Az ipari forradalom következményei és hatása
Ipari forradalom jellemzői Kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltja fel A termelés eszközei a gépek lettek A gőz a legfontosabb energiaforrás, a vas és a szén a legfontosabb alapanyagok Létrejöttek a gyárak: fő cél a profit maximalizálása Modern közlekedés: vasút, gőzhajó, makadám út Szabványosítás és gépgyártás: gépeken gyártani a gépeket (egységes méretek) » „tőkés iparosodás”
Ipari forradalom kibontakozása Gyarmatok és befolyási övezetek» felvevőpiac Textilipar a húzóágazat → első gépek (ruha) A gőzgépek forradalmasították a közlekedést Vasútépítés vas és szénigénye » bányászat → fejleszti a nehézipart, kialakul a gépipar Gépek gyártanak gépeket: szabványosítás Növekvő népesség és városiasodás→ migráció
Első ipari forradalom Anglia XVIII. század Bekerítés; új eszközök Mezőgazdaság forradalma faluból városba Előzmény Urbanizáció Első ipari forradalom Anglia XVIII. század Társadalom Energia parasztból ipari munkás GŐZ vas Nehézipar szén Közlekedés forradalma szerszámgépek
A városiasodás (urbanizáció) hatása
A szállítás forradalma és jelentősége
A vasút és a fejlettség kapcsolata
Az ipari forradalom hatása » a nehézipar fellendülése –„gépgyártás gépesítése” vasútépítés → szén-,vastermelés nő→ gépgyártás húzóágazatok: bányászat, szerszámgépgyártás » demográfiai robbanás → társadalmi átalakulás mgazd.növ→népesség→ipari munkaerő→gazd.növ→népesség urbanizáció → nő a városi népesség száma A falusi lakosság száma csökken→migráció→ városi munkások A lakosság szegregációja (elkülönülése) A társadalom alapja a vagyon (tőke) lett » Anglia gazdasági világhatalom lesz környezetszennyezés kezdete
Az ipari forradalom „árnyoldalai” » A bérmunkások társadalmi osztály kialakulása A falusi kézművesek, parasztok városokba áramlása A mezőgazdaságot és a kézműipart gépesítik » Az új társadalmi réteg kiszolgáltatottsága Nem védték őket törvények Nem volt szükség szakképzett munkaerőkre Nem számít a fizikai erő → női és gyerekmunka A munkabérek a létminimum alatt voltak Törvény tiltotta a munkások szervezetbe tömörülését A folyamatos gépesítés miatt nőtt a munkanélküliség A munkások életkörülményei nyomorúságosak
A kialakult helyzet kezelése Gépromboló mozgalmak (luddizmus) Szakmánként szerveződő segélyszervezetek 1824 első szakmánkénti szervezetek→ szakszervezet eszköz: sztrájk=munkabeszüntetés Politikai érdekérvényesítés » chartizmus - petíció (charta)» munkásvédelmi törvények - 1819-47 gyári törvények (demokratizmus) Utópista szocialisták (jótékonysági akciók) - ideális társadalom felvázolása (Owen, Fourier) - a gyakorlatban működésképtelen elméletek
Fourier
Jean-Baptiste André Godin: Ünnepi gyűlés egy megépült falanszter udvarán
Géprombolók
Marxizmus a szocializmus és a kommunizmus születése szocializmus (közösségi): azoknak az eszmeáramlatok-nak a neve, amely a társadalmi problémákat a magán-tulajdon korlátozásával és a közösség (állam) szerepének növelésével szeretné elérni Karl Marx –Friedrich Engels: Kommunista Kiáltvány kommunizmus: a kizsákmányolástól mentes társadalom „osztályharc elmélet” (ellentétes erők harca) lineáris történeti fejlődés cél: az osztályok nélküli társadalom (munkásuralom) ideális: ősközösség (ott még nem volt magántulajdon) eszköz: proletárforradalom, proletárdiktatúra
Karl Marx
Friedrich Engels
Ipar és a lakosságszám kapcsolata