Eseményalgebra, kombinatorika

Eseményalgebra Definíció. Véletlen kísérletnek nevezünk minden olyan megfigyelést, melynek több kimenetele lehetséges, és a véletlentől függ, (azaz az általunk figyelembevett feltételek nem határozzák meg egyértelműen), hogy a lehetséges kimenetelek közül melyik következik be.    Definíció. A kísérlet lehetséges kimeneteleit elemi eseményeknek, az elemi események halmazát pedig eseménytérnek nevezzük.   Az eseményteret -val, az elemi eseményeket pedig -val jelöljük. Példa: Kockadobás két különböző kockával  = {(i, j) : 1  i, j  6}

Eseményalgebra Definíció. A véletlen esemény az  eseménytér egy részhalmaza. Egy esemény akkor következik be, ha a kísérlet során adódó elemi esemény a szóban forgó részhalmaz eleme. Példa: Két különböző kockával történő kockadobás esetén legyen az A esemény az, hogy a dobásösszeg nem nagyobb, mint 6. Ekkor A = {(i, j): i + j  6}. Az eseményeket általában A, B, C,... betűkkel fogjuk jelölni. Definíció. Biztos esemény az az esemény, amely a kísérlet kimenetelétől függetlenül mindig bekövetkezik. Nyilván a biztos esemény megfelel az  halmaznak, ezért a biztos eseményt is szokás -val jelölni. Lehetetlen esemény () az az esemény, amely a kísérlet kimenetelétől függetlenül sohasem következik be. Az A esemény ellentett eseménye (vagy komplementer eseménye) az az esemény, amely akkor és csak akkor következik be, ha A nem.

Műveletek események között Definíció. Az A és B események összege az A + B-vel jelölt esemény, amely akkor és csak akkor következik be, ha A és B közül legalább az egyik bekövetkezik. Az A és B események szorzata az A·B-vel jelölt esemény, amely akkor és csak akkor következik be, ha A is és B is bekövetkezik. Az A és B események különbsége az A - B-vel jelölt esemény, amely akkor és csak akkor következik be ha A bekövetkezik, de B nem. Az A és B események egymást kizárják, ha A·B = . Az események teljes eseményrendszert alkotnak, ha  (i = 1, 2,..., n,...) és 1./ , ha i  j, továbbá 2./

Kombinatorika A kombinatorika a véges halmazok elméletével foglalkozik. Az általunk vizsgált problémák két fő területre oszthatók: 1./ különböző sorrendben való elhelyezés, 2./ különböző módon való kiválogatás.   Az első kérdéskör a permutációk, a második a kombinációk, a kettő együtt pedig a variációk témaköréhez vezet.

Permutációk Ismétlés nélküli permutációk Definíció. Adott n db különböző elem. Ezen elemek egy lehetséges sorrendjét az n elem egy permutációjánaknak nevezzük. Tétel. n különböző elem összes lehetséges permutációinak száma: = n! Példa: 1./ A 0, 1, 2, 3, 4, 5 számjegyek felhasználásával hány olyan hatjegyű számot írhatunk fel, amelyben minden számjegy csak egyszer fordul első?   2./ Tíz regény közül az egyik háromkötetes, a többi egykötetes. Hányféleképpen tehetjük fel a könyveket a könyvespolcra, ha a háromkötetes regény könyveinek egymás mellett kell lenniük? 3./ 10 házaspárt szeretnénk leültetni egy egyenes asztal mellé. Hányféle sorrend lehetséges, ha a házaspárok egymás mellett ülnek?

Ismétléses permutációk Definíció. Az olyan permutációt, amelyben a permutálandó elemek között egyenlők is vannak ismétléses permutációknak nevezzük. Tétel. Ha n elemből k egyenlő, a többi pedig ezektől és egymástól is különböző, akkor ezen elemek ismétléses permutációinak a száma: Általánosan: Ha n elemből k egyenlő, majd újabb l egyenlő, melyek az előzőektől különböznek, stb., akkor ezen elemek ismétléses permutációinak a száma: Tétel. Példa: 1./ Határozzuk meg az 1, 2, 2, 3, 3, 3, 4, 4 elemek permutációinak számát! Ezek között hány olyan van, amelyben az első helyen a 2-es számjegy áll? 2./ Hány hatjegyű páros szám alkotható a 2, 2, 3, 5, 6, 6 számjegyekből? 3./ Hányféleképpen tölthetünk ki egy TOTÓ szelvényt - ha 13 mérkőzésre tippelünk - úgy, hogy 8 darab 1-es, 2 darab x-es és 3 darab 2-es tipp legyen rajta?

Variációk Ismétlés nélküli variációk Definíció. Legyen adott n különböző elem. Válasszunk ki közülük k darabot (k  n) és képezzük ezek egy permutációját. Ezt n elem k-d osztályú variációjának nevezzük.   Tétel. n különböző elem k-d osztályú variációinak a száma: Példa: 1./ Hány olyan ötjegyű szám van amelynek számjegyei különbözőek? 2./ Hány 5-tel osztható ötjegyű számot írhatunk fel a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 számjegyek felhasználásával?

Ismétléses variációk Definíció. Legyen adott n különböző elem. Ha ezen elemek k-d osztályú variációinak képzésénél egy elemet nemcsak egyszer, hanem többször is kiválaszthatunk, akkor az ily módon nyert variációt n elem k-d osztályú ismétléses variációjának nevezzük. Tétel. n különböző elem k-d osztályú ismétléses variációinak a száma: Példa: 1./ Hány olyan negyedosztályú ismétléses variáció készíthető az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 számjegyek felhasználásával, melynek első jegye 1-es? 2./ Hány ötjegyű szám írható fel a 0, 1, 2 számjegyek felhasználásával? 3./ Hányféleképpen lehet különböző módon kitölteni egy egyhasábos TOTO szelvényt?  

Kombinációk Ismétlés nélküli kombinációk Példa: Definíció. Ha n különböző elemből kiválasztunk k darabot oly módon, hogy a kiválasztott elemek sorrendjére nem vagyunk kíváncsiak, n elem k-d osztályú kombinációjáról beszélünk. Tétel. n elem k-d osztályú kombinációinak a száma: Példa: 1./ A „ hatos ”, vagy az „ ötös ” LOTTÓ szelvényből kell többet különböző módon kitölteni, hogy biztosan legyen egy hatos, vagy egy ötös találatunk? 2./ A 32 lapos magyar kártyából kiválasztunk 10 lapot. Hányféleképpen fordulhat elő ilyen kiosztásban, hogy a 4 ász a 10 lap között legyen?

Ismétléses kombinációk Definíció. Ha n különböző elem k-d osztályú kombinációit úgy képezzük, hogy az elemeket többször is, mégpedig akárhányszor felhasználhatjuk, akkor ismétléses kombinációkat kapunk. Tétel. n különböző elem k-d osztályú ismétléses kombinációinak a száma: Példa: 1./ Egy gyerek 5 különböző fagylaltból választhat egy háromgombócos adagot. Hányféle lehetősége van a választásra? A tölcsérben a gombócok sorrendjére nem vagyunk tekintettel. 2./ Hányféleképpen választhatunk ki a magyar kártyából 5 lapot, ha csak a színeket vesszük figyelembe?