Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

A hallás és egyensúlyozás
11. évfolyam Rezgések és hullámok
MECHANIKAI HULLÁMOK.
Részecske vagy hullám? – A fény és az anyag kettős természetéről Vámos Lénárd TeTudSz 2010.okt.1.
Munka és energia.
RedOwl Bende Márk Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközép Iskola 12/c Mesterlövészt azonosító elektronikus szerkezet.
Készitette:Bota Tamás Czumbel István
Síkhullámok visszaverődése és törése
Refraktált hullámok. Vizsgáljunk meg egy két homogén rétegből álló modelt. Legyen a hullámterjedési sebesség az alsó rétegben nagyobb, mint a felsőben.
Rugalmas hullámok 1.Hook szerint a deformációk által keltett feszültségek lineáris kapcsolatban vannak 2.Lame szerint két rugalmassági változót ( λ és.
A rezgések és tulajdonságaik 3. (III.11)
Energetika, áramlások, kontinuitási egyenletek.
Energetika, áramlások, kontinuitási egyenletek.
Periodikus mozgások A hang.
Fény törés film.
Hullámoptika.
KISÉRLETI FIZIKA II REZGÉS, HULLÁMTAN
Statisztikus fizika Optika
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Hangtan Készítette: Balázs Zoltán BMF. KVK. MTI.
7. ea november 6..
Elektromágneses hullámok
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
Ma sok mindenre fény derül! (Optika)
Hullámok visszaverődése
Fénytan.
11. évfolyam Rezgések összegzése
Hullámjelenségek mechanikus hullámokkal a gyakorlatban
Fény terjedése.
Fénytörés. A fénytörés törvénye Lom svetla. Zákon lomu svetla.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
A hang terjedése.
Hullámmozgás.
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Hullámok terjedése Hidrosztatika Hidrodinamika
Fénypolarizáció Fénysarkítás.
Készítette:Kelemen Luca
Optomechatronika II. Vékonyrétegek - bevonatok
Hullámok.
Hullámmozgás Mechanikai hullámok.
MECHANIKAI HULLÁMOK A 11.B-nek.
Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI/2 Rezgéstan, hullámtan
Somogyvári Péter tollából…
Variációs elvek (extremális = min-max elvek) a fizikában
Elektromágneses hullámok
Hangtechnika alapok Petró Zoltán 2004 KI.
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Mechanikai hullámok.
Hangtan.
A hullám szó hallatán, mindenkinek eszébe jut valamilyen természeti jelenség. Sokan közülünk a víz felületén terjedő hullámokra gondolnak, amelyek egyes.
Fényvisszaverődés síktükörről
A fény törése és a lencsék
A címben feltett kérdésre több válasz is lehetséges, egyszerűen mondhatjuk azt is, hogy „hang az, amit hallunk” – ezzel nem is járunk messze az igazságtól,
Mechanikai rezgések és hullámok
Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Fizika 2i Optika I. 12. előadás.
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Nulla és két méter között…
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Hangtan.
Fizika Tanári Konferencia Jurisich Miklós Gimnázium KŐSZEG
Készítette: Porkoláb Tamás
Előadás másolata:

Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok

Hullámok Ha a rezgési energia rugalmas közegben térben és időben tovaterjed, akkor hullámról beszélünk. λ y x Hullámok

Hullámok Fajtái: a terjedés dimenziói szerint: 1 dimenziós: vonalmenti hullám 2 dimenziós: felületi hullám 3 dimenziós: térbeli hullám a rezgés iránya szerint: - transzverzális hullám: a rezgés iránya merőleges a hullám terjedésének irányára (fény) - longitudinális hullám: a rezgés iránya párhuzamos a hullám terjedésének irányával (hang) Hullámok

Hullámok Jellemző adatok: - periódusidő (T): megegyezik a rezgés periódusidejével - frekvencia (f): megegyezik a rezgés frekvenciájával - hullámhossz (λ): két szomszédos, azonos fázisban mozgó pont távolsága - terjedési sebesség (c): az energia terjedésének sebessége (A hullámhossz és a frekvencia fordítottan arányos.) Hullámok

Hullámok A hullám egyenlete: egy pont mozgása az ismert egyenlettel írható le. Ettől a ponttól x távolságra lévő ponthoz a fázis idő múlva ér el: Ez az egyenlet az x irányban tovaterjedő szinuszhullám minden pontjának helyét megadja minden időpillanatban. A szinuszhullám térben és időben egyaránt periodikus. Hullámok

Hullámjelenségek Visszaverődés Ha a hullám hullámhosszához képest nagyméretű fallal találkozik, akkor arról visszaverődik. Hullámok

Hullámjelenségek Visszaverődés Beesési merőleges Beesési szög Visszaverődési szög α β - a beeső hullám normálisa, a beesési merőleges és a visszavert hullám normálisa egy síkban van - α = β Hullámok

Hullámjelenségek Törés Ha a hullám olyan közeghatárhoz érkezik, amelyben terjedési sebessége eltér az eredetitől, akkor törést szenved. Hullámok

Hullámjelenségek Törés Beesési merőleges Beesési szög α Törési szög β - a beeső hullám normálisa, a beesési merőleges és a megtört hullám normálisa egy síkban van - Snellius-Descartes törvény: Hullámok

A visszaverődés és a törés értelmezése Hullámjelenségek A visszaverődés és a törés értelmezése Fermat-elv: a hullám egyik pontból a másikba a lehető legrövidebb idő alatt jut el. α β Hullámok

Hullámjelenségek Az idő A ponttól B pontig: Minimum ott van, ahol t’(x)=0. Hullámok

Hullámjelenségek - ha c1 = c2, akkor α = β Hullámok

Hullámjelenségek Elhajlás Ha a hullám olyan résen halad át, amelynek szélessége összemérhető a hullámhosszával, akkor behatol az árnyéktérbe is, elhajlik! Hullámok

Hullámjelenségek Elhajlás Értelmezés a Huygens elv alapján: a hullámtér minden egyes pontja elemi hullámok kiindulópontja, a megjelenő makroszkopikus hullámot az elemi hullámok burkológörbéje adja. Módosítás: Huygens-Fresnel elv: a megjelenő makroszkopikus hullám az elemi hullámok interferenciájának eredménye. Hullámok

Hullámjelenségek Interferencia Ha két hullám találkozik, akkor az eredő kitérések a két hullám által okozott kitérések összegzésével számíthatók ki. Fontos esetek: - a frekvenciák és a fázisok egyenlők: maximális erősítés - a frekvenciák egyenlők, a fázisok eltérése π többszöröse: maximális gyengítés, esetleg kioltás A fázisok akkor lesznek egyenlők, ha az azonos kezdőfázisú hullámok a találkozásig - egyenlő hosszúságú utakat tettek meg - eltérő hosszúságú utakat tettek meg, de az útkülönbség a hullámhossz többszöröse Hullámok

Hullámjelenségek Interferencia A fázisok akkor lesznek ellentétesek, ha az azonos kezdőfázisú hullámok a találkozásig eltérő hosszúságú utakat tettek meg, és az útkülönbség a félhullámhossz páratlanszámú többszöröse: Hullámok

Hullámjelenségek Polarizáció Polarizáció csak transzverzális hullámnál lép fel. Hullámok

Hullámjelenségek Doppler-effektus A megfigyelő közelít a hullámforráshoz Hullámok

Hullámjelenségek Doppler-effektus Az M pontban álló megfigyelő 1 másodperc alatt f hullámhegyet észlel. Ha v m/s sebességgel mozog a forrás irányába, akkor 1 másodperc alatt annyi plusz hullámhegyet észlel, amennyi v méteren szembe jön vele. Hullámok

Hullámjelenségek Doppler-effektus A hullám sebessége c m/s, ennek felhasználásával azaz A frekvencia megváltozása: v méter távolságon számú hullám, vagyis hullámhegy található. Hullámok

Hullámjelenségek Doppler-effektus Az észlelt frekvencia: Ha a megfigyelő távolodik: Hullámok

Hullámjelenségek Doppler-effektus A hullámforrás közelít a megfigyelőhöz A hullámhossz lecsökken. Hullámok

Hullámjelenségek Doppler-effektus A csökkenés mértéke: Hullámok

Hullámjelenségek Doppler-effektus Az új hullámhossz: Az új frekvencia: Hullámok

Hullámjelenségek Doppler-effektus Ha a forrás távolodik: Hullámok

Hullámjelenségek Doppler-effektus Hullámok