Az észak-amerikai polgárháború

A függetlenségi harc után több kérdés is felmerült: - milyen legyen az állam: centralizált – decentralizált - elnök hatásköre milyen legyen - milyen külpolitikát folytasson az állam: = izolacionalizmus (elzárkózás) = beleszóljon Európa életébe vagy sem - bevándorlókkal mit kezdjenek: = kezdetben NY-európaiak = aztán főleg ázsiaiak: problémát jelentenek = felmerül, hogy nem mindenkit kell beengedni az országba - hogyan terjeszkedjen: = vásárol (pl. Alaszka) = elfoglal területeket (őslakosoktól) = fegyverrel (Kalifornia, Új-Mexikó) - É – D ügye is kérdés - pártosodás: demokrata – republikánus

1793 áprilisában az USA semlegességi nyilatkozatot tett (nem avatkozott be a francia-angol háborúba) - 1794. november: szerződés kötése Nagy-Britanniával: az angolok kötelezték magukat, hogy az 1783-as béke értelmében az USA-nak ítélt ÉNY-i határerődöket kiüríti - rendezték a viszonyt Spanyolországgal: 1795. október. San Lorenzoban szerződés kötése: az Atlanti-óceán és a Mississippi közötti térségben a határ a 31° kör mentén húzódott (ettől D-re lévő területek a spanyoloké) - hadseregre szükség lett volna, de a kongresszus nem adott rá pénzt - É és D között ellentétek: = É: védővámok bevezetése a piac érdekében = D: nincs szükség védővámokra - rabszolgaság kérdése: többen úgy vélték, hogy magától megszűnik majd

1801-ben Jefferson lett az elnök (1809-ig): - 1804. alkotmánymódosítás: pontosan fel kell tüntetni, hogy a jelöltek közül kit jelölnek elnöknek és kit alelnöknek - vallási türelem hirdetése - köztársaság egyszerűségére törekedett, olcsó állam megvalósítására - USA terjeszkedett vásárlással, mivel nem volt hadsereg: = 1803. Monroe megvásárolta a franciáktól Louisianat = megjelent az eleve elrendelés tana: az amerikaiak jogosan veszik el a földet az indiánoktól - 1807. embargótörvény: = megtiltották az amerikai kereskedők kereskedelmét idegen államokkal = nem járt eredménnyel, É-i államok csempészkedést folytattak Kanadával, visszavonták

1809-ben James Madison lett az elnök (1817-ig): - 1810-ben megállapították, hogy egész É-Amerikát az USA-nak kell elfoglalnia  1812. bevonultak Kanadába - 1812-1814. II. amerikai-angol háború, amelyet a genti béke zárt le: = a háború előtti állapot állt helyre = angolok kompromisszumot kötöttek: * USA függetlenségét elismerték  egyenrangú féllé vált * USA ellenes támadás esetén az angolok segítséget nyújtanak * nemzetközi konfliktusokban együtt lépnek fel * kialakította a két ország szövetségét

lassú iparfejlődés kezdődött (védővámok az angol árukkal szemben) - közlekedés fejlesztése  területek benépesítését elősegítette - 1817. angol-amerikai egyezmény megkötése: Nagy Tavak demilitarizálása - 1818. egyezmény állapította meg Louisiana É-i határát - 1819. spanyol-amerikai szerződés: = Mississippitől K-re lévő spanyol birtokok felszámolása = Louisiana D-i és NY-i határát meghatározták

1817-ben James Monroe lett az elnök (1825-ig): - 1823. D-Amerikában függetlenségi háborúk kezdődtek. Portugálok, spanyolok kivonultak a térségből = a franciák a spanyolok helyét akarták átvenni = oroszok szintén igényt tartottak a területre - megszületett a Monroe-elv: = „Amerika az amerikaiaké” = ha Európa beavatkozik az amerikai államok belügyébe, akkor az USA is ezt fogja tenni Európában = az elzárkózás politikája innen datálható (izolacionalizmus): fontos (Amerika, Közép-Amerika, D-Amerika) és kevésbé fontos (Európa) területek között különbséget tettek = a század végéig működött ez a politika = az I. világháború előtt az USA nyitott, majd a háború után ismét visszazárkózott

az amerikai embertípusról szóló ideált megtestesítette (alulról jött) (self made man) - megnyitotta a Fehér Házat - zsákmányrendszer: mindenkit lecserélt, és a saját embereit ültette vezető helyekre - az USA pénzügyi központja New York lett - a kormány üléseit az elnök vezette - élt az elnöki jogkörrel, a vétójogával - az első erős elnök - 1836-ban létrehozta az Indián Ügyek Hivatalát: megkezdődött az indiánok áttelepítése a Mississippin túlra - kialakultak a pártok:

Az USA 1845-ig

Demokrata Párt: = déliekkel szimpatizáló = tagjai: vállalkozók, kiskereskedők, katonák = elfogadták a rabszolgatartást Whig Párt (1834-től nevezték így) (későbbi republikánus) = elutasította a rabszolgaságot = szabad kereskedelem hívei = tagjai: városlakók = aktívabb állami részvétel az összamerikai kérdésekben - beavatkozott a gazdasági folyamatokba (pénzügyekbe)

Területi terjeszkedés - 1821-ben amerikai telepesek telepedtek le Új Spanyolországban (mai Texas területén). 1830-ban Mexikó megtiltotta a további betelepülést. 1836-ban fegyveres harcok után Texas kikiáltotta függetlenségét. Jackson megtagadta az USA-ba való felvételét. Texas diplomáciai kapcsolatokat hozott létre Franciaországgal, Nagy-Britanniával. 1845-ben lett az USA tagállama  - 1845 márciusában Mexikó megszakította diplomáciai kapcsolatait az USA-val  mexikói háború kitörése: = amerikai sikerek = 1847 február Buena Vista – amerikai győzelem = 1847 márciusa Vera Cruzt elfoglalták az amerikaiak = 1847 szeptembere Mexikóváros elfoglalása

1848. február 2. béke aláírása Guadalupe Hidalgoban: * határ a Rio Grande * Új-Mexikó, Kalifornia az USA tulajdonába került - 1824-ben egyezmény jött létre Oroszországgal: meghatározták Orosz Amerika D-i határát, amely Oregon É-i határát jelentette  megkezdődött Oregon benépesülése, amely közös angol-amerikai tulajdon volt. 1846-ban teljes egészében az amerikaiké lett  az USA terjeszkedése tengertől tengerig terjedt - 1843-tól Kaliforniában amerikai telepek jöttek létre. 1846-ban kikiáltották a független Kaliforniai Köztársaságot. 1849-ben aranyláz tört ki a területen, a lakosság száma megnövekedett. 1850-ben kérték az USA-ba a felvételt (nem rabszolgatartó államként)

Rabszolgaság Az Uniót 13 állam alapította meg. Az 1789-es alkotmány nem foglalkozott a rabszolgaság intézményével. 1808-ban kimondták a rabszolgák behozatalának tilalmát. Az új államok csatlakozásakor felmerült, hogy rabszolgatartó-e vagy sem.  cél: egyenlő arányban legyenek a rabszolgatartó és a nem rabszolgatartó államok 1819. Missouri állam kérte a felvételét, mely rabszolgatartó volt. Kompromisszum született: felvették az Unióba, de létrehoztak még egy államot (Main), így az egyensúly helyreállt. Meghatározták a rabszolgatartás határát: 36° 30’ vonal (Missouri D-i határa): ettől D-re rabszolgatartó államok, ettől É-ra nem rabszolgatartók. (missouri egyezmény 1820.) Rabszolga-ellenes mozgalom vette kezdetét, amelyet a nők kezdeményeztek (összekapcsolódott a feminizmussal): - mérsékeltek: fokozatosan megszüntetni megváltással - eltörlés-pártiak (abolicionisták): azonnali és kártalanítás nélküli felszabadítás

Az 1840-es évek végére É és D között kiéleződött az ellentét: - rabszolgatartás - gazdaság: = É: verseny a meghatározó = D: meghatározott piac, verseny kizárása - kormányzati rendszer: = D: minél nagyobb autonómia az államoknak (pénzügy, igazságszolgáltatás, külpolitika)  az unió szétesését eredményezheti = É: erős központi kormányzat. Szükségesek a közös ügyek. Elnök hatásköre: éljen a hatalmával.

1854-ben Douglas szenátor javaslatára törvényt fogadtak el arról, hogy Kansas territóriumot kettéosszák, a csatlakozásuk történhet szabad vagy rabszolgatartó államként.  a Missouri kompromisszumot nem vette figyelembe, kiújult az ellentét É és D között.  1854-ben É-on létrejött egy új párt: Republikánus Párt Az 1856-os elnökválasztás É és D között kiéleződött ellentétek jegyében zajlottak. 1859 októberében É és D ellentétét a végsőkig feszítette John Brown felkelése. Virginiában fel akarta fegyverezni a négereket. A felkelést leverték, Brownt felakasztották.

Polgárháború 1860-as választásokat az É-iak jelöltje, Lincoln nyerte meg. 1861. elején a D-i államok kiléptek az Unióból, február 4-én létrehozták a Konföderált Államok Szövetségét: - ideiglenes alkotmányt dolgoztak ki - ideiglenes kormányzatot állítottak fel - ideiglenes államfőnek megválasztották Jefferson Davist Lincoln nem akart beavatkozni a rabszolgaság intézményébe: azt akarta, hogy ne terjesszék. A háború közvetlen kiváltó oka Fort Sumler volt. Az erőd az É-iak kezén volt, Dél-Karolina követelte az átadását. Mivel ez nem történt meg, a déliek támadást indítottak ellene, és el is foglalták  kitört a polgárháború

LINCOLN

Dél: - 11 állam tartozott ide - lakosság száma: 9 millió (ebből 3,5 millió rabszolga) - gyors háborút akart - nem rendelkezett tartalékkal - volt hadserege (a tisztikar jelentős része D-i volt) Észak: - 23 állam tartozott ide - lakosság száma: 22 millió - elhúzódó háború híve volt - nagyobb készletekkel rendelkeztek - iparilag fejlett (nehézipar) - vasúthálózata fejlettebb - kereskedelmi flottával rendelkezett - hajóépítés itt folyt

A háború három területen folyt: - a fő hadszíntér K-en volt Virginia területén (itt volt a Konföderáció központja Richmond) - Appalache-hegységen túl a Mississippiig terjedő terület - Mississippin túli területek  nem befolyásolták a háború menetét

I. szakasz (1863 nyaráig): - D fölénye jellemezte - 1862-ben az É-iak megpróbálták elfoglalni Richmondot  Lee visszaverte a támadást - Lee betört Marylandbe, de visszavonult, mivel utánpótlása bizonytalan volt - az É-iak elfoglalták a Mississippi egész völgyét  megakadályozták, hogy D NY-ról kapjon utánpótlást - 1863. január 1. Felszabadítási Nyilatkozat: a lázadók által birtokolt területeken szabadnak nyilvánították a rabszolgákat - 1863 nyarán az É-iak ismét megpróbálták elfoglalni Richmondot – sikertelen - 1863. július 2-3. gettysburgi csata – Lee veresége

II. szakasz (1865 áprilisáig): - 1864-ben az É-iak főparancsnoka Grant lett. Támadást indított Richmond ellen (1865 áprilisában Lee feladta a várost) - 1864 szeptemberében Sherman elfoglalta Atlantát  elősegítette Lincoln újraválasztását - 1864 decemberében Sherman bevonult Savannahba  Konföderáció megmaradt területeit kettévágta - 1865 elején Sherman és Grant csapatai egyesültek - 1865 április 9-én Lee Appomatoxnál letette a fegyvert

Grant tábornok

A shiloh-i csata, 1862

Konföderációs hadifoglyok

1865. április 14-én Lincolnt meggyilkolták 1865. április 14-én Lincolnt meggyilkolták. Az új elnök Andrew Johnson lett (1869-ig): - helyreállította az Uniót - alkotmánykiegészítés életbelépése: rabszolgaság eltörlése - 1865-ben létrehozták a Felszabadítottak Irodáját (1874-ig működött): = volt rabszolgák segélyezése = foglalkoztatás biztosítása a számukra = feladatai ellátásához katonai erőt is alkalmazhatott - 1867-ben a D-i államokat 5 katonai körzetre osztották - 1868-ban a Kongresszus jóváhagyta 7 D-i állam visszatérését az Unióba - 1869. alkotmánymódosítás: egyetlen állam sem vonhatja el vagy korlátozhatja polgárainak szavazati jogát fajra, színre vagy korábbi szolgaságra való hivatkozással - 1870-re minden lázadó állam visszatért az Unióba - 1877-ben kivonták a szövetségi csapatokat D-ről, D a maga ura lett