Kötő és támasztószövetek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Fogak.
Advertisements

A növényi szövetek.
Az állatok és az ember szövetei
Az emberi test felépítése
A szervezet és a környezet határán
A köztakaró és képletei Testüregek
Környezettudományi Tanszék Anatómia és egészségtan
Az emberi test felépítése A bőr és a mozgás szervrendszere
Az emberi test felépítése
A sarkvidéki fagyos területek élővilága
A mellékpajzsmirigyek és a timusz
A külső és belső testfelszíneken
Mozgásszervrendszerünk
Kerengési rendszer.
A test mélyebb rétegeiben
A vér.
Vázrendszer.
Emberi test 8. osztály.
Emberi test Ridegné Cseke Irén.
A keringés szervrendszere
SZÖVETTAN 2011 masszőr évfolyam.
A gerinc.
A GERINCOSZLOP SZERKEZETE ÉS FELÉPÍTÉSE
5. lecke TESTÜNK SZÖVETEI 8. osztály
Mozgás szervrendszere CSOTVÁZ ÉS csontokhoz tapadó vázIZOMZAT
Szövettan oktatási segédlet
Kötő- és támasztószövetek
Kötőszöveti rostok, a kötőszövet fajtái Dr Gallatz Katalin
A mozgás szolgálatában
Ca forgalom szabályozása
Alapszövetek Ez az előadás döntően Dr. Benis Szabolcs előadási anyagára támaszkodik.
Készítette: Forgács Gergely
Csontok, ízületek, vázizomzat jellemzői, felosztásuk
Oszteoporozis ( csontritkulás ).
Speciális működésű sejtek Általában: a soksejtű, szövetes élőlények sejtjei különleges feladatok ellátására módosulnak, vagyis felépítésük megváltozik.
ANATÓMIA-ÉLETTAN.
A támasztószövet.
A VÁZIZOMZAT.
Állatok kültakarója ‘1rész.
Az állatok mozgása Csiga-biga gyere ki…….
Állatok szövetei Köb vagy hám…..henger??.
Állatok kültakarója ‘1rész.
Állatok szövetei Köb vagy hám…..henger??.
Vizsgálómódszerek.
Szerveződési szintek Sejtek felépítése Anyagcserefolyamatok a sejtben
AZ ÍZÜLETI PORCOK BIOMECHANIKÁJA
Rekreáció szervező és egészségfejlesztő szak
A szervezet és a környezet határán
Légzőrendszer.
Gerincvédelem a mindennapokban
Sejtek, szövetek. Cells The organization of prokaryotic and eukaryotic cells.
AZ EGYSÉGES EGÉSZ.
A TEST MÉLYEBB RÉTEGEIBEN
Az állati szövetek Szövet fogalma: - Az állati szövetek fajtái:
Kötő és támasztószövet: felépítés 1. 1.A kötő és támasztószövetek felépítése: Sejtes és sejt közötti állomány (Kötőszövet: folyékony, támasztószövet: szilárd.)
Kötő és támasztószövet: felépítés 1. 1.A kötő és támasztószövetek felépítése: Sejtes és sejt közötti állomány (Kötőszövet: folyékony, támasztószövet: szilárd.)
Állatok. Az állatok általános jellemzői:  A többsejtű eukarióta élőlények egyik csoportját képezik  Anyagcseréjük: heterotróf  A fejlettebb állatok.
EMBERI SZÖVETEK Szövet fogalma: Azonos eredetű, hasonló felépítésű sejtek alkotnak egy szövetet, amelyek egy, vagy néhány feladat ellátására differenciálódnak.
22.lecke Az állatok légzése
A POLISZACHARIDOK A poliszacharidok sok (több száz, több ezer) monoszacharidrészből felépülő óriásmolekulák. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak.
BŐR.
A sejt szerkezete A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
PORCSZÖVET, CSONTSZÖVET
Semmelweis Egyetem Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
Az ember rendszertani helye: - állatok - gerincesek - emlősök - méhlepényes emlősök - főemlősök - emberszabásúak - állatok - gerincesek - emlősök - méhlepényes.
ÁLLATI SZÖVETEK Szövet fogalma:
A mozgás szervrendszere
A MOZGÁS SZERVRENDSZERE
A növényi szövetek.
Előadás másolata:

Kötő és támasztószövetek

A kötőszövet a rostos szövetek egy fajtája különböző funkciókkal. Támogatja és összeköti a belső szerveket, hozzájárul a csontképzéshez, építi az érfalakat, az izmokat a csontokhoz köti, sérülés esetén pótolja a más típusú szöveteket. A kötőszövet túlnyomórészt az ún. alapanyagba ágyazódott hosszú rostokból áll. Ezen rostok sűrűsége ill. bizonyos kémiai anyagok megléte ill. hiánya a kötőszövetek egyes fajtáit könnyűvé és rugalmassá, míg másokat keménnyé és merevvé teszi. A kötőszövetnek vannak speciális, könnyebben azonosítható fajtái is – csontok, ínszalagok, inak, a porc, továbbá a zsírszövet.

A kötőszövet minden formája tartalmazza: sejtenkívüli rostok alaktalan sejtközötti állomány, az ún. alapanyag állandó és mozgó sejtek Néhány területen a kötőszövet laza szerkezetű és sejtekbe rendeződött; másutt a rostos összetevő dominál; végül a test egyéb pontjain az alapanyag lehet a legfontosabb alkotóelem.

* kocsonyás kötőszövet: elágazó, nyúlványos sejtekből áll, a sejtközötti állomány azonban gélszerű és kollagén rostokat is tartalmaz. Magzatkorban a bőrben, születéskor már csak a köldökzsinórban található. Embrionális kötőszövet.

* recés vagy retikuláris kötőszövet: hasonlóságot mutat a mezenchimával, bár ez már a kifejlődött szervezet egyik kötőszövete, mely a nyirokszervekben, a csontvelőben és a hajszálerek környékén fordul elő. Vékony rácsrostok erősítik, az alapállomány folyékony. A retikuláris sejtek ingerekre kiválnak a szöveti kötelékből és legömbölyödve fagocitáló vándorsejtekké, nyiroksejtekké válnak. Az endotéliummal együtt a szervezet egy fontos védelmi rendszerét, a retikulo-endotéliális (RES) képezi.

lazarostos kötőszövet: a rostok laza szerkezetű hálózatot képeznek * lazarostos kötőszövet: a rostok laza szerkezetű hálózatot képeznek. A szervezet legelterjedtebb kötőszövet félesége. Minden szerv felépítésében részt vesz. Sok eret, ideget tartalmaz. A rostok között az alapállományban különböző funkciójú sejtek találhatók (pld. rostképző fibroblasztok, nyiroksejtek).

* lemezes kötőszövet: a bőr és a nyálkahártyák alatt, valamint egyes szervek tokjában találhatók meg (szem ínhártyája, ízületek tokja). A kollagénrostok a tér minden irányába futó rostnyalábokká rendeződnek, azok hézag nélkül illeszkednek, miáltal igen ellenálló szövetféleség alakul ki.

* tömöttrostos kötőszövet: a rostok szorosan egymás mellett helyezkednek el, közöttük csak kevés alapállomány található. Az erezettség kismérvű. Attól függően, hogy melyik rostféleség az uralkodó kollagénrostos vagy pedig rugalmasrostos tömöttrostos kötőszövetről beszélünk. Ez a szövet alkotja az inakat (kollagénrostos), a tarkószalagokat, a csigolyákat összekötő sárga szalagokat (rugalmasrostos).

* fehér zsírszövet: a retikuláris kötőszövetből alakul ki oly módon, hogy sejtjeiben először apró zsírcseppek jelennek meg, amelyek később egyetlen zsírcseppé folynak össze. A sejtek ezáltal megnagyobbodnak, legömbölyödnek. A citoplazma és a mag a sejt szélére szorul. A test bizonyos helyein (bőr alatti kötőszövetben) nagy mennyiségben fordulhat elő. Táplálékraktározás, nagy mennyiségű víz megkötése, rugalmas párnákat képez, hővédelem.

* barna zsírszövet: nevét jellegzetes barnás színéről kapta, amely a színes foszfo-lipid-bomlástermékekre és a gazdag hajszálérhálózatra vezethető vissza. Embernél újszülött- és csecsemőkorban még több helyen megtalálható, később nagyrészt visszafejlődik és csak egyes helyeken mutatható ki (két lapocka közt, hónaljárokban, vesék körül). A téli álmot alvó emlősökben döntő szerepe van a felébredéshez szükséges testhőmérséklet elérésében.

A támasztószövetek felépítése a kötőszövetekéhez hasonló, de szilárdak, ugyanakkor rugalmasak – köszönhetően különleges összetételű amorf alapállományuknak.

A chordaszövet a gerinces állatok egyedfejlődése során megjelenő gerinchúrt alkotja. Nagy turgorú, szorosan illeszkedő sejteket tartalmaz, amelyeket egy rostos hüvely burkol

Porcszövet: rugalmas, nagy nyomásszilárdságú, késsel vágható szövet, a gerinces állatok vázában, légútjaiban elterjedt. A gömbölyded porcsejtek egyesével vagy csoportosan helyezkednek el az alapállomány üregeiben. A porcban a porcsejteken kívül más sejt nem fordul elő. A porcsejteket az alapállományban porctok veszi körül, több porcsejt csoportjait pedig porcudvar formájában határolja az alapállomány. A porcot, az ízületi porc kivételével porchártya határolja. Benne sok vérér, idegrost található, de ezek nem lépnek a porc belsejébe, ezért a porcsejtek táplálása a porchártya felől, diffúzióval történik. A sejtközötti állomány sok rostot tartalmaz.

A rostok minősége alapján három porctípust különböztetünk meg: * üvegporc: áttetsző, kékes árnyalatú szövetféleség. A kollagén rostok fénymikroszkópban nem láthatók, de vékony, tömött rétegben körülveszik a porcsejteket. Előfordulás: porcos halak váza, légcsőporcok, embrionális váz, ízületi porcok.

* rugalmas rostos porc: a rugalmas rostok, melyek fénymikroszkóppal már jól láthatók, túlsúlyban vannak benne. Fülkagyló, gégefedő, külső hallójárat.

kollagén rostos porc: nagy tömegben tartalmaz enyvadó rostokat * kollagén rostos porc: nagy tömegben tartalmaz enyvadó rostokat. A rostnyalábok között egymástól távol fekszenek egyesével vagy kettesével a porcsejtek. Ember csigolyaközti porckorongjai.

Csontszövet: támasztófunkció ellátására legalkalmasabb szövet, mely a gerincesek csontjait építi fel. Sejtekből és sejtközötti állományból épül fel. A sejtközötti állományt szerves és szervetlen anyagok építik fel. A szerves állományt a mukopoliszacharid jellegű alapállomány és a benne futó kollagén rostok alkotják. A rostok párhuzamosan futó nyalábokká szedődnek össze, a nyalábok lefutási iránya lemezenként változó. A szervetlen állományt az alapállományba lerakódott ásványi sók, elsősorban a kálcium-foszfát képezi. A szerves állomány(30%) a csont rugalmasságát, a szervetlen állomány (70%) pedig a szilárdságát biztosítja. A csontszövetnek háromféle saját sejtes alkotórésze van:

valódi csontsejtek (oszteociták): szilvamag alakúak és nyúlványosak * valódi csontsejtek (oszteociták): szilvamag alakúak és nyúlványosak. Az alapállomány hasonló alakú üregeiben helyezkednek el. Nyúlványaikkal egymáshoz kapcsolódnak. * csontképző sejtek * csontfaló sejtek – ennek a két típusnak az összehangolt tevékenysége révén alakul ki a mechanikai igénybevételének legmegfelelőbb csontszerkezet.

A csontszövet egysége az oszteon A csontszövet egysége az oszteon. Az oszteon koncentrikus felépítésű, közepén a csont hossztengelyével párhuzamosan futó Harvers-féle csatorna húzódik, melyben erek haladnak. A Harvers-féle csatorna körül koncentrikusan helyezkednek el a Harvers-féle lemezek, közöttük pedig szintén koncentrikusan a nyúlványaikkal egymáshoz kapcsolódó valódi csontsejtek. Táplálásuk a Harvers-féle csatorna felől diffúzióval történik. Az oszteonok Harvers-féle csatornái között az összeköttetést a harántirányban haladó Wolkmann-féle csatornák biztosítják. A csontok külső felszínét erekben, idegekben gazdag kötőszövet, csonthártya borítja. Az erek innen lépnek be a Wolkmann-féle csatornákba. A csonthártya legbelső sejtjei csontképző sejtek.

Dentin A gerincesek fogainak állományát adja, a csontszövethez nagyban hasonlít, de azzal ellentétben nem tartalmaz sejteket és ereket.

A vér is kötőszövet – nagy mennyiségű sejtközötti állománya folyékony, a szervezet második védelmi vonalát képzi A recés kötőszövetből differenciálódik, rostokat már nem tartalmaz, ennek ellenére hagyományosan a kötőszövetek közé sorolják

Lazarostos kötőszövet szerveket rögzíti, elválaszt, üregeket tölt ki Jellemző Előfordulás Lazarostos kötőszövet szerveket rögzíti, elválaszt, üregeket tölt ki mellhártya, hashártya Tömött rostos kötőszövet a sejtek és a rostok között kevés az alapállomány, izmok rögzítése inak Rugalmasrostos kötőszövet bizonyos elmozdulást enged, ellenálló, de egyúttal rugalmas bőr alatt Zsírszövet kevés sejt közötti állomány, zsírcseppek halmozódnak fel, hőszigetelés, mechanikai védelem far

  Jellemző Előfordulás Porcszövet üvegporc sima felület, igen ellenálló ízületi felszínek rugalmas rostos porc rugalmas fülkagyló kollagén rostos porc ellenálló, de rugalmas is porckorong Csontszövet nagy szilárdság támasztás