A vállalati gazdálkodás alapjai Boda György

A vállalati gazdálkodás alapjai Boda György

Tanfolyamterv Előadások A vállalati gazdálkodás és tervezés alapjai Szept. 12 18:10-19:30 A vállalati fejlődés néhány kiemelt jelensége A vállalat értéke Szept. 26 18:10-19:30 Költségek Mutatószámok Okt. 10 18:10-19:30 Vezetés nem pénzügyi mutatószámokkal - I Vezetés nem pénzügyi mutatószámokkal - II Egy előadás 3 óra 20 perc szünettel Számonkérés az előadások diái alapján: Központi zárthelyi alapján Maximum 100 pont, 51alatt, 51-60 elégséges, 61-70 közepes, 71-80 jó, 81-től jeles Tananyag részletes kifejtése: Chikán Attila: Bevezetés a vállaltgazdaságtanba, 1. fejezet 13-45 oldal, 3.1 alfejezet 88-94 oldal, 3.6 alfejezet 190-239 oldal. Boda György: A vállalati gazdálkodás alapjai.

A vállalati fejlődés néhány kiemelt jelensége

A vállalati átalakulás dimenziói A tevékenység jellegének átalakulása A tőkeszerkezet átalakulása Az érintettek szerepének megváltozása A koordinációs mechanizmusok átalakulása

A vállalti tevékenységek, vállalat típusok

Az egyes vállalattípusok és tevékenységei

Nincs tiszta vállalat Milyen vállalat a MOL? Termelő, amikor kőolajat bányász, vagy finomít Kereskedelmi, amikor a benzint eladja Milyen vállalat a T-Mobil? Szolgáltató, amikor hálózati lefedettséget biztosít, Kereskedelmi, amikor mobil telefonokat ad el Tehát mindkettő vegyes profilú Ellenőrző kérdés: Milyen vállalatok az áramszolgáltatók?

A nem anyagi termelés súlyát jelentősen növeli a szolgáltató szektor előretörése

A dematerializálódás egy másik folyamata Ezzel a fejlődési folyamattal párhuzamosan egy másik folyamatnak is tanúi lehetünk. A vállalatok termékeiket, legyenek azok anyagi termékek, vagy szolgáltatások, lekötött eszközökkel állítják elő. Ezen eszközök lehetnek döntően anyagi, úgy nevezett materiális eszközök, illetve nem anyagi, immateriális eszközök. Az immateriális eszközöknek van egy nagyon fontos tulajdonságuk: alapvetően az emberhez kötődnek. Az immateriális tőkét ezért hívják intellektuális tőkének is, vagy más néven tudástőkének. A két csoport között határozott részarány eltolódás figyelhető meg az utóbbi javára. A vállalatok által lekötött eszközökön belül egyre nagyobb az immateriális, más néven a tudástőke aránya.

Emiatt a tudásvállalati jelleg felerősödik A két folyamat – a szolgáltató vállalatok túlsúlyra jutása és az immateriális eszközök növekvő szerepének – eredőjeként megjelent egy új vállalat típus, melyben az anyag teljesen marginalizálódott, hiszen az mind a termelési folyamataiból, mind a termelő eszközeiből „eltűnt”. Ez az úgynevezett tudás vállalat. Ami különösen érdekessé teszi a folyamatot, az az, hogy a tudásvállalati jelleg nem csak a kimondott tudásvállalatoknál jelentkezik, hanem lassan a másik három vállalattípus esetében is kifejlődik. Emiatt a tudásvállalatok tanulmányozásnál szerzett tapasztalatok a többi vállalttípusnál is elengedhetetlenek lesznek.

A termékek szolgáltatásokként való előállítása A testreszabás maga után vonja a termékek szolgáltatásként való előállítását. Amikor testre szabott terméket vesznek a vásárlók, akkor velük együtt szükségképpen szolgáltatásokat is vásárolnak. Minél inkább testre szabjuk a termékeket, annál inkább nő a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások súlya. A termékeket úgy nevezett „szolgáltatás ágyban” kínáljuk. Forrás: Szabó Katalin-Hámori Balázs, Információgazdaság, Akadémiai kiadó, Bp.2006

A termékgondozás A gyártó felelősége a termékért kiterjed a termék egész életpályájára. Ennek formája a termékről való folyamatos gondoskodás. Az egyszeri eladó-vevői aktust felcseréli a folyamatos eladói-vevői kapcsolat, melynek lényege a termék szükségletkielégítő szerepének optimalizálása.

A testreszabás terjedése Vissza az úri szabóhoz! A vevőket nem lehet többé egy kalap alá venni egy nagy homogén piacon. Egyénekről van szó, akiknek az individuális kívánságait és szükségleteit ki kell puhatolni és ki kell elégíteni. Forrás: Szabó Katalin-Hámori Balázs, Információgazdaság, Akadémiai kiadó, Bp.2006

Piacszegmentálás az egyénig Nem általában beszélünk piacról. A piac fogyasztói csoportokat jelent. Szűkebb piacok esetében a piac egyéneket jelent. Forrás: Szabó Katalin-Hámori Balázs, Információgazdaság, Akadémiai kiadó, Bp.2006

A hagyományos, hierarchikus szervezet Ügyvezetés Vezérigazgató Műszaki vezető Pénzügyi vezető Kereskedelmi vezető Humánpolitikai vezető Műszaki vezető 1. gyáregység 1. Pénzügyi kiszolgáló egység 1. Kereskedelmi kiszolgáló egység 1. HR kiszolgáló egység 1. IT kiszolgáló egység 2. gyáregység 2. Pénzügyi kiszolgáló egység 2. Kereskedelmi kiszolgáló egység 2. HR kiszolgáló egység 2. IT kiszolgáló egység n. gyáregység m. Pénzügyi kiszolgáló egység k. Kereskedelmi kiszolgáló egység l. HR kiszolgáló egység j. IT kiszolgáló egység Formailag ez a séma fokozatosan eltűnik, de a háttérben szívósan tovább él.

A piac átalakítja a szervezetet

A projekt szervezet Erőforrás poolok (keretek) Támogató munkatársak Tudásmunkások Alvállal- kozók Projektmenedzserek 1. projekt Ügyve- zetés Partnerek 2. projekt Üzleti igények n. projekt n+1. belső projekt

Az divizionális és a projekt szervezet keveredése

A projekt és mátrix szerveződésű szervezetek fokozatos túlsúlyba kerülése A változás oly gyors, hogy a stabil hierarchiák kiépítésére már nincs idő. A stabil hierarchiák nem tudnak válaszolni a kihívásokra. A stabil hierarchiákat a szervezeten kívül kell keresni. Család Gyakorlati közösségek

A tőkeszerkezet átalakulása

A tudásvállalat A vállalatok termékeiket, legyenek azok anyagi termékek, vagy szolgáltatások, lekötött eszközökkel állítják elő. Ezen eszközök lehetnek döntően anyagi, úgynevezett materiális eszközök, illetve nem anyagi, immateriális eszközök. A tudásvállalatoknál a legtöbb dolgozó magasan képzett, igen tanult szakember – ők tehát a tudásmunkások. Munkájuk nagyrészt abból áll, hogy az információt tudássá változtatják, leginkább saját kompetenciájukat felhasználva, néha pedig az információt, illetve a speciális tudást szolgáltatók segítségével. Ezeknek a vállalatoknak kevés dologi vagyonuk van. Nem anyagi, mmateriális javaik sokkal értékesebbek, mit dologi eszközeik.

Eszközök értéke Könyv szerinti érték Piaci érték Alapja a múltbeli historikus költségek Nagysága az eszköz eredeti bekerülési értékének a felhalmozódott értékcsökkenési leírással csökkentett értéke. Ez bizonyos (számvitel által megengedett) esetekben értékhelyesbítéssel módosulhat A jövőbeli pénzáramlásokhoz kapcsolódik Nagysága azoktól a várható jövőbeli pénzáramoktól függ, melyet az eszköz a hasznos élettartama alatt termel a tulajdonosa számára.

A szabad cash flow +Eredmény +Amortizáció -Beruházások A szabad cash flow kalkulációja során a vállalakozás pótló és fejlesztő beruházási szükséglete figyelembe van véve, ezért az eredményként kapott érték elvileg a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül kivonható.

A vállalat értéke a szabad cash flow alapján Jövő érték (FV = Future Value) FV1=C0*(1+r) FV1 = C1 = mai pénzösszeg jövőbeli értéke C0= mai pénzösszeg, kezdő tőke r = évi kamatláb 1+ r = kamattényező Jelen érték (PV = (Present Value) PV=C0=FV1*(1/(1+r)) PV=FVn*(1/(1+r)n) Itt illik figyelembe venni a pénz idő értékét!

Az eszközök értéke a jövőbeli a hozamok alapján Az eszközökből származó jövőbeli pénzáramokat, szabad cash flow-kat egy megfelelő kamatlábbal, a befektető által elvárt hozammal diszkontáljuk: PV = C1 + C2 + C3 + … + Cn (1+r)1 (1+r)2 (1+r)3 (1+r)n n = az eszköz hátra lévő időtartama Ct = a t-edik évi pénzáramlás r = a befektető által elvárt hozam

Mit ér egy részvény, ha nincs növekedés a részvények osztalékában és nem adjuk el? Feltételezzük, hogy a cég osztalékai hosszú távon nem növekszenek és konstansok DIV1 = DIV2 = … = DIVn = DIV Ebben az esetben az osztalék egy örökjáradéknak fogható fel: Elméleti árfolyam kiszámításának képlete: PV = DIV + DIV + DIV + … + DIV (1+r)1 (1+r)2 (1+r)3 (1+r)n PV = DIV r

Mit ér egy részvény, ha állandó ütemű növekedés van a részvények osztalékában és nem adjuk el? Feltételezzük, hogy a cég osztalékai hosszú távon állandó ütemben nőnek Osztalékok: DIV1, DIV2 = (1+g)DIV1, DIV3 = (1+g)DIV2 , … DIVn = (1+g)DIVn-1 Ebben az esetben az osztalék egy valorizált örökjáradéknak fogható fel Elméleti árfolyam kiszámításának képlete: PV = DIV1 + (1+g)DIV1 + (1+g)2DIV1 + … + (1+g)nDIV1 (1+r)1 (1+r)2 (1+r)3 (1+r)n P0 = DIV r-g

Vállalati érték a jövőbeli diszkontált cash flow-k alapján 356 / (0,1 – 0,0461)

Átalakul a tőkeszerkezet Eszközözök Források Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Vevőállomány Hosszú lejáratú kötelezettségek Tárgyi eszközök Látható vagyon Részvényesek látható saját tőkéje (Számítógépek, helységek, stb.) Immateriális javak Vállalat eladások esetén goodwillként láthatóvá válik (Szoftverek, vagyonértékű jogok, stb.) Ügyfél eszközök (A vevőkkel, a beszállítókkal és a kör-nyezettel kiépített tartós ügyfélkapcso-latok, a kialakított piaci arculat, stb. Részvényesek láthatatlan saját tőkéje Szervezeti eszközök (A menedzsment színvonala, jobb módszerek, szabadalmak, elméletek, modellek, számítástechnikai és admi-nisztratív rendszerek, vállalati kultúra, új termékek tervei, stb.) (Ki nem mutatott eredmény) Láthatatlan (felszín alatti) vagyon Immateriális kötelezettségek Munkatársak kompetenciája (Peres ügyek, tartós foglalkoztatás kötelezettségei, termék és szolgáltatásminőség iránti elkötelezettség, népszerűsítési és hirdetési kényszer.) (Az a képesség, hogy az emberek dologi, vagy eszmei vagyont hozzanak létre)

A vagyonelemek egymásba fonódnak

Az eszközelemek egymásba fonódása A komplementer tőke tartalma függ az immateriális tőkeelemek tartalmától

A tőkeelemek egymásba fonódása A láthatatlan saját tőke tartalma függ az immateriális tőkeelemek tartalmától

A vállalati mérleg sémája

A tudástőke elemek egymásba fonódnak

Hogy néz ki ez a vezető amerikai vállalatok esetében? Néhány amerikai vállalat piaci értéke a nettó érték százalékában

Az immateriális javak szerepe ágazatonként más és más, de számos fejlődést hordozó ágazatban egyre jelentősebb. Egészségügy Dohány és szeszesital Média és kiadók Üzleti és közösségi szolgáltatások Elektronikai ipar Adatfeldolgozás Gépgyártás Biztosítás Acélipar Közszolgáltatások Fa és papíripar Pénzügyi szolgáltatások Gépjármű gyártás Ingatlan

Az üzleti érték becslése részvényárfolyam alapján Részvények könyv szerinti értéke = Könyv szerinti saját tőke / részvények darab száma Részvények piaci árfolyama Tudástőke értékét tükröző prémium faktor Részvények könyv szerinti értéke Névérték Saját tőke piaci értéke = Részvények piaci árfolyama x Saját tőke könyv szerinti értéke = Részvények piaci árfolyama x Részvények darab száma Részvények könyv szerinti értéke Az üzleti érték a piaci áron értékelt saját tőke és a könyv szerinti idegen tőke összege

A Richter Rt. üzleti értékének és tudástőkéjének becslésére a részvényárfolyamok alapján Eszközök könyv szerinti értéke (MFt) Saját tőke könyv szerinti értéke (MFt) Idegen tőke könyv szerinti értéke (MFt) Részvények névértéke Részvények darabszáma Részvények könyv szerinti értéke (Ft/db) Részvények záróárfolyama (Ft/db) Kapitalizáció (Saját tőke becsült piaci értéke részvényárak alapján) (MFt) A vállalat piaci értéke részvényárak alapján (MFt) Tudás tőke piaci értéke részvényárak alapján (MFt) 1997 76 589 64 103 12 486 1 000 18 637 486 3 439 23 195 432 296 444 782 368 193 1998 88 199 82 099 6 100 1 000 18 637 486 4 405 9 175 170 999 177 099 88 900 1999 105 215 90 491 14 724 1 000 18 637 486 4 855 16 600 309 382 324 106 218 891 2000 120 283 105 643 14 640 1 000 18 637 486 5 668 16 670 310 687 325 327 205 044 2001 142 300 125 842 16 458 1 000 18 637 486 6 752 15 050 280 494 296 952 154 652 2002 167 256 154 922 12 334 1 000 18 637 486 8 312 14 850 276 767 289 101 121 845 2003 191 800 173 106 18 694 1 000 18 637 486 9 288 24 342 453 674 472 368 280 568 2004 234 932 209 165 25 767 1 000 18 637 486 11 223 22 700 423 071 448 838 213 906 2005 275 334 247 394 27 940 1 000 18 637 486 13 274 38 315 714 095 742 035 466 701

A három vállalat összehasonlító rendszerben MTELEKOM MOL RICHTER ???

Ki tulajdonolja itt a termelő eszközöket? Az emberi erőforrások azért értékelődnek fel, mert, olyan tevékenységek súlya nő, melyeket személyükben szabadabb emberek egyre inkább az általuk hordozott intellektuális eszközökkel végeznek. Ki tulajdonolja itt a termelő eszközöket?

A folyamatban a tudásmunkások a nyertesek

A szervezet hatalmi tényezői, érintettjei

A szervezet hatalmi tényezői, érintettjei (tartalom) Az érintett fogalma A vállalati működés érintettjei Érintett elemzés A munkavállalók közötti hatalmi viszonyok

Az „érintett” fogalma Az eredeti angol kifejezés: „stakeholder” A vállalati működés érintettjei: érintett minden olyan személy, vagy csoport, aki/amely lényeges, tartós különös kapcsolatban áll a vállalat működésével, illetve arra jelentős közvetlen, vagy közvetett hatása van.

A vállalati működés érintettjei Érintettek Belső érintettek Tulajdonosok Menedzserek Munkavállalók Külső érintettek Piac Fogyasztók Szállítók Versenytársak Stratégiai partnerek Társadalmi környezet Állami intézmények EU szervezetek Állampolgári közösségek, civil szervezetek Forrás: Chikán Attila, Bevezetés a vállalatgazdaságtanba, Bp. Aula, 2006

A vállalati működés belső érintettjei Érintettek Típusaik Archetípusok/1 Céljaik Alapérdekeik Belső érintettek Tulajdonosok Természetes személyek Egyetlen tulajdonos Befektetett tőkéje értékét kívánja növelni a profittal A vállalkozás értékének növelése/2 Tőzsdén jegyzett vállalat Részvényárfolyam, vagy osztalék nyereség/2 Intézményi tulajdonosok Bankok és más pénzintézetek (pl. befektetési alapok), vállalatok, egészségbiztosítási, illetve nyugdíjalapok A vállalkozás értékének növelése/2 Állam és intézményei Közfeladatok ellátása a „tényleges”/3 választók igényeinek minél jobb kielégítésével, valamint a saját egzisztencia és hatalom biztosítása A vállalkozás erősödése és stabil fennmaradása személyes céljaik biztosításával/2 Menedzserek Képviselő menedzserek Kinevezett CEO Egzisztenciájának és hatalmának biztosítása. Tulajdonosi körbe bevont menedzserek Tulajdonosok közül kinevezett CEO Egzisztenciájának és hatalmának biztosítása a tőkejövedelemből való megfelelő részesedés mellett. Munkavállalók Bérmunkások Segédmunkások, betanított munkások Stabil, társadalmi viszonyokhoz illeszkedő jövedelemforrás és fejlődési lehetőségek Tőkehordozó bérmunkások Kulcsfeladatokat ellátó bérmunkások Tőketulajdonos munkavállalók Egyedi (reprodukálhatatlan) tudással rendelkező tanácsadók, ügyvédek, egyetemi tanárok, katonák, stb. Tőkejövedelemből részesedés és fejlődési lehetőségek /1 A működő valóság az archetípusok kombinációiként alakul ki. /3 A tényleges nem mindig azonos a formálissal. /2 Ezek a célok gyakorlatilag azonosak.

A vállalati működés külső érintettjei Érintettek Típusaik Archetípusok/1 Céljaik Alapérdekeik Külső érintettek Piac Fogyasztók Tényleges vevőink, potenciális vevőink Vásárló Fogyasztási szükségleteik kielégítése számukra minél kedvezőbb ár-érték arány mellett. Szükségleteik folyamatos kielégítése minél kedvezőbb ár-érték arány elérésével Szállítók Azon eladók, akiknek mi vagyunk a vevői, illetve az ő versenytársaik Eladók Stabil értékesítési piacok biztosítása számukra minél kedvezőbb eladási ár - előállítási költség arány mellett. Folyamatos szállítás minél kedvezőbb eladási ár - előállítási költség arány mellett. Versenytársak Akik ugyanazt akarják eladni, mint mi Velünk konkuráló eladók Monopolhelyzet biztosítása a velük konkuráló eladók kiszorításával Kiszorításunk a piacról Stratégiai partnerek Akik részben ugyanazt akarják eladni, mint mi, de hajlandók ebben az érdekeiket egyeztetni Velünk egyeztető eladók A potenciális versenytársak egy részével hosszú távú szövetség a monopolhelyzet biztosítására Közös értékesítés maximalizálása a közös profitból való minél nagyobb belső részesedés mellett. Tár-sadalmi kör-nyezet Állami intézmények Adóhatóságok, felügyeleti szervek APEH, Szalmai felügyeletek (HÍF, Közlekedési felügyelet, PSZÁF, stb.), önkormányzatok Közfeladatok ellátása A„tényleges” választók igényeinek minél jobb kielégítése, valamint a saját egzisztencia és hatalom biztosítása EU szervezetek Hatásuk többnyire az állami intézményeken keresztül érvényesül EU parlament és adminisztráció Állampolgári közösségek, civil szervezetek Környezetvédők, részérdekeket érvényesítő civil szervezetek Szakszervezetek, zöldek, nagycsaládosok szervezetei, stb. A részérdekek minél jobb kielégítése, valamint a saját egzisztencia és hatalom biztosítása /1 A működő valóság az archetípusok kombinációiként alakul ki.

Érintett elemzés Hatás a vállalat céljaira Együttműködési hajlandóság Együttműködési hajlandóság Eszközök: Érintett meggyőzése Érintett megerősítése Érintett leleplezése, lejáratása

A munkavállalók közötti hatalmi viszonyok A tudásszervezetek prototípusa: a tanácsadó cég. Szakértői A szakember A vezér kompetencia A támogató személyzet A menedzser Szervezeti kompetencia

Szakmai és szervezeti kompetencia Szakértői kompetencián értjük azt a szaktudást, ami a vállalat alaptevékenységének magas szintű ellátásához szükséges. Szervezeti kompetencián az üzletvitelhez szükséges szakértelmet értjük.

A szakember I. Színpatikus vonások Nem színpatikus vonások Középpontban a feladat. Feladataikra és szakmájukra összpontosítanak. Minden más alárendelt az esedékes feladathoz képest: megoldást kell találni egy problémára. Magas intelligenciájúak, kreatívak. Sokszor azonban reménytelen esetek az időbeosztásban, adminisztrációban, durvák, vagy durvának tűnnek azokhoz, akiket tudatlanoknak tartanak. Sokszor naivan mit sem tudnak arról, micsoda kellemetlenségeket okoznak környezetüknek azáltal, hogy sok, a szervezet szempontjából fontos dolgot semmibe vesznek. Szakmai büszkeség. Hajlamosak a társaságba szerveződésre. Szakmai testületeik egyik legkevésbé vonzó szokása az állandó erőfeszítés a szakmabeliek létszámának korlátozására. Heves területi vitákat és harcokat folytatnak, hogy erőforrásokat biztosítsanak egyedi területeik számára. Idegenkedés a rutintól. Legkevésbé azt szeretik, ha ugyanúgy kell megoldani egy feladatot, mint legutóbb. A lélekölő rutinmunkától való menekülés érdekében asszisztensekkel próbálják magukat körülvenni. Az asszisztensek irányítására azonban gyakran képtelenek.

A szakember II. Szeretik a komplex problémákat, szakmájuk fejleményeit, ha szabadon kutathatnak megoldások után, a jól felszerelt és pénzzel megtámogatott laboratóriumokat, ha eredményeiket elismeri és megbecsüli a közvélemény. Idegenkednek a személyes szabadságukat korlátozó szabályoktól, a rutinmunkától, és a bürokráciától (hajlamosak mindenben ezt látni). Nem törődnek fizetéssel, szabadsággal az őket alkalmazó szervezettel, azokkal a szakemberekkel, akik nem az ő szakterületükön jártasak. Ritkán segítenek be mások munkájába és ritkán vezetnek vállalatot. Csodálják a náluk nagyobb szakértőket. Semmibe veszik a hatalom orientált embereket, vagyis a hagyományos vezetőket.

A menedzser Ki a menedzser? Akiket feletteseik arra neveznek ki, hogy a szervezetet adott hatásköri keretben, meghatározott erőforrásokkal, egy pontosan körülírt cél felé vezessék. Sok tekintetben a menedzserek ellentétei a szakembereknek. Míg a szakemberek szakértői kompetenciájukat hasznosítva kizárólag ügyfelekkel és más szakértőkkel dolgoznak, addig a menedzserek szervezeti kompetenciájukat arra használják, hogy mások munkáját felügyeljék. Irányításra és szervezésre alkalmasak. Élvezik, hogy különböző embertípusokkal dolgozhatnak együtt. A tudásszervezetekben azonban viszonylag kevés, csak funkcionális menedzser dolgozik. Egy bökkenő: a tudásszervezet döntően projekt keretek között működik és ezért a projektmenedzser szerep felértékelődik. Ez a szerep viszont erősen szakértői kompetenciákat igényel és a hagyományos ipari menedzsment funkcionális szerepével ellentétben áll. A funkcionális menedzseri szerep leértékelődése az egyik legalapvetőbb különbség a hagyományos gyártó cégek és a tudásszervezetek között.

A támogató személyzet Szerepük a szakemberek és a menedzserek munkájának segítése. Nincs olyan saját, speciális képesítésük, amely kiemelt helyet biztosítana számukra a tudás szervezetben. Alacsony a szakértői és alacsony a szervezeti kompetenciájuk. A megfelelően ösztönzött és képzett támogató személyzet alapvető fontosságú a szervezet hatékony működéséhez. Hogyan viselkednek azok az emberek, akik alkalmatlan vezetők alatt, őket nem becsülő cégeknél dolgoznak?

A vezér A sikeres tudásszervezetekben a vezérek magas szakértői és szervezeti kompetenciával rendelkeznek, s nem csak az egyikkel, vagy a másikkal. A vezérek maguk is korábbi szakértők. Ugyanahhoz a szakmához tartoznak, mint a szakértők, de nem kell kiemelkedő szakembereknek lenniük. A szakértői kompetencia nélkülözhetetlen, ha a vezér a legjobbat kívánja szereplőiből kihozni. A vezetés kétfajta feladatot jelent: tudni kell, merre akarunk menni, illetve meg kell győznünk másokat arról, hogy arrafelé haladjanak. Az első a tennivalók elemzését kívánja meg és azt a képességet, hogy a célról pontos képet rajzoljunk, melyet gyakorta víziónak neveznek.A második feladathoz páratlan kommunikációs képességek szükségesek, empátia és határozottság. Az altruizmus is szerves része a vezetői személyiségnek. A jó vezér vágya a vezetésre abból a szándékából ered, hogy az általa irányított emberek javára tegyen. Nota bene: A vezető automatikusan nem vezér. Minden tudás szervezetnek van vezetője, de nem biztos, hogy van vezére. A vezérek fontos egyéniségei a szervezeteknek, de gyakran egynél többen vannak.

A koordinációs mechanizmusok átalakulása

A strukturális koordináció fejlődése

A vállalati koordináció eszközei Koordináció típusa Koordinációs eszközök Strukturális koordináció Hierarchia Mátrix szervezetek Technokratikus koordináció Szabályok, szabályzatok Tervek, programok, menetrendek Költségkeretek, elszámolóárak Kontrolling Személyorientált koordináció Szervezeti kultúra, belső értékrend Konfliktusmegoldó mechanizmusok Vezetőkiválasztás A vezetők feladata az eszközök és a célok megfelelő portfoliójának kialakítása

Vállalati rendszerekben kialakított egyéni ösztönzők Értékelési, minősítési rendszerek 360°-os értékelés Külső minősítési rendszerek Kiemelt munkavállalói programok A filharmónia esete

A tudásvállalatok koordinációs mechanizmusa Produktív órák aránya Projektek realizációja Üzletszerzésre fordított idő aránya Partner 20 % 65% Manager 40 % 45% Szenior 60 % UP or OUT 25% Junior 80 % 5% Támogató munkatárs 0 % 0%

Az ösztönzési rendszer „A legjobb üzletszerző a volt alumni.” (McKinsey)

A vállalatokon belül megváltozik az egyén szerepe

Szerepvállalások, konfliktus helyzetek A konfliktus minimalizáló stratégia a modern szervezetben marginalizálódáshoz vezet. Eredményes stratégia mindig valamilyen szerepvállalásra épül. A szerepvállalás mindig konfliktussal jár. A konfliktust nem kerülni kell, hanem menedzselni.

Szerepvállalások a nietschei prófécia mentén Nietsche szerint az emberek többsége nem vállalja az emberi létezés értelmét jelentő terheket, az Übermensch létet: fordítása „ember feletti ember” Lásd Nietsche: „Imígyen szóla Zarathusztra” A mai társadalomban csak az elsők kaszálnak! Sugár András

Az egyén szerepének megváltozása Magyarországon Nem csak az marad le, aki áll. Az is, aki lassabban fut. Vállalati rendszerekben terjedő egyéni ösztönzők ezt a versenyt erősítik.

Azé a jövő, aki képes tudástőke hordozóvá válni!

A mi kultúránkban nem csak az marad le, aki áll A mi kultúránkban nem csak az marad le, aki áll. Az is, aki lassabban fut. Vannak más kultúrák. Indiában, ha valaki koldul, akkor még akár szentként is tisztelik. Nálunk nem!