A Nagy Francia Forradalom

A forradalom menete, szakaszai 1. 1789. július 14. - 1792. augusztus 10. (a királyság bukása)   (1789-1791. az alkotmány elfogadása; 1791-1792.) 2. 1792. augusztus 10. - 1793. június 2. (a gironde bukása) 3. 1793. június 2. - 1794. július 27. (Robespierre vád alá helyezése) 4. 1794. július 27. -1795. 5. 1795-1799.

Előzmények 1774-1792 XVI. Lajos uralkodik - a francia gazdaság és társadalom problémái, az abszolút monarchia csődje  - demográfiai hullám  - a társadalom falusi elhelyezkedése, és természeti csapások - terményárak növekedése  - Franciaország. geopolitikai helyzete -  mindegyik háborúban szerepelnie kellett  - a rendek egyenlőtlen eloszlása  - az amerikai szabadságharc támogatása fedezet nélkül (74 körül)

A forradalom menete - 1789. május 5. - A rendi gyűlés összehívása  június 20. - Labdaházi eskü ---> rendi gyűlésből nemzetgyűlés  július 14. - Bastille bevétele, a forradalom kitörése,

A labdaházi eskü (J.L. David)

A Bastille ostroma után Községtanácsok forradalma (municipális, vagy városi forradalom)

„Csodák éjszakája” – az első két rend lemond kiváltságairól „Nagy félelem” kora (nemesség a parasztságtól, parasztság a nemesektől retteg, legendák terjednek) „Csodák éjszakája” – az első két rend lemond kiváltságairól Megfogalmazzák és kiadják az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata című alapdokumentumot (Déclaration des droits de l'homme et du citoyen)

rögzíti a legfontosabb egyéni szabadságjogokat: az élethez, a tulajdonhoz, a szabadsághoz való jogot, a szólás, a gondolkodás és a sajtó szabadságát, vallásszabadságot és a választójogot), a hatalommegosztás elvét és a népszuverenitás elvét.

Gazdasági válsággá mélyül DE: mindez az alapvető problémát nem oldja meg Pénzügyi válság ÉHÍNSÉG! Gazdasági válsággá mélyül

Az „asszonyok menete” az eredetileg kenyérért menetelő nőkhöz az egész párizsi lakosság csatlakozott s kikényszerítették, hogy a nemzetgyűlés Versailles-ból a párizsi királyi udvarba a Tuileriákba költözött. (Október 5-6.) Cél: a királyt és a képviselők munkáját a forradalmi Párizs ellenőrizte.

A gazdasági problémák megoldására: Talleyrand javaslata: Az egyház a birtokait adja el Erre: assignaták kibocsátása  

További intézkedések a gazdasági helyzet javítására: céhek, monopóliumok eltörlése egységes mértékrendszer szabad árak földek áruba bocsátása eltörlik a nemesi előjogokat, címeket a papok állami alkalmazottak

Politikai pártok létrejötte Eleinte a képviselők gyűltek össze a nemzetgyűlésen kívül nézeteiket egyeztetni, ehhez csatlakoztak a párizsiak, és végül megszervezték a vidéki hálózatot.

A Feuillant klubba a mérsékelt alkotmányos monarchiát akaró nemesek és nagypolgárok tartoztak. A jakobinus klubba eleinte beletartoztak az alkotmányos monarchia és a köztársaság között ingadozó vagyonos polgárok is, Később a radikális, a forradalmat minél tovább vinni akarók mozgalma lett

Gironde néven kiváltak a klubból a vagyonosabb polgárok – akiknek a forradalom eddigi vívmányai elegendőek voltak(1792). A jakobinusok másik csapata megőrizte eredeti nevét. A köztársaságpárti kispolgárokat tömörítette. A nemzetgyűlésben e politikai csoportok az alkotmányos monarchia alkotmányán dolgoztak. Az ellentétek kiéleződnek a király helyzete miatt XVI. Lajos meg akar szökni Párizsból és Franciaországból („VARENNES-i VÁLSÁG”) - 1791. június 24-25.

1791 szeptember elején elfogadják az új alkotmányt, ennek értelmében: 1791 októberétől már Törvényhozó Nemzetgyűlés van Ebben legfőbb a háború kérdése: háborút akar a király (hatalmának visszaállítását reméli tõle) és a      girondisták (a forradalmat "exportálni" akarják) az alkotmányos monarchia hívei és a jakobinusok ellenzik a háborút