Kulturális gazdaság (Economia culturală)

A kulturális gazdaság a modern ökonómia egyik legdinamikusabban fejlődő jellegzetes eleme. A kulturális gazdaság földrajzi elhelyezkedését erős városi koncentráció jellemzi, ezért a városok gazdasági versenyében, fejlesztési programjaiban kitüntetett szerepet kapott. A fejlett gazdaságú országokban a városok és régiók hanyatlását nem új ipartelepítéssel, hanem kulturális (beleértve ebbe oktatási és kutatási) funkciók fejlesztésével ellensúlyozták.

Nagyvárosok lakosságának változása (1990-ben nél több lakos, százalék) Bukarest -- 1, 36 Resica -- 26,09 Brassó -- 18,97 Szeben -- 15,09 Szatmárnémeti -- 13,61 Arad -- 10,22 Marosvásárhely -- 8,13 Temesvár -- 7,37 Nagyvárad -- 6,82 Kolozsvár -- 6,57 Nagybánya -- 4,5

Közepes városok lakosságának változása (1990-ben nél több lakos, százalékban) Medgyes -- 24,15 Vajdahunyad -- 19,63 Petrozsény -- 14, 14 Lugos -- 13,47 Sepsiszentgyörgy -- 12,1 Gyulafehérvár -- 9,53 Déva -- 9,17 Torda -- 9,08 Zilah + 0,55 Beszterce + 3,02

Közepes és kisvárosok lakosságának változása (1990-ben nél kevesebb lakos, százalék) Szalonta -- 20,12 Nagykároly -- 18,35 Gyergyószentmiklós -- 14,33 Csíkszereda -- 13,32 Székelyudvarhely -- 13,02 Székelykeresztúr -- 13,01 Fogaras -- 12,85 Kézdivásárhely -- 12,18 Segesvár -- 11,06 Nagyenyed -- 9,21 Szászrégen -- 4,82 Máramarossziget -- 4,42 Dicsőszentmárton -- 3,88 Dés -- 3,24 Szováta + 14,38

Pittsburg: a vas és az acél városa : az ipari foglalkoztatottak száma felére csökkent 1980-as évek eleje: Pitssburgh Cultural Trust: 14 jelentős kulturális központ létrehozása a városközpontban 1990-es évtized vége: Pittsburg az USA kulturális-művészeti turizmusának negyedik legnagyobb célpontja. Ruhr- vidék : bochumi Egyetem

Tudásalapú gazdaság megerősödése: -- egyre nagyobb az iparban az innováció, a kutatás és szaktudás felhasználása -- a termékek egy részének a fogyasztása nem hasznossági, hanem kulturális szempontból történik -- a szolgáltatások egy részének nem gyakorlati, hanem kulturális-szimbolikus jelentősége van

A kulturális termékek és szolgáltatások a világgazdaság egyik leggyorsabban növekvő gazdasági elemét jelentik, tehát 1.A városi gazdaság részeként is kell vizsgálni 2.A városok gazdaságfejlesztési koncepcióiba a kulturális gazdaság foglalkoztatási és pénz és tőkeforgalmi szerepét is bele kell foglalni 3.A kultúrafejlesztés hagyományos céljai mellett a gazdasági versenyképességi, tőkevonzási, profitszerzési célokat is figyelembe kell venni 4.Mindezek ismeretében lehet PR tevékenységeket tervezni, folytatni

Kulturális gazdaság Kiindulópont: a kultúra meghatározásai A kultúra nem szabványos közgazdasági jelenség, magyarázata multidiszciplináris feladat.

1. Hagyományos kulturális szolgáltatások Oktatástól a közművelődésen, művészeti szolgáltatásokon át a turizmusig 2. Kulturális termékipar – olyan termékeket állít elő, amelyeknek szimbolikus, kulturális értéke nagyobb, mint a hasznosságuk. A fejlett országok háztartásaiban egyre több a családfenntartás, megtakarítások mellett a szabadon elkölthető jövedelem, ezért a szimbolikus fogyasztás egyre elterjedtebb. Mivel a divatjószágok gyorsan cserélődnek, tömeges fogyasztásuk a tervezésben, gyártásban, forgalmazásban gazdasági szektorokat éltet.

A gazdasági működéseket elemző elméletek egyre jobban figyelnek a (mai) gazdaságon kívüli emberi tulajdonságokra: A bizalomra, amelyet az informatikai üzleti világ ismét felértékelt (nem jut idő az üzleti partner ellenőrzésére) A hiúságra/státusérzékenységre, amely a divatjószágok fogyasztását, a szimbolikus fogyasztást mozgatja

Kulturális gazdasághoz tartozó szolgáltatások, iparágak Nehéz a meghatározás, sok a határeset A kulturális szolgáltatások egy része eleve a piaci szférában jött létre (pl. újságkiadás) Más része részben piaci jellegű vagy piacosodó (felsőoktatás) Vannak nem piaci jellegű közszolgáltatások, amelyeknek jelentős a foglalkoztatási vagy beruházási vonzata (pl. közoktatás)

A kulturális gazdaság kétségtelenül része a formálódó tudástársadalomnak, ám különbözik a tudásalapú vagy csúcstechnológiai ipartól: 1. Nem írható le kielégítő módon a piacgazdaság hagyományos fogalmaival (érték-ár-nyereség...) 2. Viszonylag munkaintenzív, a változatosság piacszervező erő, és kis és középvállalatok is érvényersülhetnek.

Kulturális gazdaságra jellemző --helyspecifikus jellege (a helyszín sajátosságai fokozzák a versenyképességet) -- erős imázsépítés (termékeit inkább szimbolikus, mint használati tulajdonságai szerint értékesíti) Nagyváros-koncentráltság:,,Fehérneműt bárhol lehet eladni, kultúrát nem.”

A globális versenynek kitett vállalatok az interaktív tanulás érdekében agglomerálódnak, nagyvárosokba tömörülnek, kihasználják -- az üzleti szolgáltatások sűrűségét, -- a munkaerőforrások széles választékát.

Kreativitás, innováció Kreativitás: új eljárások, új formák, új jelentések elképzelése. Innováció: kreativitás technikává átfordítása. Mindez erős társadalmi beágyazottságot feltételez: a terméket nem gyártani és eladni, hanem a társadalom számára KOMMUNIKÁLNI kell (jelentések megértése, szimbólumok működtetése).

Ezért: a PR nélkülözhetetlen.

Termék/szolgáltatás előállítása/megvalósulása a kulturális gazdaságban társadalomhoz kötött (ellentétben pl. a vegyiparral). Szükség van különlegesen képzett, vagy hagyományőrző termelői közösségekre (régi nagyvárosok művészeti-kulturális hagyományai, egyetemek innovációs hagyományai). A kulturális termékek divatfüggése, gyakori változtatási szükségessége az innovációt tartós tevékenységként feltételezi, a sokféle kölcsönkapcsolatban mindennapossá válnak az apró innovációs lépések.

Információós és kommunikációs technológiák fejlődésében bekövetkezett forradalmi változásoknak köszönhertően a gazdasági siker kulcsává vált az információ előállítása gyűjtése feldolgozása tárolása továbbítása elemzése

Példa: Párizs A kulturális termékipar negyrésze a hagyományokból táplálkozik, a régi kézműiparból nőtt ki, s részben még ma is a régi kisiparos körzetekben működik. Tevékenységek koncentrációja: könyvkiadás – VI. Kerület, divat, szőrme és ékszeripar – II. Kerület Kulturális termékipar főt foglalkoztat, nagyszámú, szorosan együttműködő kisvállaltokban, legtöbb ezek közül folyóirat- kiadó meg parfüm/kozmetikum gyártó.

LVMH (a világ legnagyobb luxuscikk- gyártója, évi forgalom kb. 11 milliárd USD) -- Givenchy, Kenzo, Christian Dior (parfüm) -- Dom Perignom (pezsgő) -- Louis Vuitton (excluzív bőráruk) -- Henessy (konyak) -- IWC Schaffhausen (óra)

Példa kulturális gazdaságra: Budapest