Dr. Faragó László ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT- FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTfK) TERÜLETFEJLESZTŐK NAPJA október 8. Balatonkenese

, A területfejlesztés értelmezése A „területfejlesztés” integráló kategória, amely többek között magába foglalja –a különböző téregységek (ország, régiók, megyék kistérségek) területi szemléletű fejlesztését –a településhálózat-fejlesztést –a településfejlesztést (?) ↔ Területfejlesztési törvény  Országos Területfejlesztési Koncepció terrénuma (parlamenti határozat)

, Miért van szükség Országos Településhálózat- fejlesztési Koncepcióra (OTfK) Az állam a közszolgáltatásait térbeli hálózatokba szervezve teljesíti. Ez történhet: –Minden tárca saját ágazati elvei alapján különbözőképpen tervezi és szervezi –Szakmailag megalapozottan, társadalmilag egyeztetve a parlament által legitimált egységes elvek alapján 1971-ben készült az utolsó, amit a 80-as években módosítottak. Elutasítás, majd rehabilitáció. Településfejlesztési/városfejlesztési politika hiánya OTK csak részben foglalkozik településhálózati kérdésekkel

, Területi dokumentumok és a köztük lévő kapcsolat Készült számos háttérdokumentum, tanulmány Jelenleg két alapvető dokumentum és egy információs rendszer formálódik: –A magyar településhálózat helyzete és jövője (helyzetértékelés, problémafeltárás) –Országos településhálózat-fejlesztési koncepció Kapcsolata az OTK-val és az OTrT-vel? Azokkal összhangban készül és önálló országgyűlési határozatban fogadják el (ez van a kormányprogramban) Beépül azokba (ez az RKK álláspontja) + Tf. törvény

, Magyarország policentrikusságának mérése rang-nagyság megoszlás, fő/FUA (FVT) Budapest 2,58-szor nagyobb a településhálózathoz képest! Nagyvárosaink elmaradnak a „várttól” Európában Magyarország rendelkezik a leglaposabb megoszlással! Ha Budapesttől eltekintünk, a legkiegyen- súlyozottabb, legpolicentri- kusabb a településhálózat?

, Magyarország policentrikusságának mérése rang-nagyság megoszlás, GDP/FUA (FVT) Hasonló helyzet –Budapest „túlreprezentáltsága” szoros –Nagyvárosaink alulteljesítenek Ettől eltekintve az egyik „legkiegyenlítettebb” (-0,72) struktúra!

, A településhálózat-fejlesztési politika funkciói és szemlélete A különböző típusú és funkciójú települések hálózatként/rendszerként való működésének az elősegítése javaslatot tesz az országgyűlés, a központi állami szervek és az önkormányzatok közös feladatellátásának térbeli kereteire, intézményeire és eszközeire Nem egyszerűen leképezi a településhálózatot, hanem normatív elvek alapján dinamikájában/tendenciájában kíván hatni a településhálózatra, a hozzá igazodó funkcióteljesítésre

, A településhálózat-fejlesztés alapelvei A magyar fejlesztéspolitika kövesse az Európai Unió szakpolitikai elveit és feleljen meg a magyar sajátosságoknak Törekedjen a hatékonyság (versenyképesség, koncentráció), a méltányosság (szolidaritás, területi kohézió) és a fenntarthatóság elveinek összeegyeztetésére, egyidejű érvényesítésére Biztosítson lehetőséget a helyi adottságokon nyugvó helyi kezdeményezésekre A térségi (regionális) és a települési szemlélet összehangolása A funkciómegosztás, specializáció és az együttműködés elősegítése

, Átfogó célok 2020-ig Nemzetközileg versenyképes policentrikus városhálózat kialakulásának és működtetésének az elősegítése. Az elérhetőség és hozzáférés biztosítása, a közlekedési és az IKT-rendszerek kiemelt fejlesztése. Új típusú, kiegyensúlyozott város–vidék viszony kialakítása (ESDP). Közszolgáltatások hatékony és méltányos területi szerkezetben történő fejlesztése. A hálózati elemek együttműködés ének erősítése. A települések értékeivel való fenntartható gazdálkodás.

, A településhálózat-fejlesztési politika alappillérei (vitakérdések) Funkcionális megközelítés –Az egyes elemek nem önmagukban, hanem a rendszerben betöltött funkciói alapján értékelhetőek és fejlesztendőek –a (városi) gazdaság és a közszolgáltatási rendszerek (oktatás, EÜ stb.) előtérbe helyezése (az ipar/gazdaság fejlődése alakította a településszerkezetet, az urbanizáció folyamatát) Alapegység ? Legkisebb központilag szabályozott építőelem? –Települések jelentős része önmagában nem megítélhető és nem képes a megkívánt funkciók teljesítésére. –A kistérségek és munkaerő vonzáskörzetek a k iinduló vizsgálati egységek (status quo)!  funkcionális városi térségek A hálózat működése vertikális (hierarchia) és horizontális együttműködéseken alapul

, Funkcionális városi térségek (FVT) A város, mint térszervező, munkaerő-piaci és szolgáltató központ és az általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is) Város és vidéke, a vidék és a központja, lokalitás, életvilág, városrégió Magyar előzmények (Erdei, Bibó stb.) és az európai ESPON kutatások magyar sajátosságoknak megfelelő újrafogalmazása Ez formai kereteket adhat az új város–falu viszony megteremtéséhez (ESDP) Nagyság át alapvetően meghatározza a munkaerővonzás, a szolgáltatások vonzáskörzetei és az elérhetőség. Vertikális munkamegosztásban elfoglalt hely et meghatározza: –A népesség nagyságrendje –a funkciók komplexitása (köz- és üzleti szolgáltatások stb.) –Gazdasági erő/aktivitás (munkahely, GDP stb.) –Településhálózati adottságok, földrajzi helyzet

, Policentrizmus EU új területpolitikai irányelve –Előfeltevés: a többközpontú térstruktúra hatékonyabb (?), méltányosabb és fenntarthatóbb mint a monocentrikus – Kiegyenlítettebb térstruktúra kialakítása, a szubszidiaritás elvét követő decentralizáció –A dinamikus központokra támaszkodva be kell vonni a perifériákat a fejlődésbe Morfológiailag és funkcionálisan is értelmezendő, távlatilag a kettő összehozandó Gyakorlatban: – A funkciók hatékony teljesítése a központokban – Elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e-ügyintézés, a termék vagy a fogyasztó mozgatása stb.)

, Javasolt vertikális struktúra Budapesti metropolisztérség Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális nagyvárosi térségek (5+2+??; ) Regionális jelentőségű nagyvárosi térségek (központ legalább fő összesen legalább fő) Térségi szerepkört betöltő kisvárosi térségek (legalább fős központtal és fős népességgel) –Típusok: aprófalvas és mezővárosi FVT-ken belüli (lehetséges) struktúra –Funkcionális kistérségek –Funkcionális mikrotérségek

, Intézményrendszer (folyamatosan alakuló gyakorlatorientált rendszer) Az FVT-k a meglévő fejlesztéspolitikai intézmény- rendszerbe tagolódnak, hozzájárulnak a folyamatosan alakuló „kistérségi” szint továbbfejlesztéséhez Az FVT státuszoknak (hierarchiának) megfelelő differenciált hatáskör (funkció) telepítés Magasabb státuszú FVT-k körzeti ellátási felelősségének feladatteljesítéshez kötött meghatározása Önkormányzatok társulás án és az egyes funkciók szerződés es ellátásán alapuló hálózatosodás

, Eszközrendszer Tervezés: be kell illeszteni az FVT-ket a fejlesztési és rendezési tervezésbe (FVT-ket lefedő közös fejlesztési stratégia és összehangolt szerkezeti terv) Finanszírozás: alapvetően a jelenlegi fejlesztési és működési forrásokat használja más formában –Szintenkénti feladatmutatók meghatározása –Az állami fejlesztési és működési kiadások ezekhez igazítása –Az FVT-ken belüli közös feladatellátásnak és fejlesztéseknek prioritást kell kapniuk az EU-s fejlesztési források felhasználásánál is Megvalósítás érdekében bevezetendő: terv-, program- és területrendezési szerződések

,

, Összegzés helyett: szakmai vitakérdések Először a koncepcionális alapelvekben kell megegyezni, és csak azt követően a tényleges besorolásról! A országos szintű (top-down) településhálózat- fejlesztési koncepciónak mi az alapegység e? A policentrizmus miként értelmezhető és alkalmazható Magyarországon? (Hogyan függ össze az ország méretével, a meglévő hálózattal?) Vertikális szintek száma ?

, Köszönöm figyelmüket! Dr. Faragó László MTA RKK

,