SUBA: gyapjas juhbőrből készült, hosszú, ujjatlan ruhadarab
„Faluvégen nyája mig szerte legelész, Ő addig subáján a fűben heverész „Faluvégen nyája mig szerte legelész, Ő addig subáján a fűben heverész.” (1. ének)
Kökény „ Vesd reám sugarát kökényszemeidnek” (1. ének) A kökény erdők szélén, bozótos, cserjés helyeken előforduló 1-2 m magas cserje. Virága és termése is gyógynövény, a termésből fanyar ízű lekvár készíthető. „ Vesd reám sugarát kökényszemeidnek” (1. ének)
Petrence: a lekaszált széna rakása, melyet aládugott két rúdon, két ember elvihet „ Fölkapott hirtelen egy petrencés rudat, A petrencés rúddal Jancsi után szaladt.” (3. ének)
Pitvar: a lakóház előtere, konyhája vagy a konyha bejárati ajtaja felőli része „Iluska már aludt. A pitvar eleje Volt nyár idejében rendes fekvőhelye.” (4. ének)
KÁKA „ Oldalvást a napnak első sugarára Fölpiroslott egy tó; környékezte káka.” (5. ének)
Mente: prémes, bélelt, zsinóros, magyaros felsőkabát „ Mit érezett, mikor a mentét fölkapta, S villogó kardját a napnak megmutatta.” (7. ének)
DOLMÁNY: térdig vagy combközépig érő, testhezálló, felálló gallérú, férfi felsőruha „ Tudni való, hogy itt a sereg izzadott, Le is hányt magáról dolmányt, nyakravalót...” (10. ének)
Szablya: egyélű görbe kard „ Jól kiköszörülték acélszablyáikat” (12. ének)
Gálya: régi evezős, vitorlás hajó „Ment János vitézzel a megindult gálya, Szélbe kapaszkodott széles vitorlája” (16. ének)
SZŰR: posztóból készült hosszúkabát „ Aztán olyan széles volt a fák levele, Hogy szűrnek is untig elég volna fele.” (20. ének)
Dézsa: henger alakú, nyitott faedény „ S szomorúságokban elfakadtak sírva... Minden csepp könnyök egy dézsa víz lett volna.” (10. ének)
Tarsoly: szíjon lógó, legtöbbször díszes táska „ Tarsolyához nyúlt, hogy sípját elővegye” (21. ének)
ÜST: vasból vagy rézből készült, domború fenekű, füllel ellátott főzőedény „ A barlang közepén üst alatt tűz égett.” (21. ének)