Logisztika bevezető elemek.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Befektetett eszközök, tárgyi eszközök, forgóeszközök
Advertisements

A marketing fejlődése és szerepe
Logisztika alapvetések.
RENDELÉS, VEVŐKISZOLGÁLÁS, E - BUSINESS
Logisztika bevezető fogalmak.
Forgóeszköz-gazdálkodás
I. AZ EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
INNOVÁCIÓMENEDZSMENT
A tervezés mint menedzsment funkció
Emberi Erőforrás Menedzsment Az emberi erőforrások fejlesztése
Tantárgyi ismertető és Termékszerkezet elemzési példák
V. A készletezés logisztikája
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Forgóeszköz-gazdálkodás
Értékesítési csatornák
Készítette / Author: Tuska Katalin
Forgóeszköz-gazdálkodás
Közlekedési logisztika
tételsor 2. tétel A kistérség a korábbi együttműködési lehetőségek alapján megtartotta a soron következő ülését. Az ülés célja a logisztikai.
ÉRTÉKESÍTÉSI POLITIKA
Interdiszciplináris ellátási lánc- versenyképes vállalat
Vállalati EEM. Vezetési orientációk változása Termelés Értékesítés Marketing Stratégia Minőség Emberi tőke Tudástőke idő.
4. Előadás Vállalatgazdálkodási alapok
Logisztika 6.előadás.
Kapun kívüli logisztika A nagy kihívást egyre inkább az jelenti, hogy: -mely csatornákon (beszállítókon) keresztül, milyen költséggel és feltételekkel.
A logisztika-menedzsment alapjai Lipák Mária BGF KVIFK február
Benchmarking.
Új törekvések a logisztikai közreműködésben
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
III. A logisztika jövője
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
Az ellátási láncok biztonsága
Kérdések a második zh-hoz
II. Logisztikai tervezés
Az értékesítési rendszer
Szilvási Mihály TM Magyarország Kft.
III. A termelés és értékesítés alakulásának elemzése
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Vállalati emberi erőforrás menedzsment
Minőség menedzsment 6.előadás
Az EEM helye a menedzsmentben
Logisztikai ügyintéző
Logisztikai alapfogalmak
A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje
Az üzleti rendszer komplex döntési modelljei (Modellekkel, számítógéppel támogatott üzleti tervezés) II. Hanyecz Lajos.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
Forgóeszköz Azok az eszközök, amelyek várhatóan egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet Főbb csoportjai: a) készletek b) követelések.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
Vállalatgazdaságtan a gyakorlatban Működési terv.
Készletgazdálkodás és logisztika
Vállalkozásmenedzsment I.
1 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem TATA Kiválósági Központ és Informatikai.
ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE Tóth Attiláné dr. 2015/16 tanév II. félév WSUF Harmadik óra.
Dr. Veres István BME-MVT Az értékesítés funkciói, szereplői, az értékesítési rendszer tervezése.
 Üzleti szervezetek, vállalkozások, vállalatok fogalma  Üzleti szervezetek: azok a fogyasztói igényt kielégítő szervezetek, amelyek gazdasági erőforrásaikkal.
Logisztika bevezető fogalmak Üzleti célok Az üzleti teljesítmény növelése A versenyképesség fokozása Az üzleti folyamatok jobbítása A vállalati kultúra.
LOGISZTIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ. Logisztika és globalizáció A piacok globalizálódásának következménye: - nemzeti piacok szükségletét lényegesen meghaladó termelési.
Szent István Egyetem Közgazdaságtudományi Jogi és Módszertani Intézet
Beszerzések hatékonyság növelése
Innováció, vagyis kitörés a Minden- napokból.
Operatív menedzsment és versenyképesség
BESZERZÉS A KATONAI LOGISZTIKÁBAN
Prof. Dr. Illés Béla* tanszékvezető egyetemi tanár
L O G I S Z T I K A A L A P J A I Készítette: Gács Nóra
A VEZETÉS FOGALMA, FUNKCIÓI
Előadás másolata:

Logisztika bevezető elemek

Tartalom A logisztika fogalma, kialakulása Az anyag-, áru- és információfolyamat Vevőorientáltság mint üzleti stratégia A kiszolgálási fok mint döntési tényező A kiszolgálási fok elemei A logisztika, mint integráló gondolkodásmód és rendszer A logisztikai lánc A logisztikai menedzsment feladatai A logisztikai célok mint vállalkozási célok

A logisztika fogalma, kialakulása A logisztika mint tevékenység gyökerei a nagy katonai rendszerek irányításának kezdeteire vezethetőek vissza. Már ekkor felvetődött a harcoló csapatok élelemmel, szállással és harci eszközökkel történő ellátásának jelentősége. A római hadseregben az úgynevezett "logistasok" szervezték meg a légiósok elszállásolását, élelmiszerellátását.

A logisztika fogalma, kialakulása A logisztikát mint hadtudományi fogalmat először VI. Leo bizánci császár használta, aki szerint a logisztikához tartozik a hadsereg tagjainak zsoldfizetése, a megfelelő felfegyverzés, a szervezés, a hadianyagokkal történő ellátás, a hadsereg szükségleteinek előrejelzése és megfelelő szintű kielégítése.

A logisztika fogalma, kialakulása Jomini (1699–1769), a svájci nemzetiségű hadtudós „A hadművészet kézikönyve” című átfogó művében a logisztikát szélesebben értelmezte, és az ellátáson kívül ide sorolta a csapatmozgások tervezésével és vezetésével, valamint az erődítmények és katonai szálláshelyek építésével kapcsolatos feladatokat is. Ő fogalmazta meg először, hogy a logisztika egyidejűleg jelent gyakorlati tevékenységet és tudományt.

A logisztika fogalma, kialakulása A logisztika szó egyébként feltehetőleg görög eredetű, és a "logistikos" = "logikusan gondolkodni" kifejezésből származik. A logisztika igazi térhódítása a haditudományokban a második világháború, illetve a koreai háború idejére tehető, ekkor kezdték az amerikai és a nyugati hadseregekben a Jomini által megfogalmazott elveket komolyabban alkalmazni és továbbfejleszteni.

A logisztika fogalma, kialakulása Az első olyan publikáció, mely a gazdasági-szervezési kérdésekben próbálta meg alkalmazni az addig csak hadi tudománynak számító logisztikát, 1955-ben jelent meg az Egyesült Államokban, és ezzel megkezdődött a logisztika eredményeinek adaptálása a termelés-szervezés, a gyártás-irányítás, a szállítási rendszerek fejlesztésének területén. Európában az első publikációk a 70-es évek elején jelentek meg. A logisztika rohamos fejlődése és világméretű elterjedése a 80-as évek elején kezdődött el.

A logisztika fogalma, kialakulása A hazai szakirodalom a logisztika műszaki, gazdasági, elméleti, és gyakorlati kérdéseivel egyaránt foglalkozik. Megközelítésére leginkább a német és az angol felfogás ötvözése a jellemző. "Logisztika alatt napjaink nemzetközi szakirodalma anyagok, energiák, információk, esetleg személyek rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával, és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összességét érti. A logisztika az RST (Rakodás - Szállítás - Tárolás) folyamatokon kívüli tevékenységeket is magába foglalja, mint például csomagolás, telephely-kiválasztás, stb."

A logisztika fogalma, kialakulása A logisztikai elvek a következők: - a megfelelő minőségű anyag - a megfelelő mennyiségben - a megfelelő helyre - a megfelelő módon és eszközzel - a megfelelő időben - a megfelelő költséggel készüljön el. (6 M)

A logisztika fogalma, kialakulása A logisztikai célok a következők: - a szállítási határidők rövidítése - a szállítási pontosság fokozása - az átfutási idők csökkentése - kapacitások kihasználása - a készletszintek csökkentése - rugalmasság létrehozása és fokozása - rendszer áttekinthetőség biztosítása - nagyfokú szállítóképesség elérése - a termék minőség biztosítása - nemzetközi kooperációs lehetőségek fokozása.

- forrásoktól a végső fogyasztókig terjedő - A logisztika az anyagok - forrásoktól a végső fogyasztókig terjedő - fizikai áramlásának szervezésével és irányításával (menedzsmentjével) foglalkozik A termeléshez, szolgáltatásokhoz szükséges anyagok, alkatrészek, félkész termékek stb. beszerzésével az ellátási, beszerzési logisztikai menedzsment, A gyártáshoz, szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó fizikai anyagáramlási feladatokkal pedig a termelési logisztikai menedzsment foglalkozik. A késztermékeket a végső fogyasztókhoz az elosztási csatornákon keresztül az elosztási logisztikai menedzsment juttatja el. A logisztikai menedzsment a fenti két területet együtt jelenti.

A logisztika: a források elhelyezése térben és időben; az emberi, anyagi erőforrások meghatározása, az egész ellátási lánc menedzsmentje. A logisztika tehát a gazdasági életben a teljes ellátási lánc szervezésével és irányításával (menedzsmentjével) elsősorban stratégiai szempontból foglalkozik. Üzleti szempontból ma már általánosan elfogadott, hogy a logisztika a menedzsment azon területe, amely a vállalatoknak versenyelőnyt szolgáltathat a piacon. Ha a logisztikát jól szervezik és irányítják, az a termelt áruk és a létrehozott szolgáltatások értékét növeli.

A logisztikai rendszer („Az ellátási lánc”)

A logisztikának központi szerepe van, s együttműködik: a marketinggel, a termeléssel és a pénzüggyel.