A tértudomány(ok) kihívásai Faragó László MTA KRTK RKI MRTT vándorgyűlés, 2012. november 22–23.

Egységes tudomány, vagy diszciplínák összessége? MRTT tagsága nem csak regionális tudományt művel Tértudományok (összessége = tértudomány) Szemléleti (ideológiai) különbségek: pl. azonos tárgy, más szemlélet/hitvallás regionális tudomány és a regionális kutatások (regional science és regional studies) között A tervezés-fejlesztés szempontjából a tér a társadalmi funkcióknak megfelelően szerveződik

Plurális műhelyek és sokszínű oktatás A társadalom oldaláról közelítünk a problémákhoz, ezért a meggyőződés (hit), ideológiák, sőt érdekek és a (szak)politika is befolyásolja a tudományos elméleteket Nem egyszerűen váltják egymást az elfogadott tudományos elméletek (T. S. Kuhn 1984), hanem egyidejűleg van létjogosultsága több tudáskészletnek Ma néhány meta narratíva (main stream) helyett sok narratíva egymásmellettisége (retorikában elfogadott, de a gyakorlatban nem)

Előttünk (tértudományok, MRTT) álló feladatok Különböző koherens tudáskonstrukciók (elméletek, tételkészletek, paradigmák, „igazságok”) kialakítása, rendezése (különböző anyagú, mintázatú, funkciójú szövetek, lyukak, hibák nélkül) Tudatos diszciplínaidentitás, tudásközösségek, műhelyek, iskolák megteremtése Gyakorlati teendő: Feladatmegosztás, specializáció, intézményesítés konszenzusos rendezése

Egy szín a palettáról: konstruktivista tér- és tervezéselmélet „Annyi a világ (tér), amennyit beletöltesz!” (Dreher reklám 2011)

Néhány konstruktivista alapelv Objektiv-szubjektív dualizmus elvetése A megismerés a környezethez való kognitív adaptáció. Minden érzékelés, információbefogadás interpretáció. Minden tudás értelmező és összefügg a praxissal. Az ember állandóan teszteli a tudáskonstrukcióját a tapasztalati és a kommunikációs világban, és ha nem találja hasznosnak vagy célszerűnek, akkor módosítja azt (reframing). Tanulás. Önalkotás (belső működési rendjüket önmaguk szervezik) képessége és strukturális kapcsolódás a környezethez. A környezetünktől való függőség (ráutaltság) is egyedi és változó. Az egyének a társadalmi csoportok saját szükségleteiknek megfelelően függnek a környezetüktől, és képesek szelektálni a külső hatásokat.

Konstruktivista térszemlélet A tér komplex társadalmi konstrukció. (Interszubjektiv emberi konstrukció, személyes, egyéni életterekből épül fel) A lokális, nemzeti stb. konstrukciók kialakulása egymáshoz alkalmazkodó, közös értelmezés, identitásépítés. A gyakran ismétlődő cselekvések objektiválódnak, intézményesülnek) A térbeliség mint rend, mint struktúra, mint szemlélet a világ (egész) és elkülönült részeinek a lét- és működési módja A megalkotott térnek jelentése, értelme van

Területi tervezés „tere” A tervezés konstruktív folyamat A társadalmi-gazdasági-környezeti viszonyok konkrét társadalmi közeg általi interpretációja, leképezése A tervezés tárgyát képező konkrét tér, annak határai a tervezés tárgyának, a tervezők szándékának megfelelően alakul, a tervezés során hozzuk létre (nagy számoságú elemből álló rendszernek az a+g+j+x+y elemeit vesszük figyelembe.) Van egy prehipotézisünk róla, de a vizsgálat és a stratégiaalkotás során alakul, strukturálódik, (töltődik fel, mint az üres pohár) A tervek – azok terei – abban a társadalmi-gazdasági közegben is állandóan átértelmeződnek, amelyben létrejöttek (folyamat) A magasabb szintű tervek a különböző terekben/helyeken más értelmet kapnak

Kihívások, provokatív kérdésfelvetések Konstruktivista ideológiából következik, hogy „Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” (Madách, Lucifer a tagadás ősi szelleme) A main stream kevésbé érdekel „It is not worth an intelligent man’s time to be in the majority. By definition, there are already enough people to do that.” (G. H. Hardy)

A területi egyenlőtlenségek, centrum–periféria viszony Realitás az egyenlőtlenség (ez az egyensúlyi állapot) A centrum és a periféria összetartozik Mit kívánunk megváltoztatni? Milyen esetekben akarunk beavatkozni?

A természet, a társadalom és a gazdaság lehetséges viszonyai Nincs megismerés megismerő nélkül, minden a társadalom szempontjából értékelendő Tér (és) társadalom?!

A globalizáció térkonstrukciói A globalizáció átértelmezi a területi szinteket Esetenként megszünteti, esetenként megerősíti a területi struktúrákat. A hangsúly nem a régióra, hanem a helyi és a globális szintre kerül Európai újregionalizmus belső ellentmondása

Hierarchia versus hálózat Minden konkrét létező különböző, így minden hálózati elem is különböző. A különbségek struktúraképzők A különbségtétel struktúraképzés, hierarchia alkotás Barabási A. L. (2003) skálafüggetlen hálózatok

Köszönöm figyelmüket! farago@rkk.hu