Védőoltások

Az immunitás formái Nem specifikus (veleszületett) immunitás humorális elemek komplementfehérjék: kaszkádszerűen (véralvadás fehérjékhez hasonlóan aktiválódnak akut fázis fehérjék sejtes elemek fagocita rendszer: a behatoló kórokozó bekebelezése és lebontása természetes ölősejtek: (Natural Killer-NK)-sejtek: tumorok, microorganizmusok és vírusok által fertőzött sejtek elpusztítása

Az immunitás formái Specifikus immunitás jellemzői: tanulás - alkalmazkodás - emlékezés sejtes elem: limfociták B-sejtek: a humorális immunválaszért felelősek immunglobulinokat termelnek T-limfocita: T-helper vagy citotoxikus T-sejt a celluláris immunválaszért felelősek humorális elem: immunglobulinok

A természetes immunrendszer sejttípusai A természetes (innate) IR ősi, az evolúció során kialakult gének termékeivel véd, nincs memóriája A természetes IR humorális (defenzinek, citokinek) és sejtes mechanizmusokkal rendelkezik, amelyek együttműködnek A természetes IR egyes sejtjei az elpusztított kórokozók anti-génjeit bemutatják a specifikus IR sejtjeinek és meghatározzák a védekezés módját

Immunrendszer és az antigén prezentáció

A specifikus immunrendszer sejtjei T limfociták

Védőoltások A védőoltások célja a szervezet védelmének biztosítása egy meghatározott fertőző betegség ellen (specifikus immunitás) magát az ellenanyagot juttatjuk be (passzív immunizálás), beadott ellenanyagok a szervezetben viszonylag gyorsan, néhány hónap alatt lebomlanak, védőhatásuk csak átmeneti. az oltóanyaggal (a kivédendő betegség kórokozóját vagy annak jellemző antigénjét tartalmazó készítménnyel) a szervezetet késztetjük ellenanyag termelésére (aktív immunizálás, vakcináció). specifikus immunválaszt vált ki, ami az immunmemória kialakulása után tartós védelmet biztosít.

Védőoltások Az oltóanyagként beadott kórokozók betegséget okozó hatását természetesen előzetesen megszüntetik, vagyis elpusztítják a kórokozókat (elölt vakcinák), vagy legyengítik azok hatását (élő, vakcinák). A nagyszámú antigén közül, amelyek a kórokozók (különösen a baktériumok) felszínén találhatók, csak néhány játszik szerepet az immunitás kialakításában. A vakcinák többsége ma már csak a védőhatás szempontjából fontos antigéneket tartalmazza. Bevezetése előtt minden vakcina sokszoros tesztvizsgálaton esik át. Hatékonyságukat és mellékhatásaikat először állatkísérletekben, utána önkéntesen jelentkező emberekben is ellenőrzik.

Védőoltások Oltási reakciók a védőoltások viszonylag gyakori velejárói, enyhe lokális (például fájdalom, pír, duzzanat) vagy általános tünetekkel (leggyakoribb a lázas reakció). NEM okoznak maradandó károsodást és néhány nap alatt rendszerint megszűnnek.

Védőoltások Oltási szövődmények Súlyos általános tünetnek tekintendő a 39,5 C feletti láz az oltás után 48 órán belül, anaphylaxia, bronchospasmus, gégeoedema, collapsus nem élő oltóanyagok esetében helyileg kiterjedt duzzanat és pír az oltás területén, amely beszűrődött és a comb anterolateralis felszínének nagyobb részét, illetve a felkar körfogatának nagyobb részét érintette.

Védőoltások Életkor Oltás HBsAg pozitív anyák újszülöttei, 12 órán belül 0-6 hetes hepatitis B ellen aktív-passsziv védőoltás BCG 2 hónapos* DPTa+IPV+Hib 3 hónapos** 4 hónapos** 15 hónapos** MMR 18 hónapos** 3 éves** DPTa+IPV 6 éves ** 11 éves*** DT 14 éves*** HBV Rövidítések: BCG = Bacille Calemette Guérin (tuberculosis elleni oltás); DPT= diphtheria, pertussis, tetanus elleni oltás; IPV =ínaktivált poliovírus vakcina Hib = Haemophilus influenzae B típusa elleni oltás; OPV = orális, attenuált élő poliovírus vakcina; MMR = morbilli, mumps, rubeola elleni oltás, Dt = diphtheria, tetanus elleni emlékeztető oltás.

Mumpsz fertőzés által okozott nyálmirigy gyulladás Védőoltások Mumpsz fertőzés által okozott nyálmirigy gyulladás (www.megved.hu/betegsegek/vedooltas.html)

Polio fertőzésen átesett afrikai gyermekek Védőoltások Polio fertőzésen átesett afrikai gyermekek (www.science.qj.net/WHO-Polio-gone-for-good-in-the-next-decade­/pg/49/­aid/­73461)

A rózshimlő jellegzetes kiütései Védőoltások A rózshimlő jellegzetes kiütései (www.esmas.com/salud/enfermedades/infecciosas/395647.html)