Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói

Pénzügyi-számviteli mutatók 1. Likviditási mutatók: arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel fedezettségét mérik. 2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók: az összes eszköz/jövedelem/ cash flow és adósság arányát mutatják 3. Működési mutatók: a menedzsment eredményességét mérő mutatók, amelyeknek két fajtája 3.1. Jövedelmezőségi mutatók 3.2. Hatékonysági mutatók 4. Kockázati mutatók: a hitelezők és tulajdonosok hozamának bizonytalanságát mérő mutatók 5. Növekedési mutatók: az időben eltérő pénzügyi adatok változásának, ütemét számszerűsítő arányszámok 6. Részvény és piaci mutatók: az egy részvényre vetített, értékpapírpiaci információkat tükröző mutatók 7. Pénzügyi megtérülési mutatók: egy projekt megtérülését elemző mutatók

1. Likviditási mutatók Arányszámok, ráták amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel való fedezettségét mérik A./ ABSZOLÚT MUTATÓK Forgóeszköz befektetés: Készlet + Vevők - Spontán követelések (szállítók+egyéb) Értelmezése: a készlet- és vevőállomány mely része nem fedezhető spontán finanszírozással 2. Nettó forgótőke: Összes forgóeszköz – Rövid lejáratú kötelezettségek Értelmezése: az összes forgóeszközérték mely része nem finanszírozható rövid lejáratú forrással

Abszolút likviditási mutatók mérlegbeli szemléltetése

B./ RELATÍV MUTATÓK Likviditási ráta= Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek Gyorsráta =(Forgóeszközök – Készletek)/Rövid lejáratú kötelezettségek Pénzeszköz arány=(Forgóeszközök – Készletek -követelések)/ Rövid lejáratú kötelezettségek Vagy:(Értékpapírok + Pénzeszközök)/Rövid kötelezettségek

Értelmezés Likviditási ráta forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek Értelmezése: 1 Ft rövid lejáratú kötelezettségre mennyi forgóeszközérték jut Nettó forgótőke = likviditási ráta abszolút összegben nemzetközi mércéje: 2, hazai: 1,3

Értelmezés Gyorsráta: az igen likvid forgóeszközök mennyiben nyújtanak fedezetet a rövidlejáratú kötelezettségekre nemzetközi mércéje: 1, hazai mércéje: 0,7 Pénzeszköz arány (cash ratio):(pénzeszközök + piacképes értékpapírok) / rövid lejáratú kötelezettségek

Vállalattípusok a rövid távú önfinanszírozás mértéke szerint

2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók A/ FLOW 2.1. Eladósodottsági mutató = pénzáramlás / összes idegen forrás értelmezése: az adósság mekkora része fizethető vissza adott időszak alatt 2.2. Adósságvisszafizető képesség = összes idegen forrás / pénzáramlás Értelmezése: mennyi időszak alatt fizethető vissza az adósság Pénzügy vs. számvitel: a pénz jelenértéke

B/ STOCK összes adósság / összes eszköz Értelmezése: 2. 3. Idegen tőke arány = összes adósság / összes eszköz Értelmezése: 1 Ft vagyonra hány Ft adósság jut probléma 1: könyv szerinti érték vs. piaci érték probléma 2: céltartalék saját, idegen vagy egyik sem? 2. 4. Adósságfedezeti mutató = összes eszköz / összes adósság 1 Ft adósságra hány Ft vagyon jut nemzetközi mércéje 2, hazai régebben kb. 3 tartalma a likviditási ráta – idődimenzió nélkül 2.3. és 2.4. egymás reciproka

2.5. Tőkeellátottság = Saját tőke / Összes forrás 2.6. Tőkeáttétel = Összes forrás / Saját tőke a tőkeáttétel a kockázat általános mérőszáma 2.5. és 2.6. egymás reciprokai

Jövedelmezőségi mutatók Sajáttőke-arányos nyereség (ROE) = Adózott eredmény/Saját tőke Eszközarányos nyereség1 (ROA 1) = Adózott eredmény/Összes eszköz átlagos értéke Eszközarányos nyereség2 (ROA 2) = (Adó és kamatfizetés előtti nyereség (EBIT*) - adó) / összes eszköz átlagos értéke Árbevétel-arányos nyereség = Adózott nyereség / Nettó árbevétel *EBIT (Earnings Before Interest and Taxes): adó és kamatfizetés előtti nyereség

Példa A vállalkozás átlagos összes eszköze 1.000 millió Ft, adó-és kamatfizetés előtti nyereség 400 millió Ft, a fizetendő kamat 100 millió forint társasági adó kulcsa 18 %. Mennyi az eszközarányos nyereség1 és 2 mutató értéke? EBIT (Earnings Before Interest and Taxes): 400 - kamat 100 adóalap 300 adó 54=300*0,18 adózott eredmény 246=300-54 ROA1 = Adózott eredmény/Összes eszköz átlagos értéke = 246/1000 = 0,246 = 24,6 % ROA2 = Adó és kamatfizetés előtti nyereség - adó/Összes eszköz átlagos értéke = (400-54)/1000 = 0,346=34,6 %

Hatékonysági mutatók A hatékonysági mutatók azt mérik, hogy a menedzsment milyen hatékonysággal hasznosítja a vállalat eszközeit. Ezért szokás még e mutatókat kihasználtsági mutatóknak is hívni. Reciprokaik az eszközigényességi mutatók

Eszközök forgási sebessége = nettó árbevétel / átlagos összes eszközérték Ugyanilyen logikával számíthatók az alábbi mutatók: Készletek forgási sebessége1 = nettó árbevétel / készletek átlagos értéke Készletek forgási sebessége2 = értékesítés közvetlen költsége/készletek átlagos értéke Vevők forgási sebessége: az adósaink fizetési fegyelmét mutatja Szállítók forgási sebessége: a mi vállalatunk fizetési fegyelmét mutatja

A forgóeszközök kihasználásának sajátos mutatója a forgási sebesség, amit a forgóeszközök egy időszak, pl. egy év alatt megtett fordulatainak számával, vagy a körforgás időtartamával, a forgási napok számával mérnek. Ez utóbbi mutató úgy is értelmezhető, hogy a készletek átlagos nagysága ennyi napi termelés ellátásához elegendő A forgási sebesség képlete: A forgási idő képlete: s = éves árbevétel/ éves átl. forgóeszköz állomány n = 360/forgási sebesség Egy vállalat esetében a forgási idő 60 nap, forgóeszközeinek átlagos állománya 200 MFt. Mekkora a forgási sebesség? Mekkora a cég éves árbevétele?

Forgási sebesség (s) = 360 / forgási idő (n) = 360 / 60 = 6 Éves árbevétel = Forgási sebesség (s) * éves átl. FE állomány = = 6 * 200 = 1,2 milliárd Ft