Gyarmatosítás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az I. világháború
Advertisements

A gyarmatosítás folyamata
Az 1. világháború.
Az erőegyensúly korszakának vége
A spanyol világbirodalom és a Németalföld
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
Európa ( ).
VIII.A.3. 3./ 5. óra Programfejlesztési Központ FELSZÍNI VIZEK: ÓCEÁNOK, FOLYÓVIZEK, TAVAK.
A NATO létrejötte, bővítésének állomásai
Sodródás a háborúba.
A SZÖVETSÉGES DIPOMÁCIA
„Különös házasságok”, avagy szövetségi rendszerek Európában
Transzszibériai vasút
Az első világháború
Az I. Világháború Békekötések.
A világ az I. világháború előestéjén
Előadó: Bordás Bertalan
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
Az ortodox Európa geopolitikája
AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
Úton az újabb háború felé
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK POLGÁRHÁBORÚJA
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
A NÉMET EGYSÉG MEGTEREMTÉSE
A II. VILÁGHÁBORÚ Története Készítette: Orbán Balázs 9/A.
Az I. világháborút lezáró békék
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája
Ipari forradalom Angliában és a kontinensen
A Magyar Honvédség részvétele NATO missziókban
Közelgő vihar Út a világháborúba
Nyári Tábor, Hajdúszoboszló
1914.
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
EURÓPA A XVIII.SZÁZADBAN
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
Európa regionális földrajza
SZUDÁN A DARFÚRI KONFLIKTUS OKAI ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI Rémai Dániel 2007 Minden jog fenntartva!
ben Európában telepítették a világ napelemes rendszereinek 70%-át, 2013-ban ez az arány már csak 28% volt, - az új PV (photovoltaic - fotovillamos.
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
Az I. világháború
A „nagy háború” okai 36. lecke Készítette: Vezér Zalán.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
A világ az első világháború után. Egy új korszak kezdete  Első világháború  A „nagy háború”  A világ megváltozott  Warum?  anyagban és emberben a.
Szövetségi rendszerek Európa az első világháború előtt
Az első világháború Az első világháború
A gyarmatosítás folyamata Imperializmus: a XIX. sz.-i történelmi korszak, melynek jellemzője a nagyhatalmak birodalomépítő politikája.
Hatalmi átrendeződése Európában. Az egyenlőtlen fejlődés  Mit takar a kifejezés?  fejlődés lendülete nem egyforma  a centrum kiszélesedése  a centrum.
Európa a forradalmak után A forradalmi hullám utáni Európa Az 1848-as forradalmak nagy részét leverték A feudális kötöttségeket jórészt felszámolták.
AZ I. VILÁGHÁBORÚ I. ÚTBAN A HÁBORÚ FELÉ Régi gyarmattartók Anglia Franciaország Spanyolország Portugália Belgium, Hollandia Cél: megtartani.
Az els ő világháborút lezáró békeszerz ő dések. A nagyhatalmak céljai Anglia: a német gyarmatok megszerzése, és Fr.o. túlzott megerősödését gátolni Franciao.:
A felvilágosult abszolutizmus
A világ az első világháború után
A Szent Szövetség rendszere
A balkáni lőporos hordó
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
A nagyhatalmak.
A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1900 és 1914 között
A brit birodalom („A világ műhelye”).
A százéves háború.
Az első világháború.
A nagyhatalmak versengése és az első világháború
Szövetségi rendszerek
A II. világháború (1.) A háború első szakasza
,,Migráns” országok Latin-Amerika,USA,Kanada,Izrael,Ausztrália,Új-Zéland és Dél-Afrika készítette: Verdes Máté.
Hidegháború.
A felvilágosodás elterjedése
A gyarmatosítás folyamata
Előadás másolata:

Gyarmatosítás

Anglia – egész világon jelen van, flottája felügyelet alatt tartja a világ tengereit Afrikában cél: észak-dél irányú terjeszkedés, a vasútvonalak összekötése (Fokföld-Kairó vasútvonal) Következmény: búr háború (1899-1902) Franciaország: nem egyértelmű a gyarmatosítás támogatottsága, ld. Tkv. 200. oldal 2 részlet Jelen van: Indokína, Észak-Afrika (itt konfliktus: Anglia, fashodai incidens)

Németország: mivel „fiatal” nagyhatalom – későn kapcsolódik be a gyarmatosításba Ezért: kevés gyarmathoz jut, másrészt: egymástól távoli területeken További gond: gyarmataihoz csak a terjeszkedését rossz szemmel figyelő angol flotta által uralt tengereken jut el Togo, Délnyugat-Afrika, Kamerun, Új-Guinea Olaszország: szintén fiatal állam, későn kapcsolódik be, területek Afrikában (Líbia, Etiópia, Eritrea)

Európa méretéhez és jelentőségéhez képest nagy gyarmathatalom Hollandia és Belgium (Ázsia, Óceánia) Oroszország: saját területét gyarapítja – kijut egészen a Csendes-óceánig (Vlagyivosztok, 1860) Gyarmatok miatt nagyhatalmak közti konfliktusok Anglia – Franciaország: Észak-Afrika Anglia – Oroszország: Ázsia (Afganisztán) Németország – Anglia: Afrika, flottafejlesztés Olaszország – Franciaország: Észak-Afrika

Emellett konfliktusok európai ügyek miatt: Franciaország – Németország (francia revansizmus!)+konkrét területi igény: Elzász-Lotharingia Oroszország – OM: Balkán

A szövetségi rendszerek kialakulása A bonyolult érdekellentétek két nagy szövetségi rendszer kialakulásához vezetnek Először Németország biztosítja be magát a francia revans ellen – igyekszik Franciaországot elszigetelni, saját szövetségi rendszerrel – három császár szövetsége 1873

Balkán miatt azonban konfliktus OM-Oroszo Balkán-háború 1877-1878 Ebben Oroszo nagyon megerősödne (Nagy-Bulgária) Ezt az európai hatalmak nem tűrik – berlini kongresszus 1878 Nyilvánvaló válik Om és Oroszo ellentéte – Németország ezért: kettős szövetség 1879 Tkv. 205. o. A franciájkkal való ellentéte miatt ehhez csatlakozott Olaszország (1882) – hármas szövetség – majd Románia is

E szövetségi rendszer elszigetelt két államot: Franciaország és Oroszország – tehát ezek „egymásra találtak” – francia-orosz szövetség 1892-1894 Németországgal szemben Anglia is szövetségest keresett – a franciák a 20. század elején már jóval kisebb veszélyt jelentettek: 1904 „entente cordiale” 1904 Orosz-japán háború 1904-1905 Orosz – angol szövetség 1907 Ez az antant