Kaposvár, november 22. Készítette: Molnár Mária REGIONÁLIS FEJLŐDÉSI IRÁNYOK, AVAGY AZ INTEGRÁCIÓ FELÉ TETT LÉPÉSEK A FOGYATÉKKAL ÉLŐK ESÉLYEINEK NÖVELÉSÉHEZ A Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. Vándorgyűlése Az új európai kohéziós politika

Bevezetés Célok: Esélyegyenlőség, felzárkóztatás Regionális területi eltérések Képzettség, tudásszint Munkaerő-piaci részvétel Támogatási formák bemutatása Kutatási módszerek: Idősoros elemzés Összehasonlító elemzés KSH, EUROSTAT, TeIR, Erőforrástérkép  Pearson korreláció  Regresszió analízis  Faktoranalízis A fogyatékkal élők gazdaságba történő integrációja: Több ernyőszervezet jött létre ENSZ Egyezmény: Fogyatékkal élő személyek jogairól:  társadalmi esélyegyenlőség  alapvető emberi jogok  hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség Európai Fogyatékossági Fórum Európai Foglalkoztatási Stratégia Foglalkoztatás és munkavégzés során egyenlő bánásmód elve:  2000/78/EK

Fogyatékosok számának alakulása és gazdasági aktivitásuk A WHO felmérése szerint: 650 millió ember él a világon valamilyen fogyatékossággal 80 %-a alacsony jövedelmű országban él Forrás: EUROSTAT: 2002-ben a NUTS 2 régiókban a fogyatékosok átlagos gazdasági aktivitása: 16,4 %

EU 25 országában fogyatékossággal, vagy hosszú ideje fennálló egészségügyi problémával élő emberek helyzete 2002-ben Európa 25 országában a év közöttiek foglalkoztatási és munkanélküliségi rátájának alakulása Forrás: ben a NUTS 2 régiók GDP-jének és a fogyatékosok gazdasági aktivitásának összefüggései Forrás:

Magyarország regionális területi egységeinek összehasonlítása a fogyatékkal élők szemszögéből KSH 2005: mini népszámlálás évi népszámlálás eredményeinek regionális szintű közlése: december 2011: 561 ezer 244 fogyatékos élt az országban az össz népesség: 5,65 %-a TÁMOP 1: A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése ig Szerződött pályázatok (db) Forrás:

2001-ben a fogyatékosok képzettségének alakulása területi egységenként Jelmagyarázat 1. hatod30, hatod28,4-30,4 3. hatod27,26-28,1 4. hatod26,71-27,25 5. hatod25,51-26,7 6. hatod22,1-25 Érettségizettek megyénként Egyetemi, főiskolai diplomások Jelmagyarázat 1. hatod15,1-15,7 2. hatod14,8-15,05 3. hatod13,9-14,7 4. hatod12,7-13,8 5. hatod12,4-12,5 6. hatod10,2-12,35 Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyében: 1,55 %-al kevesebb érettségi az átlaghoz képest Békés megye: 2. volt a sorban, ha az összes megyét számba vesszük Pest megye: 4. volt Pest megyében: legtöbb diplomás Csongrád megye: 1,32 %-al meghaladta az országos átlagot Békés megyében: 0,13 %-al több, mint az átlag Forrás:

A fogyatékos személyek gazdasági aktivitása régiónként 1990-ben2001-ben Forrás: A Dél-Alföldön: - Foglalkoztatási ráta: 16,1 % - Munkanélküliségi ráta: 4,35 % A Dél-Alföldön: - Foglalkoztatási ráta: 8,85 % - Munkanélküliségi ráta: 19,66 % A Dél-Alföldön a nem fogyatékos népesség gazdasági aktivitása:  Foglalkoztatási ráta: 44,15 %  Munkanélküliségi ráta: 1,03 % A Dél-Alföldön a nem fogyatékos népesség gazdasági aktivitása:  Foglalkoztatási ráta: 36,04 %  Munkanélküliségi ráta: 4,49 % Pearson korreláció: nem jelentős a kapcsolat a képzettség és a foglalkoztatás között Pearson korreláció: valamivel nagyobb a kapcsolat

2011-ben NUTS 3 területi szinten az eltérő társadalmi és gazdasági csoportok számának, helyzetének főkomponense Saját szerkesztés Adatforrások :  TeIR  KSH 2011-es népszámlálás regionális szűkössége:  7 változó induló adatbázis KMO: 0,682 Bartlett-teszt: Chi-Square = 250,572

2011-ben NUTS 3 területi szinten a mozgáskorlátozottak mobilitásának főkomponense Azokban a megyékben, ahol nagy a vándorlási egyenleg:  kevesebben vannak, akik közlekedési támogatásban részesülnek  mozgássérült tanulók, dolgozók oktatási intézménybe, vagy munkahelyre való eljutását: más támogatással oldják meg A főkomponensek, változókkal való kapcsolatának geometriai ábrázolása alapján, a következő megállapításra jutottam: Saját szerkesztés  Bács-Kiskun megye van a legközelebb az átlagponthoz  Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye: jelentősen kevesebb migrációs folyamat

2010-ben LAU 1 területi szinten a humán erőforrás és a megváltozott munkaképességűek felzárkózását elősegítő főkomponens Adatforrás:  TeIR  Erőforrástérkép 2010-ben:  172 kistérségnél  6 változó induló adatbázis KMO = 0,793 Bartlett-teszt: Chi Square = 1353,571 Saját szerkesztés

2010-ben LAU 1 területi szinten az egészségi állapottal és rászorultsággal összefüggő támogatások főkomponense A súlyosan mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában részesülők között nagyobb számban vannak jelen:  azok, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek Miskolc kiugró érték Magas a megoszlás:  Békés  Szabolcs-Szatmár Bereg  Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Győr-Moson-Sopron megye:  kevesen veszik igénybe  jobb életkilátások A főkomponensek, változókkal való kapcsolatának geometriai ábrázolása alapján, a következő megállapításra jutottam:  az átlagponthoz a legközelebb a Ráckevei, Makói, Dombóvári, Gyöngyösi kistárság áll

Fejlesztési javaslatok A képzettség további növelésével:  Elősegíteni a jobb életkilátásokat A nyílt munkaerő-piacon:  megfelelő környezet kialakítása  kiszélesítve a védett munkahelyeket A közlekedési infrastruktúra:  akadálymentessé tétele TÁMOP általi források:  átcsoportosítás Megváltozott munkaképességű egyének lehetőségeinek kiszélesítése Összefoglalás Eddig elért eredmények:  Magyar Regionális Tudományi Társaság  Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat  Mozgáskorlátozottak Dél-alföldi Regionális Egyesületének önkéntese  Körösök Völgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület tagság projekt ötletek Hazai szervezetek közötti összefogás erősítése A fogyatékkal élők nagyobb mértékű bevonása a gazdasági folyamatokba csökkentve a társadalmi és területi különbségeket a humán erőforrás fejlesztése által