egy alapú finanszírozás és a merev lehatárolás helyett a komplexitás és a többalapú (multifund) finanszírozás; A területfejlesztés esetén a favorizált regionális szint helyett a helyi-térségi szint (place-based szemlélet); Hazánkban meghatározó maradt az ágazati szemlélet (a források többsége ágazati programokhoz rendelve); (Az ágazati fejlesztések alapvetően érzéketlenek a területi különbségekre, jellemzően növelik azokat); Hazánkban a területi fejlesztés favoritja a megyei szint, ami nem adekvát a felkínált közösségi eszközökkel (CLLD, ITI);

Az ITI, CLLD hasonlóságai, különbségei ITI (integrált területi beruházás) szabályozása a CLLD-hez képest nagyon csekély. Alkalmazási terület a fenntartható városfejlesztés, innovatív városfejlesztés (város és vidéke lehet együtt), a CLLD-nél nagyobb területi lépték. Mindkettő – és csakis e kettő eszköz esetén – van lehetőség a multifund, vagyis az egyidejűleg több alapból táplálkozó, integrált, komplex projektek, programok megvalósítására. Mindkettőhöz +10% uniós társfinanszírozás társul, ösztönzésként. Mindkettő alulról építkező, a helyi szintre támaszkodó eszköz. A CLLD potenciális előnye: sajátos fejlesztési módszer, eredményes lehet ott, ahol az ágazati fejlesztések nem.

A LEADER,/CLLD mint fejlesztési módszer megkülönböztető sajátosságai intézményi, tevékenységi oldalról A hatósági tevékenység (feladatellátás) jellemzői: az eljárás általában kérelemre indul; alá-fölé rendeltségi viszony, közigazgatási eljárás; az ügyintéző a hivatalban fogadja az ügyfelet, végzi tevékenységét; a fejlesztési célokat és feltételeket jogszabály határozza meg; A fejlesztéspolitika nem igényel hatósági beavatkozást (nem gyámügy, nem szabálysértés, nem építésügy, stb.) Ügynökségi típusú fejlesztési tevékenység: Nem „hivatalból” jár el, megjelenik a projektgenerálás, de a tevékenység meghatározó eleme a pályázatkezelés. Többnyire megyei, vagy regionális léptékben szerveződik, a helyi szinttel való tényleges kapcsolata esetleges, de legalábbis nem folyamatos. A fejlesztési célokat területi szinten, program formájában határozzák meg.

LEADER típusú fejlesztési tevékenység: A LEADER,/CLLD mint fejlesztési módszer megkülönböztető sajátosságai intézményi, tevékenységi oldalról LEADER típusú fejlesztési tevékenység: A munkaszervezet dolgozója megkeresi a célcsoport tagjait (pl.: kecskesajt gyártók, vagy kézművesek, vagy népművelők); Elősegíti a projektötletek, fejlesztési célok megfogalmazását, kezdeményezi a szereplők közötti együttműködést. A közösen kialakított projektet a LEADER program támogatja. (Siker esetén új termék (innováció), együttműködés (hálózat kialakulása) Sokkal több alkalmas munkaerőt igényel, mint az ügynökségi, vagy hatósági feladatellátás, ezért – ha működik – drágább. Viszont egyetlen módja a hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű térségek megmozdításának.

Hol alkalmazható ez a módszer (területi egység, tematikus cél) Ahol nélkülözhetetlen a mindig friss helyi információ, a személyes jelenlét; Ahol fontos a motiváció és a menedzsment tevékenység nem helyettesíthető központilag vezérelt normatív automatizmussal; Ahol a mikro- és KKV szereplők pontszerűen működnek és nem rendeződtek hálózatba; Ahol jelentősek a szociális és foglalkoztatási problémák; Mindez kumuláltan jelentkezik települési kistérségi szinten a vidéki térségekben. A LEADER megközelítés nem csodaszer! Az ágazati és a területi programok (benne a CLLD/ITI) egészséges aránya lenne a cél! Ehelyett ágazati kiszorítás, területi maradékelv.

Kérdések Eredményesség: a forrás és a forrás nagysága önmagában nem garancia a sikerre, legalább ilyen fontos az alkalmazott módszer! Felismerik-e, hogy milyen módszer alkalmazása biztosítja leginkább a cél elérését? Hatékonyság: az ágazati programok kudarcai után továbbra is ágazati programok mentén öntik-e a Dunába a vizet? Észrevehető-e, hogy 10 Ft ágazati beruházás hozadéka 0-3 Ft közötti, míg CLLD módszer esetén 10 Ft hozhat 15 Ft-ot? A központi tervező, döntéshozó megérti-e a nem ágazati típusú fejlesztési megközelítés lényegét, annak előnyeit, az alkalmazhatóság területeit? Beépítik-e ezt a módszert az egyes OP-ék tervezése, végrehajtása során?

Edina Ocsko, ENRD Contact Point Experimenting with the unknown Preliminary results of the ‘CLLD State-of-play’ survey Edina Ocsko, ENRD Contact Point 11 November 2013, Brussels

Purpose of the CLLD survey To understand where Member States are in the CLLD planning process, and in particular… …how many Member States are planning to apply multi-funded CLLD… Those who are … how? Those who are not… what are the planned arrangements for the harmonisation of funds?

Where were we in June 2013?

Main lessons (June 2013) Many were still undecided about their approach 25% of MS/regions were planning to use more than 2 funds All those who decided at the time to go for multi-funded CLLD use EAFRD & EMFF

A CLLD forrásai és célrendszere Minden tematikus célkitűzéshez kapcsolódhatna. Magyarországon: Vidékfejlesztési Program 6. prioritás, CLLDD az EMVA 12%-ka (cca 153 Mrd Ft). Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), városi, vidéki CLLD-ék, bizonytalan forrásmegosztás, bizonytalan multifund, 10%, cca.110 Mrd Ft. Emberi- Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), „Befogadó társadalom” című prioritása cca. 3 Mrd Ft . Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) „Infokommunikációs fejlesztések” prioritása indikatívan 4 Mrd Ft ESZA alapú támogatással infokommunikációs képzéseket támogatna.

Az Európai Unió Pálfordulása Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés (28. cikk) „A közösségi szinten irányított helyi fejlesztés, amely az EMVA esetében LEADER helyi fejlesztésnek van kijelölve: konkrét szubregionális területeket vesz célba;” Minden egyes alapra alkalmazható módszernek tekintették; A Régiók Bizottsága külön véleményt bocsátott ki; „AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI, FOGLALKOZTATÁSI, TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI, VALAMINT REGIONÁLIS POLITIKA FŐIGAZGATÓSÁGAINAK KÖZÖS ÚTMUTATÓJA A KÖZÖSSÉGVEZÉRELT HELYI FEJLESZTÉSEKRŐL AZ EURÓPAI STRUKTURÁLIS ÉS BERUHÁZÁSI ALAPOK VONATKOZÁSÁBAN” (2013. április 29.)

Az Európai Unió Pálfordulása „28. cikk Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés (1) A közösségi szinten irányított helyi fejlesztés az EMVA-ból részesül támogatásban, amelyet LEADER helyi fejlesztésként jelölnek ki, és amely az ERFA-ból, az ESZA-ból vagy az ETHA-ból is támogatható. E fejezet alkalmazásában ezen alapok megnevezése a továbbiakban: „érintett ESB-alapok”. Várható következmények: Együttműködés helyett elkülönülés a Strukturális Alapok és az EMVA, a kohéziós politika és a közös agrárpolitika viszonyában; Város-vidék kapcsolat erősítése helyett a lehatárolás, további gyengülés, többszörös fejlesztési forráskülönbség; (Városi CLLD csak pilot?) A vidék leszakadásának további gyorsulása, a területi különbségek erősödése;

Köszönöm a figyelmet!