előadás1 “A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko

előadás2 I. Szűkösség II. Kereslet III. Kereslet és keresett mennyiség IV. A kereslet árrugalmassága V. A szűkös javak elosztása

előadás3 A legtöbb jószág szűkös. A legtöbb jószág szűkös. Szükséges áldozatokat hoznunk. Szükséges áldozatokat hoznunk. Mindennek van helyettesítője. Mindennek van helyettesítője. Az értelmes választás átváltásokat foglal magába. Az értelmes választás átváltásokat foglal magába. A piaci árjelzések a vásárlót gazdaságosságra sarkallják. A piaci árjelzések a vásárlót gazdaságosságra sarkallják. A legtöbb jószág szűkös. A legtöbb jószág szűkös. Szükséges áldozatokat hoznunk. Szükséges áldozatokat hoznunk. Mindennek van helyettesítője. Mindennek van helyettesítője. Az értelmes választás átváltásokat foglal magába. Az értelmes választás átváltásokat foglal magába. A piaci árjelzések a vásárlót gazdaságosságra sarkallják. A piaci árjelzések a vásárlót gazdaságosságra sarkallják.

előadás4 Hogyan viszonyulnak egymáshoz az “átváltások” és a “szükségletek”? Hogyan viszonyulnak egymáshoz az “átváltások” és a “szükségletek”? Nézzük ezt a négy állítást……… Nézzük ezt a négy állítást……… 1. Az átlagembernek naponta 8 pohár vízre van szüksége, hogy megőrizze egészségét. 2. Mindenkinek jár a szükséges orvosi ellátás, függetlenül attól, hogy meg tudja-e fizetni. 3. A cukorbetegeknek inzulinra van szükségük. 4. Szüksége van a köz- gazdaságtan tankönyv elolvasására. Mindegyik állításban benne van a szükséglet. Mindegyik állításban benne van a szükséglet.

előadás5 Növekvő árak (áldozatok) esetén az emberek helyettesítőket keresnek. A javak és szolgáltatások szűkössége átváltásokat eredményez, azaz általunk értékesnek tartott javak és szolgáltatások feláldozását. Nincsenek abszolút, valamilyen jószághoz kötődő szükségletek. Növekvő árak (áldozatok) esetén az emberek helyettesítőket keresnek. A javak és szolgáltatások szűkössége átváltásokat eredményez, azaz általunk értékesnek tartott javak és szolgáltatások feláldozását. Nincsenek abszolút, valamilyen jószághoz kötődő szükségletek.

előadás6 A marginalista gondolkodás Kérdés Melyik a hasznosabb egy pohár víz, vagy egy pohár gyémánt? Melyik az értékesebb egy pohár víz vagy egy pohár gyémánt? Melyiket fogadnád el szívesebben? Válasz:. A választás (döntés) mindig attól a helyzettől függ, amelyben éppen vagyunk.

előadás7 A marginalista gondolkodás sivatagban +1 pohár víz +1 pohár gyémánt vízforrásnál +1 pohár gyémánt +1 pohár víz

előadás8 A marginalista gondolkodás A „határon” való gondolkodás az adott helyzethez képest lehetséges „többletek”-ről való gondolkodást jelent. A közgazdaságtan főárama (mainstream) szerint döntéseinket egy-egy kis lépés többlethasznának és többletköltségének mérlegelése alapján hozzuk. ΔHaszon ΔKöltség > 1 → lépünk < 1 → maradunk

előadás9 Kereslet A döntéseket nem “minden vagy semmi” alapon hozzuk. A döntéseket nem “minden vagy semmi” alapon hozzuk. A “közgazdasági gondolkodásmód”…. A “közgazdasági gondolkodásmód”…. szerint egy döntéshelyzetben mindig az egyes lehetőségek esetén a kiinduló helyzethez képesti változást hasonlítjuk össze, és e szerint ítéljük meg, hogy melyik a legelőnyösebb. szerint egy döntéshelyzetben mindig az egyes lehetőségek esetén a kiinduló helyzethez képesti változást hasonlítjuk össze, és e szerint ítéljük meg, hogy melyik a legelőnyösebb. szerint a gazdaságosságra törekvő ember mindig határdöntést hoz minden szűkös jószág esetében - beleértve az olyan “létszükségleti” cikkeket is, mint a víz. szerint a gazdaságosságra törekvő ember mindig határdöntést hoz minden szűkös jószág esetében - beleértve az olyan “létszükségleti” cikkeket is, mint a víz.

előadás10 A közgazdaságtan feltételezi, hogy: a háztartások az árat az érte megszerzett “hasznossággal” vetik össze. Amíg egy további egység haszna (többlethaszon, marginális haszon, határhaszon) nagyobb a termék áránál, addig a háztartás megveszi a további egységet.

előadás11 Kereslet Kapcsolatot teremt az emberek által elérni kívánt mennyiség és az ahhoz szükséges áldozatok között. Amikor egy szükségletet csak egy magasabb áron elégíthetünk ki, akkor kevesebbel is beérjük. Kereslet Kapcsolatot teremt az emberek által elérni kívánt mennyiség és az ahhoz szükséges áldozatok között. Amikor egy szükségletet csak egy magasabb áron elégíthetünk ki, akkor kevesebbel is beérjük.

előadás12 “Kereslet törvénye” Fordított kapcsolatban áll egymással egy jószág azon mennyisége, amelyet az emberek meg kívánnak vásárolni, és az az ár, amelyet fizetni kell érte.

előadás13 Kérdés: Van-e kivétel a Kereslet törvénye alól? “Halmozzunk fel, mielőtt újra felmennek az árak!” Válasz: Az állítólagos kivételek a tények félremagyarázásán alapulnak. A várhatóan folytatódó árnövekedés -->előrehozzuk vásárlásainkat -->előrehozzuk vásárlásainkat

előadás14 Görbéken ábrázoljuk az ilyen kapcsolatokat. Keresleti görbék az ár és a keresett mennyiség közötti kapcsolatot ábrázolják.

előadás15 Egy gallon ára Napi vízmennyiség gallonban $ A keresleti táblázat a grafikus adatok táblázatba rendezése.

előadás16 NAPI VíZMENNYISÉG GALLONBAN $.07 EGY GALLON ÁRA.01

előadás17 A keresett mennyiség változása ugyanazon görbe egyik pontjából a másikba történő mozgást jelent. A keresett mennyiség változása ugyanazon görbe egyik pontjából a másikba történő mozgást jelent. A kereslet változása valamely más tényezőből következik, amely miatt a háztartások többet vásárolnak minden egyes ár mellett. A kereslet változása valamely más tényezőből következik, amely miatt a háztartások többet vásárolnak minden egyes ár mellett. A keresleti görbe eltolódik. A keresleti görbe eltolódik. Kereslet és keresett mennyiség

előadás18 Egy gallon ára Napi vízmennyiség Új napi vízmennyiség $ Kereslet és keresett mennyiség

előadás19 NAPI VíZMENNYISÉG GALLONBAN $.07 EGY GALLON ÁRA.01 Kereslet és keresett mennyiség

előadás20 $ Egy gallon ára Kereslet és keresett mennyiség Eredeti napi víz- mennyiség Új napi víz- mennyiség

előadás21 NAPI VíZMENNYISÉG GALLONBAN $.07 EGY GALLON ÁRA.01 Kereslet és keresett mennyiség

előadás22 Egy jószág kereslete a következők függvénye: biológiai adottságok, társadalmi viszonyok, lélektani tényezők, gazdasági változók: jövedelem,helyettesítők. Egy jószág kereslete a következők függvénye: biológiai adottságok, társadalmi viszonyok, lélektani tényezők, gazdasági változók: jövedelem,helyettesítők. Kereslet és keresett mennyiség

előadás23 Kerékpárok kereslete: az alacsonyabb ár hatása P Q Kereslet és keresett mennyiség

előadás24 P Q Kerékpárok kereslete: környezetvédelmi témák hatása Kereslet és keresett mennyiség

előadás25 Ha minden más változatlan, egy jószág árváltozása a keresett mennyiséget változtatja. Ha minden más változatlan, egy jószág árváltozása a keresett mennyiséget változtatja. A magasabb ár csökkenti a keresett mennyiséget. A magasabb ár csökkenti a keresett mennyiséget. Az alacsonyabb ár növeli a keresett mennyiséget. Az alacsonyabb ár növeli a keresett mennyiséget. Az árváltozás egy adott keresleti görbe mentén való mozgást okoz. Az árváltozás egy adott keresleti görbe mentén való mozgást okoz. Amikor valamely, az ártól eltérő tényező változik, akkor a keresleti görbe változik (tolódik el) vagy jobbra (nő), vagy balra (csökken). Amikor valamely, az ártól eltérő tényező változik, akkor a keresleti görbe változik (tolódik el) vagy jobbra (nő), vagy balra (csökken).

előadás26 Kereslet és keresett mennyiség A keresett mennyiség változása időbe telik. A változás nagyobb, ha hosszabb idő áll rendelkezésre az alkalmazkodásra. A fogyasztóknak időbe telik, hogy felleljék és használni kezdjék a helyettesítőket. A termelőknek is időbe telik a helyettesítők megtervezése, előállítása és reklámozása. → a rövid és hosszú távú keresleti görbe különbözik

előadás27 A kereslet árrugalmassága a fogyasztók érzékenységét méri az árváltozásokra. Rugalmatlan kereslet: Amikor a keresett mennyiség kis mértékben változik az ár jelentős változásakor. Rugalmas kereslet: Amikor a keresett mennyiség jelentősen változik az ár kis változása esetén.

előadás28

előadás29 Példa: az ár nő 20%-kal, a keresett mennyiség 50%-kal csökken. A fogyasztók viszonylag érzékenyen reagálnak. RugalmasPélda: az ár 20%-kal csökken, a keresett mennyiség 15%-kal nő. A fogyasztók viszonylag érzéketlenek. Rugalmatlan

előadás30 Rugalmas kereslet: Árrugalmasság > 1 Rugalmatlan kereslet: Árrugalmasság < 1 Egységnyi rugalmasság: Árrugalmasság = 1

előadás31 D Rugalmatlan kereslet P Q A kereslet árrugalmassága

előadás32 D Rugalmas kereslet P Q A kereslet árrugalmassága

előadás33 Kérdés Kérdés Szabhatnak-e bármekkora árat az élelmiszerboltok azért, mert élelmiszert árulnak? Szabhatnak-e bármekkora árat az élelmiszerboltok azért, mert élelmiszert árulnak? Kérdés Kérdés Bölcs dolog volna-e az asztali sóra adót kivetni? Bölcs dolog volna-e az asztali sóra adót kivetni? Kérdés Kérdés A tengeri só kereslete rugalmasabb vagy rugalmatlanabb, mint a só kereslete? A tengeri só kereslete rugalmasabb vagy rugalmatlanabb, mint a só kereslete? A kereslet árrugalmassága

előadás34 Egy termék keresletét befolyásolja…. Az egyén költségvetésének az adott jószágra költött hányada. Minél nagyobb ez a hányad, annál árrugalmasabb a jószág. Minél több helyettesítője van egy terméknek, annál rugalmasabb. A létszükségleti cikkek kevésbé rugalmasak, mint a luxuscikkek. Minden terméknek nagyobb az árrugalmassága, ha több idő telik el az árváltozás után. A kereslet árrugalmassága

előadás35 Termék vagy szolgáltatás Becsült árrugalmasság Villamos áram-0,13 (rövid távon) Villamos áram -1,89 (hosszú távon) Víz-0,14 (hosszú távon) Mozilátogatás-3,69 (hosszú távon) Benzin-0,15 (rövid távon) Benzin-0,78 (hosszú távon) Külföldi utazás-4,10 (hosszú távon)

előadás36 “Az egyetem tandíjakból származó összbevétele megnőne, ha 20%-kal csökkennének a tandíjak.” Az árak 20%-os csökkentésének több, mint 20%-kal kellene emelnie a keresett mennyiséget. Rugalmas kereslet

előadás37 “Furcsa, de igaz. A búzatermelők több pénzt kapnának, ha összefognának és elégetnék az idei termés egynegyedét.” Rugalmas kereslet Az árak és az összbevétel ellenkező irányban változnak. Rugalmatlan kereslet Az árak és az összbevétel változásának előjele megegyezik.

előadás38 P Q D Rugalmas kereslet C és E között, mivel OBCG < OAEF. B C G A E F O

előadás39 P Q D A Rugalmatlan kereslet A és B között. B

előadás40 P Q Búza kereslete A piaci ár, ha az egész termést piacra viszik Az ár, ha a termés 1/4-ét elégetik.

előadás41 A kereslet árrugalmassága P Q D P1P1 P2P2

előadás42  Kérdés  Létezik-e tökéletesen rugalmatlan keresleti görbe?  Megveszik-e a fogyasztók ugyanazt a mennyiséget bármely ár mellett?  Nincs olyan keresleti görbe, amely a teljes lehetséges ártartományt tekintve tökéletesen rugalmatlan.  Ha az inzulin ára csökken, a cukorbetegek többet vásárolnának, jelezve, hogy az inzulin keresleti görbéje csökkenő meredekségű. A kereslet árrugalmassága

előadás43 A szűkös javak elosztása A javak és szolgáltatások elosztása függ A javak és szolgáltatások elosztása függ a piaci áraktól és a piaci áraktól és a mi fizetési hajlandóságunktól. a mi fizetési hajlandóságunktól. Ha egy jószág szűkös, áldozatokat kell hozni megszerzése érdekében. Amikor a termékek és szolgáltatások ára nő, az emberek gazdaságosabban használják őket. Az emberek természetes módon találják meg a gazdaságosság azon módozatait, amelyek a legkisebb áldozatot jelentik számukra.

előadás44 A szűkös javakat valamiképp el kell osztani. Az elosztás történhet fizetési hajlandóság alapján. Az elosztás egyéb módjai: “Aki elsőnek érkezett, azé”; Sorsolás; Egyenlő elosztás; “Erősebbé a több”; Érdemek szerinti elosztás. (példa: budapesti parklóhelyek) A szűkös javak elosztása

előadás45 Egyik elosztási rendszer sem lehet kizárólagos Ha a piaci elosztás egyeduralkodó, akkor a szegények gyermekei alapfokú oktatást sem kaphatnak Ha a sorbanállás az egyeduralkodó, akkor pazarlóan bánunk az idővel, és nem ösztönözzük a termelőket A pusztán érdemek szerinti rendszer társadalmi összeütközésekhez vezethet, nem stabil A szűkös javak elosztása

előadás46 A piacgazdasági elosztás óriási előnye a gazdaságosság (hatékonyság, takarékosság) érvényesülése. Amikor a termékek és szolgáltatások ára nő, az emberek takarékoskodnak velük. Az emberek természetes módon találják meg a takarékosság azon módozatait, amelyek a legkisebb áldozatot jelentik számukra A pénz egy közös nevező, egy mérce és értékmérő. A pénzbeni árak változása hasznos eszköz a gazdaság összehangolásában. A szűkös javak elosztása

előadás47 A fejezet dióhéjban ÁtváltásokSzűkösségHelyettesítőkHatárszemléletSzükségletek A kereslet törvénye Keresleti tábla A kereslet megváltozása A kereslet ártól eltérő tényezői ElosztásRugalmasság

előadás48 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Következik a 3. előadás: “Alternatív költség, javak kínálata, piaci koordináció”