Szerző: Holló Berta, doktorandusz Témavezetők: Dr. Leovac Vukadin, a VTMA levelező tagja, Dr. Mészáros Szécsényi Katalin, egyetemi tanár Intézmény: Újvidéki.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
IZOENZIMEK Definíció: azonos funkció, de: eltérő primer szerkezet,
Advertisements

FÉMEK HEGESZTHETŐSÉGE
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Szerző: MOLNÁR Izidóra, IV. éves hallgató
KOORDINÁCIÓS KÉMIA.
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
Kristályrácstípusok MBI®.
Rézcsoport.
Fémkomplexek lumineszcenciája
SO 2, NO x felbontási hatásfokának vizsgálata korona kisülésben Horváth Miklós – Kiss Endre.
Vízminőségi jellemzők
Elektrokémia kinetika Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
ATOMREAKTOROK ANYAGAI 5. előadás
Tartalom Az atom fogalma, felépítése Az atom elektronszerkezete
Atomok kapcsolódása Kémiai kötések.
A hegeszthetőség fogalma Hegesztéssel kapcsolatos vizsgálatok
Redoxi-reakciók, elektrokémia Vizes elektrolitok
Sav-bázis egyensúlyok
A HIDROGÉN.
Platinacsoport elemei
Mangáncsoport elemei.
ÁTMENETIIFÉMEK (a d-mező elemei)
ALIFÁS POLIKARBONÁT DIOL ALAPÚ POLIURETÁNOK TERMIKUS TULAJDONSÁGAI
ÚJ, N-ALKILFENOTIAZINOKAT TARTALMAZÓ RUTÉNIUM(II) KOMPLEXEK TERMIKUS BOMLÁSA.
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének
ENZIMEK Def: katalizátorok, a reakciók (biokémiai) sebességét növelik
Színfémek SZÍNFÉMEK.
Ötvözetek ötvözetek.
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM SB 2001 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM BSc 2007 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
B12 vitamin By: Pánczél Merci. B12 szerkezete Szerkezete hasonlóságot mutat a porfirinvázzal. Központi részét négy pirrolgyűrűből álló rendszer képezi,
A fémrács.
Aromaticitási indexek
Többatomos molekulák Csak az atomok aránya adott a molekulán belül
Molekulák jelölése és csoportosítása
A réz-csoport I. A réz.
Az oxigén 8. osztály.
Kémiai kötések Kémiai kötések.
A szén és vegyületei.
Oxigéntartalmú szénvegyületek csoportosítása
A foszfát csoport az S, T és Y oldalláncok hidroxil- csoportjához kapcsolódik.
BODIPY fluoroforral kapcsolt enantiomertiszta monoaza-18-korona-6 éter szintézise és komplexképzésének vizsgálata Móczár Ildikó, Huszthy Péter, Kádár Mihály,
Mi az élet, miért fontos a víz az élővilágban
Vas-kobalt-nikkel A periódusos rendszer VIII/B csoportja
A kvantum rendszer.
Fémkomplexek lumineszcenciája
A FONTOSABB MÓDSZEREK:
Előadó: Dr. Dóró Tünde 2011/12, I. félév III. előadás
Bevezetés Prof. Dr. Kertai Pál Professzor emeritus
Összefoglalás.
A hidrogén. 1.Keresd meg a periódusos rendszerben a hidrogént! Hol a helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja.
A b i o g é n e l e m e k. Egyed alatti szerveződési szintek szervrendszerek → táplálkozás szervrendszere szervek → gyomor szövetek → simaizomszövet sejtek.
Helyük a periódusos rendszerben Felhasználásuk Közös tulajdonságaik Kivételek Szabadon mozgó elektronfelhő Fémes kötés.
Környezetünk gázkeverékeinek tulajdonságai és szétválasztása.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Fémek. Az elemeket 3 csoportba osztjuk: fémek Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek.
Korszerű anyagok és technológiák
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
Atomrácsos kristályok
Ki tud többet kémiából?.
Analitikai Kémiai Rendszer
HCl Kötő e- párok száma: 1 :1 :0 Nemkötő e- párok száma: 3
Molekulák A molekulák olyan kémiai részecskék, amelyekben meghatározott számú atomot kovalens kötés tart össze. pl.: oxigén: O2; víz: H2O; ammónia: NH3;
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Sztereokémia.
Alkossunk molekulákat!
Antibiotikumok kimutatása a talajból
Előadás másolata:

Szerző: Holló Berta, doktorandusz Témavezetők: Dr. Leovac Vukadin, a VTMA levelező tagja, Dr. Mészáros Szécsényi Katalin, egyetemi tanár Intézmény: Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar, Kémiai Intézet, Újvidék

 Biológiai aktivitás:  Láz- és fájdalomcsillapítók,  Antibiotikumok,  Reuma- és tumorellenes szerek,  Modellrendszerek,  Feltételezhetően az imidazol evolúciós elődje.  Katalizátor-hatás,  Lumineszcencia, stb.

 ampf = N,N’ -bis(4-acetil-3-amino-5-metilpirazol-3- il)formamidin  Csak fémion jelenlétében sikerült előállítani  Donoratomok: N,N,O  A pirazolgyűrű piridines N atomja  A formamidin-csoport imino nitrogénje  Az acetil-csoport O atomja:

 Fémion jelenlétében:  Mólarány: Fémsó : aamp = 1 : 2 (aamp = 4-acetil-3-amino-5-metilpirazol),  CH(OEt) 3 (dehidratáló-szer),  A dehidratáló-szer CH-csoportja beépül két aamp molekula közé: ligandumképző.

1 2 3

 1: [Co(ampf)(MeOH) 2 NO 3 ]NO 3  2: [Ni(ampf)(MeOH) 2 NO 3 ]NO 3  3: [Cu(ampf)(MeOH)(NO 3 ) 2 ]· MeOH

1

2

3

Co

Ni

Cu

 Az első bomlási folyamat a deszolvatáció.  Annak ellenére, hogy a réz(II) komplexben az egyik MeOH molekula a külső koordinációs szférához tartozik, míg a megfelelő nikkel(II) komplex mindkét MeOH molekulát a belső koordinációs szférában tartalmazza, e két vegyület termikus bomlásgörbéje szinte teljesen azonos a vizsgált tartományban.  Deszolvatáció hőmérséklete viszonylag alacsony (< 64,6 º).

 A kobalt(II) komplex deszolvatációja a Cu(II) és a Ni(II) komplexétől eltérő, annak ellenére, hogy izostrukturális a Ni(II) komplexszel.  Lehetséges magyarázatok:  A Cu(II) komplex külső koordinációs szférában lévő MeOH molekulát eggyel több hidrogénhíd-kötés stabilizálja.  A Co(III)-komplexek stabilitása általában nagyobb a Co(II) komplexekénél.  A kötéserősségek mellett a termikus viselkedés függ a központi atom redoxi tulajdonságától is. A Co(II) és a Ni(II) komplexek esetében a Co(II)/Co(III) redoxi tulajdonsága a meghatározó tényező.

1. köztitermék 2. köztitermék

 Torzult oktaéderes térbeli elrendeződés a központi atom körül  Az oldószermolekulák elrendeződése különböző.  A Cu(II) és a Ni(II) vegyület bomlási mechanizmusai csak kis mértékben tér el, míg a Ni(II) vegyülettel izostrukturális Co(II) vegyület deszolvatációja lényegesen eltérő mintát mutat.  Az eltérés valószínűleg a kobalt-vegyületek eltérő oxidációs jellegéből ered.