BIOKÉMIAI ALAPOK.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az “sejt gépei” az enzimek
Advertisements

IZOENZIMEK Definíció: azonos funkció, de: eltérő primer szerkezet,
5. A FOTOSZINTÉZIS SÖTÉTSZAKASZA
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011.
TERMINÁLIS OXIDÁCIÓ.
Fehérjék biológiai jelentősége és az enzimek
Redoxireakciók alatt olyan reakciókat értünk, melynek során az egyik reaktáns elektront ad át a másiknak, így az egyik reakciópartner töltése pozitívabbá,
ENZIMOLÓGIA 2010.
1. Termodinamikai alapfogalmak Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez,
A glioxilát ciklus.
A glukóz direkt oxidációja: Pentóz-foszfát ciklus
A glükóz direkt oxidációja: Pentóz-foszfát ciklus
A membrántranszport molekuláris mechanizmusai
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
AMINOSAVAK LEBONTÁSA.
LEBONTÁSI FOLYAMATOK.
CITROMSAVCIKLUS.
LIPIDEK.
AZ ENERGIA RAKTÁROZÁSA
BIOKÉMIA I..
POLISZACHARIDOK LEBONTÁSA
Kémiai egyensúlyok A kémiai reakciók reakcióidő szempontjából lehetnek: pillanatreakciók időreakciók A reakciók lehetnek. egyirányú egyensúlyi reakciók.
Az élő sejtek belső rendezettségi állapotukat folyamatosan fentartják. Ezt bonyolult mechanizmusok biztosítják, amelyek révén a sejt energiát von el a.
A sejt kémiája MOLEKULA C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %).
Zsírsavak szintézise: bevezető
Az intermedier anyagcsere alapjai.
Glukoneogenezis.
ALLOSZTÉRIA-KOOPERATIVITÁS
Az intermedier anyagcsere alapjai 4.
Az intermedier anyagcsere alapjai 5.
ENZIMEK Def: katalizátorok, a reakciók (biokémiai) sebességét növelik
Nukleotidok.
2. SZENT-GYÖRGYI – KREBS CIKLUS
Kémiai reakciók katalízis
Mi a reakciók végső hajtóereje?
A moláris kémiai koncentráció
FERMENTÁCIÓS RENDSZEREK LEVEGŐELLÁTÁSA
Az anaerob rothasztók ellenőrzése és biokémiai jellemzése
4. Reakciókinetika aktiválási energia felszabaduló energia kiindulási
OLDÓDÁS.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kinetika.
A légzés fogalma és jelentősége
MŰSZAKI KÉMIA 4. Elektrokémia ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
A szervezet biokémiai folyamatai
Kémiai egyensúlyok. CH 3 COOH + C 2 H 5 OH ↔ CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH.
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Kémiai reakciók iránya
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
E, H, S, G  állapotfüggvények
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
2.2. Az anyagcsere folyamatai
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Felépítő folyamatok kiegészítés
2. Táplálkozástani Alapfogalmak és Koncepciók
Lebontó folyamatok.
22. lecke A szénhidrátok.
Szervetlen vegyületek
A nitrogén és vegyületei
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus
ENZIMOLÓGIA.
Szénhidrát anyagcsere
Termokémia.
MŰSZAKI KÉMIA 2. REAKCIÓKINETIKA ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
Az edzés és energiaforgalom
A bakteriorodopszin működése
MŰSZAKI KÉMIA 3. KÉMIAI EGYENSÚLY ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Reakciókinetika.
Előadás másolata:

BIOKÉMIAI ALAPOK

ALAPVETŐ FOLYAMATOK: A kémiai energia felszabadítása a tápanyag molekulák oxidációjával. A kémiai energia felhasználása

A kémiai energia felhasználása A környezetből felvett anyagok átalakítása egyszerű építőelemekké. (pl.: glicerin, glükóz, egyes aminosavak) Az építőelemekből makromolekulák felépítése. ( poliszacharidok, fehérjék, zsírok,) A szervezet működéséhez szükséges egyéb speciális molekulák szintézise és lebontása. (enzimek, hormonok) A végtermékek átalakulása ürítésre alkalmas vegyületekké. ( pl.:karbamid)

Transzportfolyamatok a sejten belül, illetve a sejtmembránon át a sejt és a környezete között Mechanikai munkavégzés: sejtmozgás, izommunka

Anyagcsere: Mindazon folyamatok összessége, mely során az élő szervezet kémiai energiát termel, tárol és fogyaszt. szintézis = anabolizmus Anyagcsere lebontás = katabolizmus Metabolizmus = anabolizmus + katabolizmus

I. szakasz NH3 FEHÉRJÉK POLISZACHARIDOK LIPIDEK GLICERIN+ZSÍRSAVAK AMINOSAVAK MONOSZACHARIDOK II. szakasz PIROSZŐLŐSAV ACETIL-CoA III. szakasz Citrát kör NH3 H2O CO2

fény CO2 + H2O AUTOTRÓF HETEROTRÓF glükóz + oxigén

BIOLÓGIAI FOLYAMATOK TERMODINAMIKAI ALAPJAI

A folyamatok irányát a termodinamika II. főtétele határozza meg. Azok a folyamatok mennek önként végbe, melyek során az entrópia nő. U =  Q +  W U = Q +Wh – p  V mivel a rendszer végzi, állandó légköri nyomáson pV + U = Q + Wh  H =  Q + Wh  Q  S = entrópia T

F =  W  H = S T + Wh  H - T S = Wh  U = T S +  W  G = Wh  S * T = Q  H = S T + Wh  H - T S = Wh Szabadentalpia-változás  U =  Q +  W  U = T S +  W  U – T S = W szabadenergia  G = Wh F =  W

Valamely rendszer belső-energiája változásának (U) munkavégzésre alkalmas része a szabadenergia-változás(F) . F = U – T S S-entrópia változás T – abszolút hőmérséklet biológiai rendszereknél V= p=0 (állandó) H= U G= H-T S ill.  G=  U -T  S ezért: G = F A szabadentalpia-változással (G) jellemezzük valamely egyensúly felé irányuló rendszer összes energiájának (U) munkavégzésre alkalmas részét.

Egyensúlyra vezető reverzibilis reakció esetén: aA + bB  cC + dD G = G° + RT ln [A]a [B]b G° - standard szabadentalpia változás R- egyetemes gázállandó (8,314 J/K mol) A [ ] – megfelelő anyag koncentrációja, mol/ dm3 [C]c [D]d Kegy = G = G° + RT ln Kegy [A]a [B]b Egyensúlyban: G = 0 G° = - RT ln Kegy

A biokémiai reakciók jelentős részeredoxi- reakció, melyre felírható: (elektronszám változással járó folyamat) Go = - n F Eo n – elektronszám F- Faraday szám (96500 C) Eo – redoxpotenciál változás redoxirendszer: piroszőlősav  tejsav COOH COOH C O H C OH CH3 CH3 ( ox.alak; keton) ( red.alak; szekunder alkohol )

Összefüggés az egyensúlyi állandó és a standard szabadentalpia változás között Kegy < 1  DG° > 0 Kegy = 1  DG° = 0 Kegy > 1  DG° < 0

DG < 0 EXERGONIKUS folyamat DG = 0 EGYENSÚLYI folyamat DG° előjele nem határozza meg a reakció végbemenetelét, arra a DG előjeléből lehet következtetni. Ha DG < 0 EXERGONIKUS folyamat (önként végbemenő) DG = 0 EGYENSÚLYI folyamat (nincs változás) DG > 0 ENDERGONIKUS folyamat (csak energiafelvétellel megy végbe)

Biokémiai reakciók végbemenetelének lehetőségei Az élő rendszer folyamatos munkát végez  egyensúlyt akar létrehozni a biológiai rendszerek nyílt rendszerek folyamatos anyag- és energia cserét folytatnak környezetükkel, miközben fenntartják az egyensúlyi állapotot STACIONER ÁLLAPOT („steady state”)

Folyamatos kémiai reakciók ugyanannyi A típusú molekula keletkezik, mint amennyi elreagált st. körülmény, megfelelő enzim és katalizátor jelenlétében, híg vizes oldatban Gl-1-P : Gl-6-P koncentrácóaránya : 1:19 ha Gl-6-P –ból Fr-6-P keletkezik, az arány marad, mert az elreagált helyett új képződik glikogénből O-P Glükóz-6-P Fruktóz-6-foszfát Glükóz-1-foszfát

glicerinaldehid-3-foszfát 2) Koncentráció általi szabályozás Kezdet: [DHAP]0 = 10 -1 mol/dm3 Egyensúlyban : [DHAP] egy= 4,5 · 10 -3 mol/dm3 [G-3-P]egy = 9,5 · 10 -2 mol/dm3 4,5 · 10 -3 K= = 4,7 · 10 -2 9,5 · 10 -2 25 C°-on  G ° = +7,58 kJ/mol (endergonikus) izomeráz dihidroxi-aceton- foszfát glicerinaldehid-3-foszfát

De: [DHAP]0= 6 · 10 -5 mol/dm3 [G-3-P]0 = 5 · 10 -2 mol/dm3 6 · 10 -5 G = 7,58 kJ/mol + 8,314 kJ/mol · 298 K · ln 5 · 10 -2 G = - 9,08 kJ/mol

3) Kapcsolt reakciók A) egyik reakció pozitív G ° értékét egy vele összefüggő reakció nagyobb negatív G ° értéke fedezi ΔG°’ = + 3,75 kJ/mol ΔG°’ = - 15,4 kJ/mol ΔG°’ = - 11,65 kJ/mol almasav  fumársav átalakulás kedvezőtlen, de ammóniumion jelenlétében aszparaginsav jön létre és a felszabaduló energia elegendő az előbbi folyamathoz NH4+ COOH CH2 HO C H HOOC CH COOH COOH CH2 H2N C H fumaráz aszpartáz almasav fumársav aszparaginsav

B) fruktóz-6-P  fruktóz-1,6-diP átalakulás ΔG°’ = + 16,2 kJ/mol ATP + H2O  ADP + HPO42- ΔG°’ = - 30,5 kJ/mol a két reakció időben és térben elkülöníthető fruktóz-6-P + ATP  fruktóz-1,6-diP + ADP ΔG°’ = - 14,3 kJ/mol H2O + HPO42- fruktóz-6-P fruktóz-1,6-difoszfát