FORRADALMAK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN

Az orosz forradalom Háttér – demokrácia teljes hiánya, „cár atyuska” (Bár: 1905. januári „véres vasárnap” után alkotmány született, és létrejött a Duma – tényleges jogkör nélkül) - a háború meghaladta az orosz gazdaság teljesítőképességét, hiány volt mindenből, ezt a haditechnika is megszenvedte

A komoly társadalmi-gazdasági feszültségek ellenére a háború első éveiben az oroszok harci ereje jelentős volt (bár a tisztikar fegyelmezetlensége gondokat okozott) – hatott még az ideológiai felkészítés, a „pánszláv eszme” A háború második-harmadik évében a harci kedv eltűnt, a nyomor egyre nagyobb elégedetlenséghez vezetett Első megnyilvánulásai a „fraternizálás” (frontbarátkozás), szökés a frontról, a harci morál látványos csökkenése

A forradalom kirobbanása Sztrájkok, tüntetések kezdődnek már 1916-ban – ezek 1917 elején folyamatossá válnak A cári hatalom ereje, tekintélye egyre csökken+ egyre több katona kell a frontra, kevesebb jut a belső rend fenntartásához 1917. február 22-én a nőnap (ez a nap az európai naptár szerint március 8.) alkalmából indul tüntetés – a lőparancsot a kivezényelt katonaság megtagadta

A cár lemond, a hatalmat testvérére ruházza, aki azonban szintén lemond Ideiglenes Kormány alakul – főként a cári vezető rétegből Céljuk alkotmány megteremtése – az őket támogató ún. eszer pártra alapozva Ld. Tkv. 13. oldali ábra (pártviszonyok) Ezt a helyzetet leginkább a bolsevik párt akarja kiaknázni célja eléréséhez: a hatalom megragadásához

Vezetőjük Vlagyimir Iljics Lenin (eredeti neve Uljanov) – módszere: a forradalom továbbvitele (permanens forradalom, azaz nem a kialakult viszonyok rendezése) Ehhez ki akarja használni a szovjetek erejét Mi a szovjet? – TANÁCS – a forradalom zavaros napjaiban, amikor a régi hatalom megdőlt, az Ideiglenes Kormány nem tudott még erőt felmutatni, önszerveződéssel jöttek létre hatalmi-irányító testületek a gyárak, üzemek, katonai alakulatok tagjaiból, a maguk vezetésére, azaz önkormányzati jellegű szervezetek

A szovjet tehát nem politikai-pártjellegű, hanem közigazgatási céllal létrejött szervezetek De Lenin felismeri: 1. A szovjetek-Ideiglenes Kormány együttes fennállása azt jelenti, hogy KETTŐS HATALOM alakult ki 2. Akár rövid távon is elérhető, hogy a szovjeteken belül a BOLSEVIK politikai párt kerüljön túlsúlyba, vegyék át az irányítást, övék legyen a döntő szó

Ezért – amikor Svájcból április elején hazatér – kiadja a jelszót: Minden hatalmat a szovjeteknek! Így a kormány ellen lép fel – amely bár hozzákezd a demokrácia kiépítéséhez – a tömegek várakozásával szemben nem oszt földet és nemköt békét, sőt, újabb támadást indít (offenzíva) – amely újabb háborús kudarcokhoz vezet Ez tovább növeli a tömegek háborúellenességét – amely immár a kormánnyal való szembenállást is jelenti

Bolsevik hatalomátvétel A bolsevikok azt ígérték, amit a kormány nem teljesített: békét és földet (ez utóbbit taktikai okokból, hiszen a földek magánkézbe adása nem egyezett a kommunista jövőképpel) Augusztusra a kormány helyzete romlott: jobboldali puccs történt (Kornyilov)+háborús veszteségek Ősszel Lenin elérkezettnek látja az időt a hatalomátvételhez

Összehívja a Szovjetek Összoroszországi Kongresszusát Ezzel párhuzamosan puccsot készít elő – a Téli palotába behatolva erőszakkal lemondatják a kormányt, átveszi a hatalmat, és ezt a kongresszussal megszavaztatja Puccs, történt, de propaganda szintjén: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom” Három dekrétumot (rendelet) mond ki: A szovjethatalomról A békéről A földosztásról

A „forradalmi” kormány működése A rendeletek végrehajtása megkezdődik: Új államszervezet alakul, tkv. 14. oldal, ábra Megkezdődnek a béketárgyalások – eredmény: 1918 március, a breszt-litovszki béke, hatalmas területek feladásával sikerül kilépni a háborúból Földosztó bizottságok alakulnak, a földek egy része magánkézbe kerül

Polgárháború A nyugati világ megijed az eseményektől, attól tart: saját munkásosztályuk követi az orosz példát – mivel a háború 1918-ban véget ér, csapatokat küldenek az új orosz kormány ellen Intervenció – a közvélemény szemében azonban népszerűtlen (elegük van a háborúból) A cár hívei is hadseregekbe szerveződnek – fehérek és vörösök harca A bolsevikok győznek