Budavári Palota funkciójának, struktúrájának fejlesztése Szilvássy István Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége Budavári Palota funkciójának, struktúrájának fejlesztése Konzultáció 2009.12.09. Várszínház
Budavári Palota Tematika jelentősége, funkciója és státusza használata és szervezeti struktúrája fejlesztés-története létesítmény-fejlesztési koncepció Magyar Vidék és Tájak Háza Budavári Palota - Nemzeti Történelmi és Kulturális Park szervezeti struktúra fejlesztésének koncepciója
Budavári Palota jelentősége, funkciója és státusza
Mi nekünk a Budavári Palota? a Budavári Palota jelentősége A múlt királyi majd ország-kormányzói székhely volt itt vesztőhely, egyházi intézmény, egyetem, színház, vásár, főúri rezidencia A jelen köztársasági elnöki székhely nemzeti kulturális intézmények legszebb és legszélesebb panoráma alkalmi tömeg- és exkluzív rendezvény-helyszín felújított és romos épületek turisztikai célpont mérsékelt attrakciós szolgáltatásokkal és bóvlival ... Az ország (egyik) legfrekventáltabb és legfontosabb létesítmény-komplexuma és történelmi emlékhelye
Mi nekünk a Budavári Palota? a Budavári Palota funkciója és státusza örökségvédelmi állami kulturális turisztikai Státusza: nemzeti kincs és világörökség országos műemlékvédelmi listán szereplő, állami tulajdonban tartandó ingatlan-komplexum az ingatlanok és a létesítmények tartós állami és önkormányzati kezelésben vannak, nem elidegeníthetők a kezelő szervezetek és ingatlanhasználók többségében állami intézmények, de vannak tartós bérlettel használó magánvállalkozások is nem természetvédelmi terület
Budavári Palota használata és szervezeti struktúrája
Mi nekünk a Budavári Palota Mi nekünk a Budavári Palota? a Budavári Palota szervezeti struktúrája: VEGYES Az épületekben önállóan működnek az adott feladatra létrehozott állami, önkormányzati intézmények Budapest Történelmi Múzeum (E épület) – 100% állami, fővárosi intézmény Országos Széchényi Könyvtár (F épület) – 100% állami, tárca-közvetlen intézmény Magyar Nemzeti Galéria (A-D épület) – 100% állami, tárca-közvetlen intézmény Köztársasági Elnök Hivatala (Sándor palota) – 100% állami, Magyar Országgyűlés Nemzeti Táncszínház (Várszínház, Refektórium, Karmelita udvar) – 100% állami, MNV Zrt. Várgondnokság Nonprofit Kft. (Karmelita kolostor, stb. közterületek) – 91,2 % MNV Zrt., 7,8 % Budavári Önkormányzat valamint a Várgondnokság bérlői (éttermek, borozók, palotai közterület-használók, stb.) magántulajdonosok, stb.
Budavári Palota ingatlanhasznosítása és ingatlanhasználata Az épületfenntartás és a közüzemi szolgáltatások egy kézben Előny és ok: egységes műemléki kezelés, épületfenntartás, központi távhőszolgáltatás Hátrány: rossz társasházi struktúra, az intézmények költség-érzékenyek, de kontrolljuk, gazdálkodási felelősségük nincs vagy alig van Eredmény a társadalmi haszon szempontjából: E<H A palotai közterületek, egyéb létesítmények, a használaton kívüli ingatlanvagyon fejlesztése, hasznosítása egy kézben Előny és ok: Kormánydöntés az MNV Zrt-nek adta a fő kompetenciákat, végrehajtási szinten egy szervezet végzi az operatív teendőket. Hátrány: Nincs érdemi kontroll, személyi, lobbi érdekek dominanciája (akár lehetőségként), ami a Budavári Palota és az ott működő nemzeti intézmények tevékenységére, fejlesztésére hátrányos lehet, és a fejlesztési projektek társadalmi, állami beágyazódását, elfogadottságát sem biztosítja 3. A palotai nemzeti kulturális intézmények önállóan végzik szaktevékenységük szerint az ingatlanvagyon használatát.
2. Üzemeltetés, fenntartás: Budavári Palota ingatlanhasznosításának szervezeti struktúrája Várgondnokság Nkft. Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyeletével és rendelkezésre bocsátott forrásaival végzett közhasznú tevékenységek: 1. Ingatlanfejlesztés: Az állami forrásból megvalósuló területfejlesztés és a vállalkozói tőke bevonásával megvalósuló ingatlan- és területhasznosítások előkészítése, megvalósítások irányítása. Ez mit takar? A történelmi városrész kulturális-turisztikai fejlesztése Európai Uniós források felhasználásával. A 2142/2007(VII.27.) Kományhatározattal kiemelt projektként nevesített, a Budavári Palota kulturális-turisztikai fejlesztése c. projekt előkészítése az UMFT Közép-magyarországi Operatív Programja keretében, a proRégió Kht. közreműködésével és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításával folyamatban van. ? A Budavári Szent György tér és a Várbazár helyreállítása kormányzati beruházásainak koordinálása. ? 2. Üzemeltetés, fenntartás: A palota épületeinek környezetében lévő utak, terek, parkok, várfalak, köztéri szobrok gondozása, fenntartása. A közintézmények műszaki hálózatának üzemeltetésében végzett szolgáltatás biztosítása, hidegenergia előállítása a Clark Ádám téri Hűtőközpont üzemeltetésével. A NKft. használatában álló épületek (Karmelita Kolostor), ingatlanok (Várbazár) üzemeltetése, őrzése. 3. Örökségturizmus Ez mit takar?
Budavári Palota szervezeti struktúrája: A FEJLESZTÉST ÉS A KEZELÉST TEKINTVE, BÁR SZINTE 100 %-BAN ÁLLAMI, MÉGIS A GYAKORLATBAN VEGYES SZERVEZETI STRUKTÚRA. A BUDAVÁRI PALOTA FEJLESZTÉSÉRE EZ A STRUKTÚRA HÁTRÁNYOS, DE A KEZELÉSE ÉS A HASZNOSÍTÁSA SZEMPONTJÁBÓL IS AZ.
Budavári Palota fejlesztés-története
BUDAVÁRI PALOTA fejlesztés-története KOMBER/VÁRGONDNOKSÁG – A PALOTAI NEMZETI INTÉZMÉNYEK ÉS A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI HIVATAL BETELEPÜLÉSÉIG – ez a múlt BUDAVÁRI GONDNOKSÁG KHT&VÁRGONDOKSÁG NONPROFIT KFT. – van programja, de nem elfogadott BUDVÁRI ÖNKORMÁNYZAT - változtatási tilalom két évre és ? MAGYAR TELÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTŐK SZÖVETSÉGE – van koncepciója, felelős kormányvezetők és pártok támogatják, de nincs kompetenciája Hol van, miért nincs egy ilyen léptékű és kiemelt fejlesztési programban az ügyhöz illő társadalmi egyeztetési mechanizmus?
Budavári Palota létesítmény-fejlesztési koncepció
Nemzeti Történelmi és Kulturális Park MAGYAR TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTŐK SZÖVETSÉGÉNEK BUDAVÁRI PALOTA LÉTESÍTMÉNY-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAVÁRI PALOTA Nemzeti Történelmi és Kulturális Park jön létre a fejlesztések eredményeként.
MAGYAR TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTŐK SZÖVETSÉGÉNEK BUDAVÁRI PALOTA LÉTESÍTMÉNY-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A koncepció lényege: a Budavári Palota rendszer-szemléletű fejlesztése „tematikus parkká” A Szent György tér és a nyugati oldalán megkezdett ásatás befejezése és közhasználatba vétele, a terület használati funkciójának meghatározása, mint állami ünnepségek, tradicionális kulturális fesztiválok, szabadtéri történelmi életképek és művészeti előadások tartására fenntartott védett terület. Dísz- és botanikus kert létesítése a Várhegy palotai részein meglévő és lehetséges zöld felületein. Budavári Történelmi Emlékpark kialakítása a budai vár történetéről a palota szabad területén. Budavári Palotafesztivál/Budavári Ünnepi Játékok és szervezésére kht. létrehozása.
Volt hadügyminisztériumi, stb. épület funkcióhasznosítása: MAGYAR TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTŐK SZÖVETSÉGÉNEK BUDAVÁRI PALOTA LÉTESÍTMÉNY-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (folytatás) Volt hadügyminisztériumi, stb. épület funkcióhasznosítása: MAGYAR VIDÉK ÉS TÁJAK HÁZA MAGYAR NEMZETI SZIMBÓLUMOK ÉS HUNGARIKUMOK TÁRA BUDAVÁRI PALOTA LÁTOGATÓ ÉS TÁJÉKOZTATÓ KÖZPONTJA
MAGYAR VIDÉK ÉS TÁJAK HÁZA volt hadügyminisztériumi, stb MAGYAR VIDÉK ÉS TÁJAK HÁZA volt hadügyminisztériumi, stb. épület funkcióhasznosítása: ad.1. Az, hogy a Magyar Vidék és Tájak Háza a Budavári Palotában, a Köztársasági Elnöki rezidenciája mellé kerül, önmagában demonstrálja a vidék emancipációját. Tartalom, tevékenység, tematika: Cél: koncentrált, összefoglaló és áttekintő "hon- és népismertetés". Kiállítások korszerű multimédiás, stb. eszközökkel Történelmi, néprajzi tájegységek, a kistérségek, a megyék, nagy tájak földrajzi, társadalmi, gazdasági, kulturális jelenéről, a múltjáról és a jövőjéről szóló multimédiás kiállítása A határainkon túl élő magyarság és az ott lévő magyar történelmi emlékhelyek és a nemzetiségek bemutató kiállítása. Élő-, látványos, a nagyközönségnek és a szakmai közönségnek szervezett térségi, tájegységi bemutatók, fejlesztési témájú előadások, kulturális, gasztronómiai "komplex" rendezvények.
MAGYAR NEMZETI SZIMBÓLUMOK ÉS HUNGARIKUMOK TÁRA volt hadügyminisztériumi, stb. épület funkcióhasznosítása: ad. 2. Tartalom, tevékenység, tematika: A nemzeti önazonosságot, sajátosságot kifejező tárgyak, szimbólumok kitüntetett helyen való elhelyezése és ott a lehető legszélesebb körnek való vizuális megjelenítése tárgyi és prezentációs látvány-együttes. Zászló- és Címerterem, ahol az Állami Zászló a Történelmi Zászlók karéjában, továbbá az állami címer, a korábbi címerek körében kerülnek bemutatásra, történetük, szimbólumaik értelmezése, használatuk rendje korszerű multimédia eszközzel ismertetve, ideértve a Himnusznak, a Szózatnak, illetve a Szentkoronának, a nemzeti kokárdának a történetét. Hungaricumok Tára – tárgyi és összefoglaló dokumentációs állandó kiállítási anyag mellett, egymás után, időszaki kiállítások, az élelmiszer hungaricumok esetében pedig degusztációs programok-rendezvényekkel
BUDAVÁRI PALOTA LÁTOGATÓ ÉS TÁJÉKOZTATÓ KÖZPONTJA volt hadügyminisztériumi, stb. épület funkcióhasznosítása: ad. 3. Ez egy közönség szolgálat. Tevékenysége a következő elemekből áll: Központi közönségtájékoztatás, ahol az egyes intézmények programjáról, szolgáltatásairól, az egész Budavári Palota történetéről lehet tájékozódni. Központi jegyiroda, ahol valamennyi intézménybe és alkalmi rendezvényekre belépőket lehetne itt vásárolni. Idegenvezetői szolgálat, amely a Budai Várhegy királyi palotai részre a helyi idegenvezetését biztosítja. Tourinform szolgálat, amely az itt kialakítandó Magyar Tájak és Települések Háza szolgáltatásaként, vidéki és budapesti táj- és városismertető, illetve kulturális programokról tájékoztat. Vendéglátás és ajándéktárgy árusítás
Budavári Palota szervezeti struktúra fejlesztésének koncepciója
SZÜKSÉGES A SZERVEZETI STRUKTÚRA ÉS KOMPETENCIÁK MEGFELELŐVÉ TÉTELE. BUDAVÁRI PALOTA KOMPLEX LÉTESÍTMÉNY-FEJLESZTÉSÉNEK SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA SZÜKSÉGES A SZERVEZETI STRUKTÚRA ÉS KOMPETENCIÁK MEGFELELŐVÉ TÉTELE. Ennek főbb jellemzői: Országgyűlési és civil kontroll intézményesítése a Budavári Palota ügyeiben és az itt működő nemzeti kulturális intézmények tekintetében; A Budavári Palotában lévő állami és önkormányzati költségvetésből működő intézményeknek részesülnie kell a bérleti és egyéb jövedelmekből, de közre is kell működniük a fejlesztésben, fenntartásban is. Eszközök: Társadalmi nyilvánosság kiszélesítése Triparti monitoring szervezet létrehozása Konzorciális fejlesztési, működési megoldások
Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége Köszönöm a figyelmet. SZILVÁSSY ISTVÁN Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége mttfsz@gmail.com