Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A munkatudományok célja, feladata 91. lecke

A munkatudományok célja: az emberi munka és a rá ható tényezők vizsgálata, az ide tartozó tudományok rendszerbe foglalása A munkatudományok feladata: a munkával kapcsolatos törvényszerűségek feltárása, a munka termelékenységének növelése, a munka emberközpontúbbá tétele

Munkatudományok: –Munkaszervezéstan –Ergonómia –Munkafiziológia –Munkapszichológia –Munkahigiénia –Munkavédelem –Munkajog –Munkagazdaságtan

A munkatudományok kialakulása Ramazzini (szül: 1663, Modena) –Foglalkozási megbetegedések Lavoisier ( , Franciaország) –Munkafiziológia: légzés vizsgálata Peronet ( , francia) –Gombostűgyártás: napi teljesítményt 200 db/10 óráról 240 szeresére növelte munkaműveletekre bontással

Villermé ( , francia) –Gépek forgó által okozott balesetek (forgó részek) Marey ( , francia) –Munkamozdulatok fototechnikai vizsgálata Taylor ( , USA) –A tudományos menedzsment megalapítója

Frederick Winslow Taylor ( ) Született USA Pennsylvania gazdag családba Elkezdte a Harvard Egyetemet 1874-től gépészsegéd majd esti iskolán mérnöki diplomát szerez Bethlehem Steel Works – a lapátoló emberek számát 500- ról 140-re csökkentette

The Principles of Scientific Management (1911) –Munkamódszer tanulmányok fejlesztése –Darabbér-rendszer bevezetése –Időtanulmány bevezetése –Tudománnyá fejlesztette a szervezést a korábbi tapasztalaton alapuló munkavégzéshez képest –A dolgozók kiválasztása és képzése

–Együttműködés a menedzser és a dolgozók között –Munkamegosztás a munkások és a menedzsment közt

Taylor szervezeti elmélete Világos alá-fölérendeltség Felelősség A tervezés és végrehajtás különválasztása Ösztönzők kidolgozása A terv követése Feladat specializáció

Taylor kritikája –Az embereket gépnek tekintette –Az embereket csak a pénz elégíti ki egyedül

Taylor hatására jött létre –Munkafolyamat tervezés –Munka mérése –Termelésellenőrzés –Munka tanulmányozás –Személyzeti munka –Minőség ellenőrzés

Ford ( ) Szalagmunka Münsterberg ( , német) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatok

Fayol ( , francia) –Munkaszervezés alapelvei, Taylor kortársa Bedeaux ( , francia, USA-ban dolgozott) –Normákat ír elő a szükséges pihenőidőre. Hegner (1900-as évek, német) A munkaidő megállapítása Hensch Árpád ( ) –Jószág berendezés Nagypataki Béla –A munka eredményes fokozása a mezőgazdaságban

Hellei András (1942) –Munkatan könyv írója, a Mezőgazdasági Munkatudományi Intézet igazgatója

Szervezés Szervezetek létrehozása, működtetése, továbbfejlesztése, a munka tárgya, munkamódszer és a munkaeszköz összehangolása A szervezés területei Társadalmi Gazdasági Tevékenység vizsgálata Racionalizálás Emberi alkotótevékenység

Szervezési irányelvek –Teljesség –Arányosság –Tervszerűség –Viszonylagosság Szervezési alaptévedések –Ösztönösség –Sematizmus –Rendszertelenség –Túlzott centralizmus –Túlzott decentralizmus

Szervezetek a társadalomban Naturális gazdálkodás – családok Árutermelés kialakulása – latifundiumok Árutermelés és fogyasztás szétválása – szervezetek A termelés atomizálása – szervezetek, rendszerek Speciális egységek kialakulása – bonyolult szervezetrendszerek

A szervezéstudomány fejlődése Klasszikus szervezéselmélet –Taylor Neoklasszikus szervezéselmélet (I. Vh.) –Human relatios –Human behavior –Munkakörülmények –Munkapszichológia –Munkaszociológia –Informális csoportok

Integrált szervezéselmélet (1950-) –Rendszerszemlélet –A vállalat mesterséges rendszer –Interdiszciplináris megközelítés

A munkaszervezés –A munkafolyamatok összehangolt kialakítása úgy, hogy a munka termelékeny, gazdaságos, biztonságos, kényelmes, kulturált legyen. Tárgyi tényezőkkel kapcsolatos feladatok: –Munkaeszköz kialakítás –Munkakörülmények –Munkafeladatok –Munkahely ellátás

Emberi tényezőkkel kapcsolatos feladatok Munkaerő – munkakör összehangolása (szakképzettség, gyakorlat) Munkaerő személyi kapcsolatai (alá – fölérendeltség) Munkaerő gazdasági kapcsolatai (bér)

Munkaszervezés területei –Tervezés –Racionalizálás, fejlesztés Munkahelyszervezés –Adott munkahelyen Munkaszervezés –Egész vállalat szervezése

Az ergonómia feladata, célja és kialakulásának szakaszai

Görög ergos = munka és nomos = törvények, tan szavakból alkották Az ergonómia feladata az ember és környezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A fizikai, környezeti tényezőket a használt eszközöket, anyagokat, a munkamódszert, a munka szervezetét jelenti. Az ergonómia célja az ember és a technikai környezet közötti harmónia biztosítása. A munka hatékonyságának növelése, valamint az emberi igények kielégítése.

Hatvanas évek: Az ergonómia ipari alkalmazása, „rendszer-ergonómia” Az ember-gép-környezet rendszer optimális működését elősegítő tudománynak és/vagy gyakorlatnak tekintik. Hetvenes évek: ergonómia a „munka világán kívül” termék-ergonómia A hetvenes évektől kezdődően egyaránt teret kap a közlekedésben, az iskolában, a lakásban, a sport és a szabadidős tevékenységek széles területén. Létrejött az ergonómia újabb ága, a termék-ergonómia. Nyolcvanas évek: biztonság és ergonómia, számítógép és ergonómia Integrálódik a tudományokba, az innovációs folyamatokba és a fogyasztói/jóléti társadalomba. A szoftver-ergonómia lényegében magasabb szinten történő visszatérés a „klasszikus ergonómia” által képviselt nézőponthoz.

Az ergonómia fejlődésének vázlata Kognitív ergonómia és szoftver-ergonómia Munka világán kívüli ergonómia Termék-ergonómia Rendszer-ergonómia Termelési rendszerek, környezet- ergonómia Az ergonómia „születése” Klasszikus ergonómia („fogantyúk és skálák ergonómiája”)  integráció  emberi megbízhatóság  felhasználói felület  humán és mesterséges intelligencia összeillesztése  participáció  expanzió  rétegspecifikus igények  piaci verseny  design és ergonómia  rendszerelmélet  ember-gép-rendszer optimalizálása  környezet humanizálása  vezérlési felület  ember-gép-kapcsolat  antropometria  szenzomotoros kompatibilitás Kulcsfogalmak

A kilencvenes évek ergonómiája –súlypont áthelyeződés a termék-ergonómiára, –a biztonsági és környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése, –rétegigények fokozottabb figyelembe vétele, –a felhasználók növekvő arányú közvetlen részvétele az ergonómiai tervezés és értékelés folyamatában.

A munkaszervezés és az ergonómia kapcsolata Hármas cél elérését kell a maga eszközeivel elősegíteni: –műszaki –gazdasági hatékonyság –az emberi követelmények érvényesítése

Köszönöm a figyelmet!