Modellezés és tervezés c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc 6. Előadás Ember.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Advertisements

Sugárkövetés: ray-casting, ray-tracing Szirmay-Kalos László.
3D képszintézis fizikai alapmodellje
MECHANIZMUSOK SZÁMÍTÓGÉPES MODELLEZÉSE
Modellezés és tervezés c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mérnöki Informatikus MSc 4. Előadás.
A virtuális technológia alapjai c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott Matematikai Intézet 2. Előadás Tömör testek modellje.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott.
6. Előadás Alkatrészkapcsolatok modellezése
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
9. Előadás Gyártási folyamatok modellezése
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 2. Kontextuális.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 6. Modellezés.
Dr. Horváth László – PLM – CCM – 2. előadás: Határfelület-ábrázolás és Euler -i topológia A CAD/CAM modellezés alapjai Dr. Horváth László Budapesti.
A virtuális technológia alapjai Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott Matematikai Intézet 4. Előadás Alakmodell fejlesztése Alak építése.
Modellezés és tervezés c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc.
Modellezés és tervezés c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc 4. Előadás A.
A virtuális technológia alapjai
A virtuális technológia alapjai Dr. Horv á th L á szl ó Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 8.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott.
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horv á th L á szl ó Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 10.
Course Situation and Event Driven Models for Multilevel Abstraction Based Virtual Engineering Spaces Óbuda University John von Neumann Faculty of Informatics.
Mérés koordináta mérőgépen KMG programozásának alapjai
Vámossy Zoltán 2006 Gonzales-Woods, SzTE (Kató Zoltán) anyagok alapján
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 2. Előadás 2,5 tengelyű marási ciklusok.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 8.
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Modellezés és tervezés c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc 9. Előadás és.
A virtuális technológia alapjai
Gyártási modellek Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 7. előadás.
Dr. Horváth László. Általános jellemzők Borítások, tartók és egyéb alkatrészek tábla- alakú lemezanyagból, hajlítással és kivágással. A modellépítés szempontjából.
A CAD/CAM modellezés alapjai
Mérnöki Fizika II előadás
Hullámok visszaverődése
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 11.
Számítógépes grafika 5. gyakorlat. Előző órán Textúrázási módok Pixel shader használata.
Számítógépes Grafika Megvilágítás Programtervező informatikus (esti)‏
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 1. előadás Bevezető a számítógépen.
Budapesti Műszaki Főiskola CAD/CAM szakirány A CAD/CAM modellezés alapjai 2001/2000 tanév, II. félév 1. Előadás A számítógépes modellezés fogalma, szerepe.
Bevezetés az alakmodellezésbe I. Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I.
Bevezetés az alakmodellezésbe II. Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I.
Szerelési egységek modellje
Összefüggések modelleken belül Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 3. Előadás Felületek megmunkálásának.
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Mechanikai rendszerek leírása
Számítógépes tervezőrendszerek c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 4. Laboratóriumi.
Intelligens Mérnöki Rendszerek Laboratórium Alkalmazott Matematikai Intézet, Neumann János Informatikai Kar, Óbudai Egyetem Mielőtt a virtuális térbe lépnénk.
Máté: Orvosi képfeldolgozás12. előadás1 Regisztrációs probléma Geometriai viszony meghatározása képek között. Megnevezései: kép regisztráció (image registration),
Máté: Orvosi képfeldolgozás12. előadás1 Három dimenziós adatok megjelenítése Metszeti képek transzverzális, frontális, szagittális, ferde. Felület síkba.
4.6. A Fénysugár-követés módszere (ray-tracing) Mi látható a képernyőn, egy-egy képpontjában ? És az ott milyen színű ? (4.7. Árnyalás)
Modellezés és tervezés c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc 8. Előadás A.
3D grafika összefoglalás
Vizualizáció és képszintézis
Krossz-diszciplináris termékdefiníció
Árnyékszerkesztés alapjai
Tömör testmodellek globális kapcsolatai
Modellezés funkcionális alaksajátosságokkal
Alaksajátosságokkal való módosításon alapuló alakmodellezés
Elemzések a véges elemek elvén
Bevezetés Tematika Számonkérés Irodalom
Alak definiálása sajátosságokkal
A termék mint rendszer modellezése
Előadás másolata:

Modellezés és tervezés c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc 6. Előadás Ember és számítógép Dr. Horváth László egyetemi tanár

A prezentációban megjelent képernyő-felvételek a CATIA V5 és V6 PLM rendszer ek nek, az Óbudai Egyetem Intelligens Mérnöki Rendszerek Laboratóriumában telepített installációján készültek, valóságos működő modellekről, a rendszer saját eszközeivel. Ez a prezentáció szellemi tulajdon. Hallgatóim számára rendelkezésre áll. Minden más felhasználása és másolása nem megengedett! CATIA V5 és V6 PLM rendszer ek a Dassult Systémes Inc. é s a CAD-Terv Kft támogatásáva l üzemel laboratóriumunkban Dr. Horváth László OE-NIK-AMI

Tartalom Navigáció Ember és modellező eljárás kommunikációja (HCI) Tipikus definiálási szabályok Kézzelfogható virtualitás Test felszínének valósághű modellezése Dr. Horváth László OE-NIK-AMI

Ember és modellező eljárás kommunikációja (HCI) Emberi gondolkodás folyamata mérnöki definiáláshoz A szándékot tükröző információ meghatározása az ember agyában Eljárások modellek építéséhez és elemzéséhez Kommunikáció formájának és médiumának meghatározása Eljárások modellek építéséhez és elemzéséhez R 1 R i R m 1 i n EO Klasszikus modelltér HCI – ember-számítógép interakció EO – mérnöki objektum R - összefüggés Definiálás Felfogás Dr. Horváth László OE-NIK-AMI

Navigáció Lehetséges aktuális variánsokat kínál fel, majd a döntést automatikusan rögzíti. Tervezői szándék modellbeli definiálásának gyors eszköze. Az entitás típusának megfelelően logikus választékot ad. Előreveti a lehetséges tervezői szándékokat. A kötöttségeket az eljárás automatikusan helyezi el a modellben. Intuitív tervezést támogató eszköz. Dinamikus navigáció A kurzor mozgását követve változtatja a felkínált megoldást. A parancs a kurzor helyzetével változik. Az aktuális tervezési szabályokat grafikus szimbólumokkal jelzi. A navigátor eltérő színnel vagy fényerővel jelöli a kurzor mozgáspályája mentén aktuális entitásokat. Dr. Horváth László OE-NIK-AMI

Dinamikus navigáció: hozzárendelési és szándék zónák hozzárendelési (kapcsolási) zóna végtelen elem A kurzor lehetséges pozícióinak régiója szándékzónákra tagozódik. Pl. érintőlegesség szándékzóna, merőlegesség szándékzóna, ív - irány szándékzóna, stb. A modellépítési folyamat elemei Definiálási szabályok Kötöttségként funkcionálhat. Definiálási mód: Navigációval vagy paranccsal. Dr. Horváth László OE-NIK-AMI

Tipikus definiálási szabályok Dimenzionális szabályok hosszúság rádiusz távolság Szög Geometriai szabályok rögzített helyzet, vízszintesség, függőlegesség, végpont, közbenső pont, középpont. Logikai szabályok érintőlegesség, párhuzamosság, merőlegesség, koncentrikusság, folyamatosság, folytonosság, egybeesés, szimmetrikusság, metszés, pont elemen, egy vonalba esés, csatlakozás, azonosság. Dr. Horváth László OE-NIK-AMI

Test felszínének valósághű modellezése Geometriai modell Felszín modell Felszínképzés (rendering) Fényforrások modelljei A megjelenítéshez szükséges kép létrehozása a felszín modelljéből, számítógépes grafikai eszközökkel A felszín megjelenését befolyásoló paramétereket írja le Paraméteres függvényekkel ábrázolt felületek A felületi fényhatások modellezése A felület pontjainak meghatározása Dr. Horváth László OE-NIK-AMI

Test felszínének modellje Nem-geometriai jellemzőket (paramétereket) ír le Anyagminőségekhez felületi jellemzőket kapcsolnak A textúra: mátrixgrafikával rögzített kép, valamely felszín-jellemző változásának a mintájáról ad információt Textúra a felületen annak paraméterei szerint helyezhető el Paraméterek A felületi fényhatások modellezéséhez kiválasztott eljárástól függnek. Szín (color). Átlátszóság (transparency): a felületen áthatoló fény mértékét adja meg. Diffúzítás (diffuse): az objektumról visszavert fény diffúz komponensét adja meg. Tükröződés (specular): a visszaverődés típusát definiálja (amikor a fény csillogó felületet ér). Csillogás (shinyness), amelynek értéke értelemszerűen a felület csillogásának mértéke. Felület fényvisszaverése (reflectivity): a fénymodellnél a szín-intenzitást határozza meg. Az anyag mechanikai jellemzői. Dr. Horváth László OE-NIK-AMI

A felületi fényhatások modellezésének eljárásai Síklapokkal való közelítés. Az éleken az árnyék-eltérések küszöbölésére, az árnyékolás az elemi síklap mentén oly módon változik, hogy az élek mentén a szín megegyezzen Gouraud eljárás A felületi normálisok átlagát számítja a sokszögek találkozásának csúcspontjaiban, majd ezek alapján fényintenzitást rendel a csúcspontokhoz. A fényintenzitást az egyes elemi síklapok mentén az intenzitás-értékek lineáris interpolálásával határozza meg. Valósághűbb megjelenítést eredményez, mint a Phong eljárás Phong eljárás Az éleken meghatározott átlagolt vektorokból kiindulva, az elemi lapok mentén interpolálja a felületi normálvektorokat, majd ezeket a használja fel a felület pontjainak meghatározására. Dr. Horváth László OE-NIK-AMI

Felszínképzés (rendering) Ray casting A szemből a tárgyra irányuló, vissza nem verődő sugarakkal dolgozik Ray tracing A fénysugarak útját követi forrásuktól az ember szeméig. Visszaverődéseket és fényátbocsátásokat (üveg, folyadék!) is figyelembe vesz. Az egyes pixeleket érő fénysugarat vizsgálja. Meghatározza az objektum azon pontjait, ahol azokat a fény metszi. Ezekben a pontokban kiszámítja a fény intenzitását. A fénysugár esetenként visszaverődéssel és töréssel több részre is oszlik. A procedúrát meghatározott számú metszéspontig folytatják. A többszörös visszaverődésekkel valósághű fénymodellt érnek el. Dr. Horváth László OE-NIK-AMI

Fényforrások modellje Szórt vagy diffúz (diffuse) fényforrás fénye minden oldalról azonos intenzitással éri az objektumot. Falakról, mennyezetről visszaverődő vagy felhőn átszűrődő fény modellezhető. A virtuális térben az objektumok alakja, felülete és környezetbe való beilleszkedése a fények hatásával érzékelhető. A fényt intenzitása jellemzi, amely az irányított fényforrások esetében a helyre és az irányra vonatkozó információkkal egészül ki. Több eltérő intenzitású fényforrás együttes hatása is modellezhető. A fényforrást helyzete a modelltérben animálható és transzformálható. Fényhatások (effektusok) modellezhetők :izzás, köd. Körülvevő (ambient) fényforrás Az objektum egyébként meg nem világított oldalaira juttat fényt. Irányított (directional) fényforrás: párhuzamos fénysugarak nyalábja. Pontból irányított (spot) fényforrás: fénykúpot bocsát ki. Dr. Horváth László OE-NIK-AMI

Kiterjedés szerint definiált fényforrások Pontszerű (point) Hasonló egy izzóhoz, modelltérben való megjelenés jellemző rá. Lineáris (linear) Pontszerű fényforrások sora. Területszerű (area) Felületről (light box) bocsátja ki a fényt Térfogat jellegű (volume) Térfogatból bocsátja ki a fényt Dr. Horváth László OE-NIK-AMI

Kézzelfogható virtualitás (tangible virtuality) Funkció A virtuális tér megjelenítése fizikai térben. Interakció virtuális térbeli objektumokkal. Cél Ember elhelyezése a virtuális térben annak érdekében, hogy megtapasztalhassa azt és aktív emberi interakciót igénylő szimulációkat lehessen megvalósítani. Alapvető technológia 3D sisakok. Virtuális szobák vetített környezettel és objektumokkal. Haptikus eszközök ember és virtuális tér interakciójára. Emberi mozgás adatainak bevitele virtuális térbe. Dr. Horváth László OE-NIK-AMI

Alapvető eszközök Haptikus érzékelő kesztyű (wired glove) Input és output eszköz. Kéz mozgásának továbbítása a virtuális tére és az abban definiált hatások érzékelése A fizikai ujjmozgások adatait szenzorok közvetítik a virtuális térbe. Mozgás követése helyzet és elfordulás érzékelésével. Visszacsatolás a kézre való hatások érzékelésére. Virtuális szoba Vetített környezet, falakon átjutva az ott látható környezet jelenik meg. Objektumok megjelenítése a térben (pl elektro-holográf). Interaktív objektum- manipuláció. Dr. Horváth László OE-NIK-AMI

Laboratóriumi gyakorlat MT 7.1 Laboratóriumi feladat MT 7.1: Testmodell és környezete

Dr. Horváth László OE-NIK-AMI Laboratóriumi gyakorlat MT 7.1 Laboratóriumi feladat MT 7.1: Testmodell és környezete