Vásárlóerő-paritás Fogalom: a külföldi valutáknak az értékelése a két ország valutájának egymáshoz viszonyított vásárlóerejétől függ. Fogyasztói kosár: az egyes országokban mennyiért lehet hozzájutni Big Mac Index Vásárlóerő-paritás alapján számított ár – hivatalos devizaárfolyam alapján számított ár

További árfolyam-definíciók: Reálárfolyam= e * IA/IB Effektív árfolyam = ahol Effektív reálárfolyam =

Penn hatás II.vh. utáni tanulmányok: a PPP nem teljesül (Big Mac kb. 5USD Svájcban, 1USD Moszkvában 2004 dec. árfolyamokon) A nominális árfolyam alulértékeli a fejlettebb gazdaság devizáját (nagyobb jövedelmek): az árak nem konvergálnak Életszínvonal szempontjából pozitív! Magyarázat: a Balassa-Samuelson hatás

Balassa-Samuelson hatás: Külkereskedelembe kerülő javak (Tradable) – csekély különbség / adminisztratív korlátok szerepe Külkereskedelembe nem kerülő javak (Non-tradable) – nagy kül. ok: termelékenység - bérek - árszínvonal

Részletek Feltételezések: MPLnt,1 = MPLnt,2 w a kompetitív munkaerőpiac miatt kiegyenlítődik a tradable és non-tradable között w1 = pnt,1 * MPLnt,1 = pt * MPLt,1 w2 = pnt,2 * MPLnt,2 = pt * MPLt,2 MPLt,1 < MPLt,2 Ezért: pnt,1< pnt,2 Az árak a non tradable szektorban magasabbak a tradable szektorban alacsonyabb termelékenységgel rendelkező gazdaságban

Részletesebb okok Reális különbség a munkatermelékenységben Helyi szolgáltatások mozdíthatatlansága Rögzített termelékenység a non tradable szektorban Bérszint kiegyenlítődés a magasabb termelékenységű országban PPP csak a tradable szektorban érvényesül

Balassa-Samuelson regionális szinten Empirikus tesztelése: 1.A tradable-non tradable termelékenységi különbözet és a relatív árak pozitívan korrelállnak 2. A PPP érvényesül hosszú távon a tradable szektorban 3. A reálárfolyam és a non tradable relatív árak pozitívan korrelállnak 4. Hosszú távon összefüggés áll fenn a RER és a termelékenység-különbözetek között A Penn hatás egyéb magyarázatai: - a szolgáltatások szuperior javak - „Dutch disease” magyarázat - kereslet oldali magyarázat

Kamatparitás elve Kérdés: jövőbeli valutaárfolyamok alakulása. A jelenlegi árfolyamokból hogyan következtethetünk egy jövő időpont árfolyamára? Kamatparitás: a határidős devizaárfolyam az azonnali árfolyam és a két deviza kamatkülönbsége alapján vezethető le.

Devizapolitika - Devizarendszerek Devizapolitika: a belső és külső pénzügyi rendszer összehangolása Aranypénzrendszer Aranystandard rendszer (I. világháborúig) A két világháború közötti időszak Aranydeviza rendszer Lokális rendszerek

Árfolyampolitikák Rögzített árfolyam Lebegtetett árfolyam Menedzselt lebegtetés Árfolyam-sáv Csúszó leértékelés Valutatábla

Szabadon lebegő árfolyam esete A valuta kereslet ill. kínálata alakítja az árfolyamot A valutakeresletet alakító tényezők: áruimportőrök tőkeexportőrök spekulációs valutakereslet (hazai valuta leértékelődésre számító)

A külföldi valuta kínálatát alakító tényezők áruexportőrök tőkeimportőrök spekulációs valutakínálat (a hazai valuta felértékelődésére számít) Árfolyamot meghatározza: valutakereslet és kínálat egyensúlya Fizetési mérleg egyensúlyát a valutaárfolyam változásai biztosítják (szabad lebegtetés)

A valutapiac és az egyensúlyi árfolyam D$ S$ e(RON/$) e0 0 Q0 Q$ A valutapiac és az egyensúlyi árfolyam

Menedzselt lebegtetés esete A piaci viszonyok árfolyamalakító folyamatába a jegybank időnként beavatkozik Ha a cél a hazai valuta leértékelődése: a kp-i bank külföldi valutát vásárol a valutakeresleti görbe jobbra tolódik egyensúlyi árfolyam nő fizetési mérleg többlet keletkezik A gazdasági hatása: az áruexport ösztönzése

e(RON/$) S$ D$1 D$0 e1 e0 0 Q0 Q1 Q’ Q$ Jegybanki beavatkozás a hazai valuta leértékelődésének érdekében menedzselt lebegtetés esetén

Ha a cél a hazai valuta felértékelődése: a kp-i bank külföldi valutát ad el jobbra tolódik a valutakínálati görbe a külföldi valuta leértékelődik a hazai valutához képest a jegybank valutatartalékai csökkennek, a fizetési mérleg deficitessé válik áruimportra ösztönzi a gazdálkodókat

Sávszélesség, leértékelés Rugalmas árfolyamrendszer, lebegtetési sávval 2 szempont a sáv szélességénél: Ha széles: nagy az árfolyamkockázat Ha keskeny: nehezebb a sávban tartani az árfolyamot Intervenció: azon intézkedések, amelyekkel a jegybank a sávon belül tartja a valuta árfolyamát – piacival ellentétes műveletek! Példa: 1 garas = 1 tallér +/- 5 százalékos lebegtetési sáva Gazdasági sokk, csökkent a tallér iránti kereslet

Sávszélesség, leértékelés A tallér mozgása az árfolyamsávon belül felsõ intervenciós pont ? Tallér/garas árfolyam felsõ sáv deklarált közép- árfolyam alsó sáv alsó intervenciós pont idõ

Sávszélesség, leértékelés Mit tehet a Jegybank? Intervenció: a devizatartalékokból garast kell eladnia (azaz tallért vásárolnia) a jegybanknak – csak addig lehet, amíg tart a tartalék! Csak akkor, ha az árfolyammegingás rövidtávú! Kamatlábemelés: vonzóbbá teszi a tallérban történő befektetéseket, megnő a tallér kereslete, árfolyama erősödik, De! Magas kamatok visszafogják a gazdasági növekedést, csak akkor, ha az árfolyammegingás középtávon megoldódik!

Sávszélesség, leértékelés Növelni a sáv szélességét: ez burkolt leértékelés, növeli az árfolyam ingadozását, nem túl hiteles

Sávszélesség, leértékelés Valuta leértékelése: új egyensúlyi középárfolyam (pl.: 1 garas = 1,3 tallér), de megingatja a befektetők bizalmát a tallérban, kivonhatják a befektetéseiket, leértékelés emeli a belföldi árszintet

Valuta tanács Árfolyam teljes mértékű rögzítése Pénzkibocsátás csak devizavásárlás útján A Jegybank nem nyújthat kölcsönt a költségvetésnek Főként kis, nyitott gazdaságoknál releváns választás Nincs végső hitelezői szerep Pl.: Bulgária, Litvánia Dollarizáció, euroizáció