Erzsébet Amália Eugénia, (gyakori becenevén Sissi)

Gyermekkora Szülei unokatestvérek voltak. Erzsébet bajor hercegnő (Sissi), Miksa József és Mária Ludovika Vilma 8 gyermeke közül harmadikként született egy foggal a szájában, ami a bajor néphagyomány szerint rendkívüli szerencsét jelent.

Mária Ludovika hercegnő gyermekeivel: Lajossal, Ilonával és az újszülött Erzsébettel.

Az udvartól távol, Münchenben nőtt fel. 1853-ban elkísérte édesanyját és nővérét, Ilona hercegnőt hogy találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc Józseffel, akit Ilona férjéül szántak. Ferenc József azonban Ilona helyett Erzsébet hercegnőt választotta. Eljegyezték egymást és 1854-ben összeházasodtak. A házasságot celebráló bécsi püspököt 70 pap segítette a szertartáson.

A császári udvarban A megismerkedés és az esküvő között eltelő egy évben Erzsébetnek rengeteget kellett tanulnia. Neveltetésében és képzésében hatalmas hiányosságok voltak, hiszen nem szánták trónra. Az egyik legfontosabb Ausztria történelme volt, melyet Majláth János tanított neki. Emellett tőle hallott először magyar szót és verseket is, bár a nyelvet ekkor még nem beszélte. Erzsébet évekkel később is elismeréssel beszélt tanáráról. Megtanulta ugyan az illemet, azonban Európa egyik legkonzervatívabb udvarának merev etikett-előírásait nem tudta és nem is akarta elfogadni. Anyanyelvén, a németen kívül még angolul, franciául és csehül is beszélt. (Magyarul és újgörögül csak a későbbi években tanult meg.)

Az ifjú császárné bécsi tartózkodásának első napjától kezdve boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú bécsi udvarban. Férjével keveset lehetett együtt, hisz lefoglalták az államügyek.

A 16 éves Erzsébet korán teherbe esett. 1855-ben szülte meg első gyermekét, Zsófiát. Majd egy évvel később Gizellát. Anyósa, a gyermekek szobáját anyjukétól távol jelölte ki, így ha Erzsébet látni szerette volna gyermekeit, az egész épületen keresztül kellett mennie. Sosem maradhatott egyedül leányaival, mindig jelen voltak az udvarhölgyek. A nevelésükbe egyáltalán nem szólhatott bele. A császár anyja túl fiatalnak tartotta Erzsébetet a gyermekek neveléséhez.

Sissy gyermekeivel

1857-ben, magyarországi útjuk alkalmából Erzsébet kierőszakolta, hogy a kislányokat is magukkal vihessék. A már Bécsben is gyengélkedő Zsófia Budán megbetegedett, és néhány nappal később, meghalt. Ennek hatására Erzsébet szinte „lemondott” gyermekeiről. 1858-ban született meg a régóta várt trónörökös, Rudolf koronaherceg.

Házassága kezdett tönkremenni. A császárné, 1858-ban megbetegedett. Valószínűleg a kislánya halála miatt. 1859-ben elhagyta a császárt és elutazott. Több hónapot töltött Maderián és Korfu szigetén, ahol megismerkedett egy magyar testvérpárral. Ez idő alatt tőlük tanult magyarul. Ezután Velencébe ment, hogy egyedül lehessen.

Politikai karrier Utazásairól 1861-ben tért vissza a bécsi udvarba, megerősödve szellemileg. Nem volt hajlandó elfogadni korábbi helyét az udvarban. Kezdett ráébredni, hogy milyen magas pozícióban van, ő a császárné. 1863-ban magyar tanárt fogadott, egy év múlva pedig magyar társalkodónőt vett maga mellé. Bizalmas barátnőjét kinevezték brünni alapítványi hölggyé. A császárné igaz, melegszívű barátnőjévé vált. Bizalmas kapcsolatukat leveleik is elárulják. Ferenczy Idának nem kis része volt abban, hogy Erzsébet elsősorban a magyarok királynéjává akart válni.

Szobor róla Esztergomban

Erzsébet férjére gyakorolt hatásának köszönhetően, a császár hajlandó volt óvatos lépések megtételére. A politikai foglyokat hamarabb kieresztették, a börtönökben megszüntették a láncraverést. Az első komoly összeütközésre Rudolf miatt került sor, amikor Erzsébet rájött, hogy nagyon kegyetlen a nevelése. Kétségbeesve látta, hogy a kisfiú teljesen tönkremegy a szigorú, katonás nevelése miatt. Ez hozzátartozott ugyan a trónörökös neveléséhez, de nem vették figyelembe Rudolf félénk, törékeny személyiségét. Erzsébet formális ultimátumot intézett férjéhez, melyben nyilvánvalóvá tette, hogy kész elhagyni a császárt, amennyiben az nem teljesíti kívánságait. Rudolf későbbi életfelfogására kihatottak az édesanyja által vallott elvek.

Erzsébet királyné, 1867

Erzsébet ritkán avatkozott bele az államügyekbe. Legnagyobb győzelmét a magyarkérdésben érte el. A poroszoktól 1866-ban elszenvedett vereség után igyekezett megőrizni a birodalmat. Kitartóan, minden diplomáciai és női eszközt bevetve küzdött a magyarság előnyben részesítéséért. Nem lehet eltekinteni azonban attól, hogy e lépésének egyik mozgatórugója az Andrassy Gyula grófhoz való barátsága volt. Az 1867-es kiegyezés az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásához vezetett. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. Ősi hagyomány szerint koronázáskor a nemzet megajándékozza a királyt, a király a nemzetet. A királyi pár a gödöllői, Grassalkovichkastélyt kapta és 100 000 arany forintot. Az utóbbit az 1848-49-es szabadságharc özvegyei, árvái és hadirokkantjai javára ajánlották fel. A király nagylelkű gesztusa a királyné közbenjárásának volt köszönhető.

A gödöllői Grassalkovich kastély

A kiegyezés után 1868-ban ápr. 22.-én megszületett negyedik gyermekük, Mária Valéria főhercegnő, akit sokan „magyar gyermeknek” is neveztek, mivel a császárné a magyaroknak szánta ajándékul. Ragaszkodott ahhoz, hogy a Budai várban szülessen. Ha fiúgyermeknek adott volna életet, és ha bátyja, Rudolf trónörökös életben marad és örökli a osztrák császári trónt, akkor érdekes helyzet állt volna elő. Ekkor a Pragmatica Sanctio és valamennyi későbbi megállapodás ellenére a királynak Magyarországon született fia lehetett volna Magyarország trónjának jogos örököse, ezzel a magyar korona országai elméletileg elszakadhattak volna Ausztriától.

Erzsébet királyné

A politikától a magyar koronázást követően teljesen visszavonult A politikától a magyar koronázást követően teljesen visszavonult. Császárnéi kötelességeiről szándékosan nem vett tudomást, s kizárólag az önmegvalósításnak élt. Bármennyire művelt nő is volt, valójában főleg szépsége segítette abban, hogy felülemelkedhessen a bécsi udvar – szemében – kicsinyes nyüzsgésén. Innen nagyrészt az utazás, a lovaglás és kedvenc gyermekének, Mária Valériának nevelése töltötte ki idejét. Életének kétségtelenül legnagyobb tragédiája a trónörökös halála. Rudolf főherceg 1889-ben Mayerlingben elkövetett öngyilkossága olyan súlyosan megrázta, hogy az megrázó események után már csak feketében járt és hivatalos megjelenéseit még inkább visszaszorította. Élete végéig nem tudott szabadulni a lelkiismeretfurdalástól, hogy nem tudott olyan viszonyt fenntartani a fiával, amire szükség lett volna. Hangulata és idegállapota egyre rosszabb lett, spiritiszta hajlamai felerősödtek, többek között ebben keresett menekülést depressziója elől is. Keveset tartózkodott Bécsben. Utolsó éveit utazgatással töltötte. „Mater dolorosa”-ként vándorolt inkognitóban, Hohenembs grófné néven. Főleg Görögországban, Korfu szigetén időzött, ahol felépíttette magának az Achilleion kastélyt.

A merénylet 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott. Kísérőjével, Sztáray Irmával a Genfi-tó partján hajókirándulásra igyekezett, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A merénylő saját bevallása szerint meg akarta ölni egy királyi család valamelyik tagját, mindegy, hogy kit. A szoros fűzőt viselő Erzsébet a támadás után még felállt, és saját lábán ment fel a hajó fedélzetére. A hajó elindulása után rosszul lett, összeesett, ekkor találták meg súlyos sebét. A hajó visszafordult, de hiába vitték a sebesültet vissza a szállodájába (az Hôtel Beaurivage-ba), az orvos már csak a halál beálltát állapíthatta meg. A császárné-királynét Bécsben, a kapucinusok templomának császári kriptájában (Kaisergruft) temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé.

A merénylő Luigi Lucheni rendőrségi fényképe

Címei Erzsébet Amália Eugénia, Ausztria császárnéja, Magyarország apostoli királynéja, Csehország, Lombardia és Velence, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galícia és Lodoméria, Illíria és Jeruzsálem királynéja, Ausztria főhercegnéje, Toszkána és Krakkó nagyhercegnéje, bajorországi hercegnő, Lotaringia, Salzburg, Stájerország, Karintia és Bukovina hercegnéje, Felső- és Alsó-Szilézia hercegnéje, Erdély nagyfejedelemnéje, Morvaország őrgrófnéja, Habsburg és Tirol hercegesített grófnéja.

Emléke, legendája Erzsébet a magyar történelem egyik jelentős alakja. Mára újra felerősödött a Sisi-kultusz, rengeteg „rajongója” van Erzsébetnek. Bár Erzsébetnek a Monarchia politikájára kifejtett hatását nem szabad túlbecsülni, a 20. században valóságos ikonná vált. A köztudatban szabadságvágyó, tragikus alakként él. Számtalan közterület, intézmény, sok műalkotás: regény, film és színdarab állít emléket alakjának. Pesterzsébetet a királyné tiszteletére nevezték el, az akkor még Erzsébetfalva nevű telepet Suda János és társai 1870. június 14-én alapították meg, a névadáshoz a királyi család is hozzájárult. Nevét viseli Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen álló kilátó is. Az osztrák turizmus sokat köszönhet Erzsébetnek, egykori lakóhelyeit – Schönbrunn, Ischl, Gödöllő és a korfui Achilleion – rengeteg turista keresi fel. Magyarországon számos közterület viseli nevét, ezenkívül Budapesten és Komáromban híd viseli a nevét. Első magyarországi szobrát Stróbl Alajos készítette, a miskolci Népkertben állították fel 1899-ben. A pozsonyi Kék templom, vagyis Árpád-házi Szent Erzsébet-templom Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb munkája, a magyar szecesszió egyik legszebb példája. A templom Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Erzsébet királyné szimbolikus mauzóleumaként építették. A makói Erzsébet árvaházat a királyné után nevezték el; alaprajza „E” betű formájú, így őrzi névadójának emlékét. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felhívásban kérte a nagyközönséget, hogy Erzsébet ligeteket, parkokat létesítsenek. Selmecbányán emlékére a Kálvária és a Leányvár közötti hegyoldalban az erdő fáit hatalmas "E" alakban kivágták és (eltérő lombszínű) vörösfenyővel ültették be az Akadémia hallgatói. Hossza 115 méter, alsó szára 55 méter, középső szára 25 méter, bordaszélessége mindenütt 15 méter volt. A híres "E" betű látható Csontváry Kosztka Tivadar Selmecbánya látképe című 1902-ben készült festményén. Ma már nem létezik.

Münchenben, 1837. dec. 24. -én született és Genfben, 1898 szept. 10 Münchenben, 1837. dec. 24.-én született és Genfben, 1898 szept. 10.-én halt meg. Osztrák császárné és magyar királyné. Ferenc József felesége volt. Kora egyik legszebb asszonyának tartották. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon.