Szirmai Viktória A területfejlesztés társadalmi oldala MTA Szociológiai Kutatóintézet MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli Osztály Területfejlesztők napja 2009 Október 8-9. Balatonkenese Magyar Regionális Tudományi Társaság

Az előadás fő problematikája 1. A területfejlesztési, a területi politikák társadalmi céljai és a valóság, a területi társadalmi folyamatok közötti ellentmondások 2. Az ellentmondásokból fakadó alapvető dilemmák. A válaszhoz: 1. Az európai területfejlesztési politikák társadalmi céljai, 2. A kelet-közép-európai, a magyar területfejlesztési politikák társadalmi céljai, 3. A magyar területi folyamatok, a térbeli társadalmi egyenlőtlenségek összegzése, 4. A területfejlesztési, a területi politikák és a lehetséges társadalmi célok. Rövid összegzések

Nyugat európai területfejlesztési politikák társadalmi céljai Jóléti államok esetében erőteljes területfejlesztési társadalmi beavatkozás érvényesült:  Az 1900-as évek eleje óta jelen vannak, országok szerinti különbségekben,  Gazdasági fejlesztések, a gazdasági egyenlőtlenségek korrekciós mechanizmusaiként működtek, de önálló szerepeik is voltak:  Regionális társadalmi különbségek enyhítése,  Egyenlő életfeltételek az országok térségei esetében. Jóléti állam válsága: neoliberális államok fejlesztési beavatkozásai csökkentek, globalizáció, területi egyenlőtlenségek erősödtek, A társadalmi részvétel igénye, a posztmateriális értékeket képviselö térségi, helyi középosztályok, társadalmi mozgalmak egyre nagyobb részt követeltek a helyi és térségi tervezési fejlesztési döntésekbôl, Európai Unió területfejlesztési társadalmi céljai. Országok, régiók fejlettségbeli különbségeit enyhíteni, Elmaradott térségeket bekapcsolni a fejlődési folyamatokba, Gazdasági, társadalmi kohézió, fenntartható területi és településfejlődés.

A kelet-közép európai (magyar) területfejlesztési politikák társadalmi céljai a szocialista időszakban Történetileg változó társadalompolitikai célok (1950-es évek)  Városok és községek közötti különbségek felszámolása,  Szocialista- munkás-városok fejlesztése,  Lakosság jövedelmi, ellátottság színvonalbeli különbségeinek csökkentése,  Azonos településeken élők ellátottsági színvonalának közelítése (1956 után) Fő jellegzetességek  Társadalmi célok inkább ideologikusak (munkás érdekek) politikai tartalommal,  Gazdaság és infrastruktúra fejlesztési célok erőteljesebbek, mint a társadalmi célok,  Történetileg (EU csatlakozásig) fokozatosan háttérbe kerülnek : hatékonyság, racionalizáció, gazdasági fejlődés fejlesztési szempontjai mögé  Fő feladatuk: a területi társadalmi konfliktusok kirobbantását megakadályozni, a politikai folyamatokat szabályozni,

Fontosabb állomások (1) Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció területi hatásai kormányhatározat: gazdaságfejlesztés súlypontjai a kedvező adottságú és erőteljesen fejlődő települések, a nagy és középvárosok.  A korszerű technikai színvonalú és magas szakképzettséget igénylő iparágak üzemeit a centrumokba kell telepíteni Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció a kialakult helyzetet legitimálja, a településeket nagyság- és a lélekszám alapján szerepkör szerint rangsorolja, felső, közép- és alsó fokú, valamint szerepkör nélküli, egyéb településekre osztja.  Kimondja, hogy a termelés és a lakosság infrastrukturális igényeit szerepkör szerint biztosítja.  Ezzel szentesíti, és megalapozza a területfejlesztésre fordítható pénzek egyenlőtlen allokációját.  megyeközpontok a pénzek elosztásakor maguknak, a nagyobb településeknek, a városoknak előnyöket adtak az alku-pozícióval nem rendelkező falvak, az egyéb, szerepkör nélküli települések rovására. (Források 70, 80 % nagyvárosok, % kis településeknél)

Fontosabb állomások (2) A hetvenes, nyolcvanas évek szociológiai kutatásai szerint a kor egyik legjelentősebb területi-társadalmi konfliktusa jött létre:  a centralizált területfejlesztés és tervezés viszonyai miatt kiéleződött város-falu egyenlőtlenség as Országgyűlési Határozat: 1971-es területfejlesztési koncepció kritikai áttekintése alapján: Területfejlesztési és társadalompolitikai célok:  területi aránytalanságok mérséklése (közép-és kisvárosok, tanyás térségek)  Lakosság életkörülményeinek a javítása,  Szellemi erők arányos elhelyezése,  Környezet és természetvédelem.

A magyar területfejlesztési politikák társadalmi céljai a polgári átalakulás során Helyi tényezők jelentősége megnőtt—térségi problematika háttérben maradt, 1996 Területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény jelentősége. 35/1998 OGY Határozata az Országos Területfejlesztési Koncepcióról:  Cél. A területi egyenlőtlenségek csökkentése a régiók, a megyék, a főváros, és a vidék a városok és a környékek között, Kelet és Nyugat Magyarország között,  Az életkörülményekben, a gazdasági, az oktatási, a kulturális, a szociális, az infrastrukturális feltételekben, társadalmi esélyekben meglévő egyenlőtlenségek mérséklése. 1997/2005 OGY Határozata az Országos Területfejlesztési koncepcióról:  Cél: nem kompenzálni akarja a piaci hatásokat,  kiegyensúlyozott területi fejlődés megteremtése, a területi leszakadás mérséklése, a fenntartható térségi fejlődés biztosítása Országos Településhálózat-.Fejlesztési Koncepció előkészítése  Célok, alapelvek: hatékonyság, méltányosság, fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése, térségi szemlélet, kiegyensúlyozott város- vidék viszony.

A magyar területfejlesztési politikák társadalmi céljai a polgári átalakulás során : összegezve A korábbi évekhez képest jelentős a változás:  Az Európai Unió regionális, területfejlesztő politikájának hatása,  Társadalmi, területi kiegyenlítő törekvések, fenntartható fejlődés céljai fokozott mértékben előtérbe kerültek  Kevésbe ideologikus, inkább normatív jellegű,  A gazdasági, a hatékonysági, a versenyképességet gazdasági szempontból erősítő tényezők azonban továbbra is nagyobb jelentőségűek. De mit mutatnak a területi folyamatok? Megvalósulnak a társadalmi jellegű célok?

Új területi folyamatok az 1990-es évek elején A rendszerváltó válság kezelésben a történeti előnyökre újabb előnyök épültek :  Beáramló nyugati tőkét, külföldi érdekeltségű vegyes vállalatokat, kisvállalkozásokat a centrum térségek (regionális meghatározottságok szerint) vonzották,  Budapesti régió, Budapest-Bécs tengely, nyugat-magyarországi nagyvárosi, városi térségek (Győr, Tatabánya, Székesfehérvár és térségeik) kiemelten fejlődtek.  A többi nagy város (Pécs, Szeged, Debrecen) kisebb mértékben szintén fejlődésnek indultak,  Észak-Magyarországon, illetve a keleti térségekben, az Alföldön számos többnyire vidéki válságtérség jött létre  Ezekben a térségekben is találhatóak azonban fejlődő városok (magángazdaságok, sok esetben a nyugati vagy éppen keleti tőke segítségével )

Új területi folyamatok : 2000-es évek közepén 1. A magyar nagyvárosi térségekben a történetileg meglévő térbeli társadalmi egyenlőtlenségek az átmenet során, a globalizáció hatására tovább éleződtek. (NKFP kutatás Nyilvántartási szám: 5/083/2004). 2. Erős koncentrációs, és dekoncentrációs folyamatok egyidejű érvényesülése figyelhető meg:  intézmények, szolgáltatások többsége a városközpontokban jelennek meg,  a központi városokra koncentrálódik a gazdasági potenciál is,  a nagyváros központokban jelentős arányban koncentrálódnak a magas társadalmi státuszúak  centrum és a környék történeti egyenlőtlenségei oldódtak:  globális gazdaság területi hatásai, a városkörnyéki gazdasági fejlesztések,  lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok, a városkörnyék átalakuló társadalmi szerkezete,  városkörnyéki lakóhelyi funkciók bővülése miatt.

Az új várostérségi társadalmi szerkezet kialakulása: Centrumok és a perifériák társadalom statisztikai egyenlőtlenségei,  magasabb státuszúak városi koncentrációja,  alacsonyabb státuszúak városkörnyéki koncentrációja. Az empirikus adatfelvétel eredményei: várostérségi és a városi belső övezetek társadalmi egyenlőtlenségeit bizonyították. Kettős struktúrájú centrum–periféria modell, illetve térbeli társadalmi hierarchia jött létre:  egyik struktúra: a hagyományosnak nevezett, magas státuszú centrum, és az alacsony státuszú periféria modell,  másik struktúra: az alacsony státuszú centrum, és a magas státuszú „periféria” modell. Dzsentrifikáció, szuburbanizáció, marginalizáció szerint szerveződnek.

A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 várostérségi övezetben:

A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 várostérségi övezetben (forrás: NKFP kérdőív adatai)

Az aktív elitcsoportba tartozók aránya az összes gazdaságilag aktívhoz képest övezetek szerint (forrás: NKFP kérdőív adatai)

Hogyan alakulhatnak a területi társadalmi egyenlőtlenségek a jövőben? ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT- FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓT MEGALAPOZÓ TERVEZET RÖVIDÍTETT VITAANYAG NOVEMBER 4. Átfogó célok:  Nemzetközileg versenyképes policentrikus városhálózat kialakulásának az elősegítése  Kiegyensúlyozott város-vidék viszony kialakítása  A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása  A települések értékeivel való fenntartható gazdálkodás  A hálózati elemek együttműködésének erősítése

FVT alapú fejlesztések várható társadalmi hatásai (1) Modell-lehetőségek szerint  1. modell: tovább oldódhat a centrum és periféria közötti történetileg is meghatározott egyenlőtlenségi rendszer,  hálózati fejlesztések révén javulhat a városkörnyéki népesség életminősége,  centrumokban koncentrálódó intézményellátottság decentralizációjával is.  2. modell: továbbra is marad a centrum és a környék hierarchikus rendje,  Bár az újabb alközpontok szerinti fejlesztések eredményeiként a centrum és periféria közötti történetileg is meghatározott egyenlőtlenségi rendszer oldódik,  A térbeli, társadalmi szerkezet kevéssé változik, a város és térsége lakossága között továbbra is megmaradnak a térbeli és a társadalmi egyenlőtlenségek.  A mai területi hatalmi és társadalmi viszonyok, a történeti adottságok mai hatásai ezt a modellt erősítik.

FVT alapú fejlesztések várható társadalmi hatásai (2) Típusok-hierarchikus szintek szerint A területi társadalmi egyenlőtlenségek átalakulása egyrészt az FVT típusok között várható, az azonos szintek között vélhetőek a kiegyenlítődési folyamatok, az egyes szintek között azonban egyenlőtlenségek éleződése prognosztizálható. Eszerint:  A hierarchia felső szintjei kiemelkednek, a nemzetközi jelentőségű metropolisz térség a többihez képest előnyöket kap.  A nemzeti jelentőségű funkcionális nagyvárosi térségek közötti különbségek mérséklődnek.  A három felső és a többi FVT- szint között azonban valószínűbb a különbségek növekedése, ami a különböző típusú és méretű várostérségek közötti egyenlőtlenségekben jelenik meg.

FVT alapú fejlesztések várható társadalmi hatásai (3) Centrumok és a környékek között  Centrumok felé ingázók kevesebbet kapnak vissza a fejlesztési (a szolgáltatási, az intézmény ellátottsági) elosztások re disztributív rendszerein, a környék lakóhelyi viszonyain, életkörülményein keresztül. (lásd Szelényi korábbi elemzéseit).  Központok előnyöket kapnak, kérdés, hogy a központ hogyan lesz érdekeltté téve abban, hogy a környékkel kooperáljon, hogy az előnyöket megossza?  Ez ismét megnöveli a központ és a környék, valamint a központban dolgozó aktív társadalmak és a városkörnyéki társadalmak közötti egyenlőtlenségeket.  A piaci alapú fejlesztések, a globális gazdaság érdeklődése továbbra is a központokra épülnek,  Állami fejlesztési politikán keresztül érvényesülő területi egyenlőtlenségekre a piaci alapú egyenlőtlenségek is ráépülnek. Mindez kumulatív egyenlőtlenségi rendszereket hoz létre.

Sikeresek voltak a magyar területfejlesztési politikák társadalmi céljai ? Mit mutatnak a folyamatok ? A területfejlesztési, a területi politikák társadalmi céljai és a valóság, a területi társadalmi folyamatok közötti ellentmondásokat láthatjuk. Mi ennek az oka?  Társadalmi hatásvizsgálatok hiánya (nem tudni mi történik a megvalósítás folyamatában)  Területfejlesztési döntések és a társadalmi részvétel korlátozottságai.  1996-os területfejlesztési törvény megteremtette e Civil Fórum megszervezésének jogi kereteit,  2004 óta működik valójában.  Tájékoztatás, részvétel helyett..

Az elmúlt tíz év során az önkormányzati döntésekben mennyire vették figyelembe a következő szereplők igényeit? (1-5-ig terjedő skálán) (forrás:NKFP kérdőívek adatai)

Melyik a leghatékonyabb formája az Ön lakóhelyi érdekei érvényesítésének? (forrás: NKFP kérdőív adatai)

Az ellentmondásokból fakadó alapvető dilemma: a területfejlesztésnek vannak-e valójában társadalmi céljai? Akár vannak, akár nincsenek területfejlesztési társadalmi célok, a fejlesztési elképzelések  társadalmi hatásokkal járnak  meghatározott területi- társadalmi érdekcsoportokat képviselnek. Ezek a hatások feltárhatók: : a.területfejlesztés társadalmi- érdekszempontú meghatározottságának a vizsgálatával, b. területfejlesztési koncepciókban, döntésekben való társadalmi részvétel vizsgálatával : a.Kiderül, hogy kik a kedvezményezettek b.Kik vesznek részt a döntésekben.

Az ellentmondásokból fakadó alapvető dilemma: a területfejlesztésnek legyenek- e társadalmi céljai? A területfejlesztés reális társadalmi céljait kell megfogalmazni: 1. Társadalmi strukturális környezet, 2. Területi fejlődésre ható egyéb tényezők, 3. Új szereplők szerint. központi kormányzat, helyi önkormányzatok, gazdaság szereplői Globális tőke, ·civil társadalom, mozgalmak, Új törvények, jogszabályok EU hatások

Kit preferáljunk? Fejlődőt vagy a leszakadót? Fel kell oldani a dilemmát : Versenyképesség és szolidaritás (?) Újféle társadalmi versenyképesség Területfejlesztési és új strukturális eszközökre is szükség van.

Köszönöm a figyelmet