A TÖBBPÓLUSÚ REGIONÁLIS FEJLESZTÉS JÖVŐJE

Az előadások a következő témára: "A TÖBBPÓLUSÚ REGIONÁLIS FEJLESZTÉS JÖVŐJE"— Előadás másolata:

1 A TÖBBPÓLUSÚ REGIONÁLIS FEJLESZTÉS JÖVŐJE
REGIONÁLIS TUDOMÁNY ÉS TERÜLETPOLITIKAI GYAKORLAT A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

2 Policentrizmus, policentrikus városrendszer
Régi elemeket tartalmazó megújult analitikus eszköz és normatív térszervezési, téralakítási elv (és gyakorlat) Fontos területfejlesztési irányelv (pl. ESDP) és stratégiai cél (tagállamokban)! Megvalósítandó pozitív idea „Ködös fogalom” tartalmi meghatározás nélkül! Nincs alkalmazható/adaptálható stratégia! Ez sem csodaszer a területei különbségek mérséklésére! Nem a regionalizmust leváltó/helyettesítő, hanem azt kiegészítő, ahhoz kapcsolható elv

3 Policentrizmus, mint területpolitikai IRÁNYELV
Előfeltevés: a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és fenntarthatóbb, mint a monocentrikus (Nem mindenhol és nem mindig igaz!) Többközpontú, kiegyensúlyozottabb térstruktúra és településhálózat  decentralizáció  policentrikus területi megoszlás (Milyen a kiegyensúlyozott településhálózat? Differenciált vagy kevesebb „szintet” tartalmazó? Egy szinten belül, vagy több szintre együtt is értelmezhető? A szubszidiaritás elvét követő decentralizáció, esetleg dekoncentráció ebbe a gondolati körbe tartozik-e? Alközpontok?) Funkcionális kölcsönös kapcsolat, hálózatosodás, pluralizmus, egymáshoz földrajzi közelségben lévő önálló (közigazgatási) egységek együttműködése

4 A policentrizmus, mint területfejlesztési GYAKORLAT
A funkciók hatékony teljesítése több központban/pólusban Decentralizáció és (re)centralizáció egyaránt! Hálózatok kialakítása, a funkciómegosztás előnyeinek a kihasználása Az elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e-ügyintézés, a termék/szolgáltatás és/vagy a fogyasztó mozgatása), többirányú és többféle közlekedési lehetőség A dinamikus, megfelelő potenciálokkal rendelkező központokra támaszkodva lehet bevonni a perifériákat a fejlődésbe Életfelfogás, -stílus változtatása, új város–falu kapcsolat kialakítása (pl. 30–45–60 perces ingázási idő elfogadása)

5 A policentrizmus értelmezési és megvalósítási szintjei
Tradicionális értelmezés: Városon belüli Városok közötti: policentrikus városi régiók, PUR: több olyan egymás közelségében lévő város által uralt terület, melyek között nincs erős hierarchia, viszont van funkciómegosztáson alapuló együttműködés, pl. Randstad, Flemish Diamond, Rhine-Ruhr Régiók közötti (összefüggő városi területek, pl. USA keleti part, európai pentagon összefüggő területei, BESETO: Peking–Szöul–Tokió) Új uniós politika (ESPON): Világ (centrum–periféria viszony, három pólusú világ) Európa (centrum–periféria viszony, egy GIZ) Makrorégiók Nemzeti Regionális (policentrikus városrégiók)

6 Pentagon: Új GIZ támogatása terület 14% népesség 32% GDP 47% K+F 75%
Egypólusú Európa (2001) Pentagon – egyetlen globális integrációs zóna (GIZ) Pentagon: terület 14% népesség 32% GDP 47% K+F 75% Új GIZ támogatása Bécs–Budapest–Prága Berlin–Ljubljana–Zágráb–Budapest–Varsó Később: Athén–Belgrád–Bukarest

7 A policentrizmus adaptálható-e Magyar-országra, és ha igen, miként?
Európában vannak több- és egypólusú országok (Magyarország monocentrikus) Összefügg-e az ország méretével, a népesség nagyságával, a történelmi előzményekkel, a fejlettséggel? A policentrizmus adaptálható-e Magyar-országra, és ha igen, miként?

8 Magyarország policentrikusságának mérése rang-nagyság megoszlás, fő/FUA (FVT)
Budapest 2,58-szor nagyobb a településhálózathoz képest! Nagyvárosaink elmaradnak a „várttól” Európában Magyarország rendelkezik a leglaposabb megoszlással! Ha Budapesttől eltekintünk, a legkiegyen-súlyozottabb, legpolicentri-kusabb a településhálózat?

9 Ettől eltekintve az egyik „legkiegyenlítettebb” (-0,72) struktúra!
Magyarország policentrikusságának mérése rang-nagyság megoszlás, GDP/FUA (FVT) Hasonló helyzet Budapest „túlreprezentáltsága” 5.39-szoros Nagyvárosaink alulteljesítenek Ettől eltekintve az egyik „legkiegyenlítettebb” (-0,72) struktúra!

10 Szoros az összefüggés:
Alapállítás A települések helyett célszerű a funkcionális városi térségeket (FVT) a térstruktúra alapegységeinek tekinteni Bármennyire szimpatikus az egyenlő jogú felek együttműködésére épülő fejlesztéspolitika, a tér- és a településstruktúra hierarchikus! lépték/nagyságrend, gazdaságosság, koncentráció Barabási A. L. (2003) skálafüggetlen hálózatok Rimmer (1966) halászfalvak strukturálódása vertikális térstruktúra – bennfoglaltság Szoros az összefüggés: a térségi szintek és a városkategóriák a városok integráló ereje és a mikro-, mezo- és makrorégiók nagysága és száma között

11 Területi szintek és a városhierarchia
Ország NUTS 1 Régió NUTS 2 Megye NUTS 3 Kistérség LAU 1 Mikrotérség VÁROSHIERARCHIA Főváros (MEGA3) Nincs MEGA 4 Nemzeti/nemzetközi jelentőségű nagyváros Regionális jelentőségű nagy/közepes város Térségi szerepkört betöltő kisváros „Törpevárosok”

12 Következtetések, dilemmák Országos szint: Budapesti metropolisztérség
Magyarország monocentrikus! Ezen alapvetően nem lehet ( nem is kell) változtatni! Nem ellenpólus program kell! (Kárpát-medence funkcionális központja!) Az ország bármelyik területéről igénybevett (nem osztható) országos/nemzetközi funkciót nem célszerű megosztani a következő kategóriába, szinthez tartozó nagyvárosokkal (Budapest túlsúlya, jó elérhetősége, nemzetközi szerepköre stb. nagyvárosaink periférikus helyzete miatt.)

13 Következtetések, dilemmák Budapesti metropolisztérség
Budapest funkcionális térsége túlnyúlik a megyehatáron Megye = régió  agglomeráció Meg kell szüntetni az „agglomerációs” intézményeket és a megyéhez kell delegálni a regionális jogosítványokat (Tf tv. módosításával megoldható!) Budapesti metropolisztérség = Városrégió = KMR=PUR Első választott régió!

14 Következtetések, teendők Decentralizáció
Differenciált hatáskör/feladattelepítés (rang  szerepkör) Hiányzik egy városkategória! A hiány mennyiségileg nem pótolható!  A funkciók más szintű teljesítése szükséges

15 Politikai választási lehetőség Policentrikus fejlesztési stratégia: 1
Politikai választási lehetőség Policentrikus fejlesztési stratégia: 1. alternatíva Koncentrált decentralizáció: nagyvárosi funkcionális térségek (5, 6–7–8?) mint „regionális központok” kiemelt központi fejlesztése, pozicionálásuk a nemzetközi térben agglomeratív előnyök kihasználása vertikális integráció regionális központok, a vonzáskörzeti kapcsolatokra épülő regionalizáció erősödése városhierarchia erősödése Az ábrán az egyenes meredeksége nő, csökken a a nagyvárosi térségek lemaradása és Budapest relatív túlsúlya  stratégia az állami feladatok teljesítésére, amely kiegészül a helyi kezdeményezésű kooperációkkal, feladatvállalásokkal

16 Politikai választási lehetőség Policentrikus fejlesztési stratégia: 2
Politikai választási lehetőség Policentrikus fejlesztési stratégia: 2. alternatíva A regionális funkciók megosztása több (18–22) város között (korábbi gyakorlat folytatása): „kiegyenlítettebb” térstruktúra, szélesebb körű funkciómegosztás horizontális együttműködésekre (önkéntesség, egyenlő jogok) épülő regionalizáció laposabb hierarchiapiramis, nem egy, hanem két szint hiánya nemzetközi láthatóság, nemzetközi/nemzeti funkciók csak Budapesten regionális szint gyengítése, megyei (kistérségi) szint erősítése lefelé nivellálódás nehezen megvalósítható, gyenge gazdasági kapcsolatok, verseny, regionális identitás hiánya Megvalósítható központi/állami stratégiát lényegesen nehezebben és költségesebben lehet ráépíteni

17 PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE

18 Dr. Faragó László MTA RKK www.rkk.hu farago@rkk.hu
Köszönöm figyelmüket! Dr. Faragó László MTA RKK