A világ szubtrópusi monszun területei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
Advertisements

ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG
A monszun szél és éghajlat
A négy évszak Kriston Henriett Felkészítő tanár: Mécsei Dániel
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
Szobanövények Erzse Eliza Kíra 7.b
A száraz kontinentális terület
A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek)
Monszun szélrendszerek és tengeráramlások
Az élőlények és környezetük
A mérsékelt övezet (folytatás).
A mérsékelt övezet 1..
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
Az általános légkörzés
A tundrától a trópusokig
A Tisza környékén élő madarak
A forró (trópusi) övezet jellemzése
Légnyomás, szél, időjárási frontok, ciklonok, anticiklonok
Függőleges övezetesség
Időszakosan változó és helyi szelek
A hideg övezet.
Leíró éghajlattan.
Egyenlítői öv Mindennapos esők öve.
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
Átmeneti öv.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
FÖLDRÉSZEK.
Az erdő.
Sarkvidéki öv.
Hegyvidéki (függőleges) övezetesség
Sarkköri öv.
MONSZUNOK.
Hazai erdő.
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Ausztrália Boros Bálint VI..
Miért váltakoznak az évszakok?
Ciklonok, anticiklonok
A monszun szélrendszer
Éghajlattan összefoglalása
Nagy földi légkörzés.
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
A leghidegebb mérsékelt öv
Trópusi sivatagok.
Mérsékelt övi biomok 2. Lombhullató erdő 1..
Szavannák.
Trópusi esőerdők Éghajlat elemei, éghajlati övezetek, biomok kialakulása, forró égöv biomjainak területi elhelyezkedése, növények, állatok, kcsh, alkalmazkodás,
Szubtrópusok: kemény- és babérlombú erdők
Füves puszták.
A földrajzi övezetesség
Óidő (542 millió-251millió év)
Afrika természeti övezetei
Légnyomás, szél, ciklonok, anticiklonok
Forró övezet – egyenlítői öv
A füves puszták élővilága
Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai. Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Valódi mérsékelt öv. Általános jellemzők Széles sávban húzódik óceántól óceánig A nyugati szél határozza meg. Fontos az óceánoktól való távolság 4 évszak.
Felszínformálás Belső – Külső erők harca. Geomorfológia - felszínalaktan Belső erők Nehézségi (gravitációs) erő Termikus erő (a Föld belső hője) Mechanikai.
Időjárás - éghajlat.
Mediterrán terület.
Amerika éghajlata.
Mérsékelt övezet Nincs merőleges delelés Minden nap felkel/lenyugszik a Nap Nyugati szél uralma 4 évszak Felosztás: 1. Meleg mérsékelt öv – 15-20C évi.
A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek). Éghajlat alakító tényez ő k Éghajlati övek kialakulása főbb okai: Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A.
25. ÉGHAJLAT.
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
8. HEGYVIDÉKI ÖVEZET ÉGHAJLATA.
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
Az erdő lombhullató óriásai. Középhegységek és dombvidékek. Hőmérséklet és csapadék. Tölgyesek és bükkösök.
Amerika éghajlata.
Előadás másolata:

A világ szubtrópusi monszun területei

Szubtrópusi monszun területek É-Amerikában: Nagy-medence, Préritábla, Florida és vidéke D-Amerikában: Pampák Afrika déli csücske és északi része Ausztrália keleti partja és Új-Zéland

Éghajlat Négy évszak alakul ki a monszunszelek irányától függően: 1. Meleg, csapadékos nyár (ilyenkor a szél az óceán felől fúj, és az ott lévő párás levegőt viszi tovább a szárazföld felé, és ott csapadékként leadja) 2. Enyhe, száraz tél (ekkor a szárazföld felől fúj az óceán felé), ennek ellenére éjszaka fagyok is lehetnek 3. A két nagy évszak között még két rövidebb tavasz és ősz is megjelenik.

Hőmérséklet, Csapadék a napi hőingás kicsi. Az évi közepes hőingás min.15ºC vagy annál több, a napi hőingás kicsi.

Szélrendszer monszunszelek vidéke Kialakulását az óceán és a szárazföld eltérő felmelegedéséből adódó légnyomás különbség okozza Nyáron az óceán felől fúj a szél, télen pedig a szárazföld felől fúj. Irányának váltását hurrikánok és tájfunok kísérik nyugatias szelek vidéke is , mert beleesik a 23.5º-60º közötti területbe.

Folyók Folyóinak vízjárása erősen ingadozó, mert a szél csak nyáron hoz csapadékot. Gyakran előfordul az is, hogy a folyók teljesen kiszáradnak

Felszínformálás Aprózódás (a hőingás miatt) Málás ( a sok csapadék és magas hőmérséklet miatt) A tengeri munka (az óceán közelsége miatt) és folyók hegyből kilépő esése is kopárrá teszi a felszínt. A talaj vöröses, ha száraz, és sárgás színű, ha nedves. A talaj humusztartalma alacsony, mert a tűleveles fajok nem sok szerves anyagot adnak.

Növényvilág A babérlombú erdő jellemzi a területet. Jellegzetességei: Rövid vegetációs idő, fénykedvelő növények Mohaszintmoha a fák törzsén és tövében, zúzmók a fűszálakon csüngenek Gyepszint többnyire páfrányok uralják Cserjeszint páfrányok, liánok Lombkoronaszint laza szerkezetű, örökzöld fajok

Növényvilág Fenyőfélék araukária fenyő, páfrányfenyő

Növényvilág Citrusfélék Narancsfa, citromfa

Növényvilág Liliomfák (magnoliaceae)

Növényvilág Babérfa

Növényvilág Teafa

Növényvilág Bambusz

Állatvilág földrészenként különböző bőgőmajom kígyónyakú teknős

Állatvilág papagályok

Gazdaság Az esőerdőkben termő fűszernövények, gyógynövények hasznosítása Esőerdők fáinak kitermelése

Köszönöm a figyelmet!