Az agrárium lehetőségei 21. században Lehetséges irányok

Az agrárium új korszaka Új erőhatások (drivers) Nem csupán a technológia, hanem a viszonyrendszer is!! Forradalmasítják az ágazatot és folyamatosan változtatják a szereplők viszonyrendszerét Ki a nyertese a folyamatoknak? Aki felismeri, megérti és proaktív módon adaptálja a világpiac igényeit

A változás hajtóerői A világpiac és az erőforrások globalizációja Befolyásolja a cselekvési lehetőséget és a versenyt Fogyasztói preferenciák változása A termelőknek nincs hatásuk a fogyasztói ízlésre/preferenciára Élelmiszeripar fokozódó igényei Beszerzés kis számú termelőtől, magas minőségi követelmények Kormányzati viszonyrendszer/szabályozás Birtokpolitika, élelmiszerbiztonság A technológia kulcsszerepe Eszköz: a termék hozzáadott-értéke nő

Világnépesség-növekedés A Világ népessége folyamatosan növekszik… A hidegháború után számos ország újraallokálta erőforrásait és növelte életszínvonalát A növekvő jövedelmek magasabb szintű élelmiszerfogyasztást tesznek lehetővé Több embert nagyobb mennyiségű és jobb minőségű élelemmel kell ellátni Új lehetőségek a termelők számára

Hajtóerők & mezőgazdaság Globalizáció Fogyasztók Élelmiszeripar Technológia Kormányzat A gazdálkodás környezete ?

Az új mezőgazdaság … gazdálkodási környezete Nemzetközi piacok Üzletiesedés/biológiai alapok szerepe Ökológiai gazdálkodás Differenciált termékek Élelmiszer termékpálya Információ Kockázatok Diverzitás

Nemzetközi piacok Új piacok régi helyeken EU, USA ↓SA, Ázsia, K-EU↑ Szabadabb kereskedelmi környezet Versenykényszer! A technológia globális hozzáférhetősége Növekvő termelési kapacitások világszerte Globális beszerzés és érteékesítés

Szójabab6045 Búza1611 Kukorica5040 Az USA részesedése, %

Üzletiesedés Üzleti (ipari) mentalitás mérethatékonyság és standardizálás az erőforrások totális kihasználása professzionális eszközmenedzsment specifikációk outsourcing (kiszervezés) technologizált gyártási folyamatok

Technologizált gyártási folyamatok Monitoring/mérés és IT Ellátási lánc nyomonkövethetősége Biotechnológia/táplálkozástudomány Tulajdonságok manipulálása, hosszabb eltarthatóság Eszköztechnológia Folyamatos beavatkozási lehetőség a termelési folyamatba

Ökológiai gazdálkodás Teljes biológiai rendszerek A mezőgazdaság nem értelmezhető elszigetelt rendszerként Tápanyagok/összetevők újrahasznosítása Melléktermékek növekvő jelentősége Új állami bevételi lehetőségek Széndioxid-kibocsátás Externáliák internalizálása vadvilág

Bonyolultabb termékek Jobb tulajdonságok, nagyobb érték Nyomonkövethetőség/azonosíthatóság Terméktípusok Funkcionális élelmiszerek Feljavított beltartalmú javak Speciális tulajdonságú nyersanyagok Differenciált termékek

Élelmiszer-termékpálya Nagyobb érzékenység végfelhasználói oldalon A termékáramlás jobb ütemezése Fokozott minőségellenőrzés Élelmiszebiztonság - nyomonkövethetőség Versenyelőny? Fenntarthatóság? Kontroll?

Információ Monitoring/mérési technológia Okosabb gépek Termelésszabályozás/minőség Teljeskörű ellenőrzés

Kockázatok Operatív/taktikai kockázatok volatilitás Rövid csúcsok, hosszú hullámvölgyek Stratégiai kockázatok kapcsolatrendszer környezet szabályozás

Diverzitás Óriási különbségek a gazdaságok között (nincs tipikus gazdaság!) Többszegmensű piac Testreszabott megoldások Több konfliktus/konfrontáció

Változó mezőgazdaság – pillanatkép Gazdálkodók csökkenő jövedelme Változó piaci helyzet és erőpozíció, fogyasztói preferencia, feldolgozás, szerződéses termelés előtérbe kerül Egyre kevesebb cég ellenőrzi a termelést, feldolgozást és a marketinget (koncentráció) Az árakat globális piaci erőviszonyok határozzák meg Gazdálkodók csökkenő profitja (csak számukban) domináns kisgazdasági szerkezet Termőföld iránti fokozott kereslet Környezetvédelmi problémák előtérbe kerülése Növekvő pesszimizmus a mezőgazdaság és a családi gazdaságok jövője miatt

Globalizálódó agrárkereskedelem

Az új játék új szabályai Beszerzés centralizálása méretkritérium, belistázás Eltolódás: készárupiac → specializált nagybani piacok Új közvetítők, új logisztika Szerződéses termelés A kistermelők kiszorítása Az egyéni igények változása Minőség, élelmiszer-biztonság