Dr. Bazsa György, az FTT elnöke: The implementation of the Bologna-process in Hungary A Bolognai képzési rendszer helyzete Magyarországon Dr. Bazsa György, az FTT elnöke: Bologna Hungaricum in Collegium Hungaricum Bécs, 2005. dec. 19. Bp. Műszaki Főiskola 2006. január 10. 11:25 Bécsi út, Budapest

Gyarmati Csaba: Hungaricum, Természet Világa, 2005/11.

Az európai felsőoktatási tájkép: Bologna Nyilatkozat (EFT 2010-re, FG) nyilatkozatok: Prága, Berlin, Bergen a két, illetve három ciklusú képzési rend a diplomák és a félévek kölcsönös elismerése diploma kiegészítés (DS) az európai kreditrendszer (ECTS) minőségbiztosítás (ENQUA) diák és oktatói mobilitás (TEMPUS) felsőoktatás és kutatás (EFT) európai dimenziók (ED) tanulás egy életen át (LLL) társadalmi kapcsolatok (SC)

Magyar felsőoktatási tájkép A felsőoktatási intézmények száma A hallgatók aránya (%) Egyetem Főiskola Együtt Állami 18 59% 13 26% 31 85% Magán 2 1% 12 8% 14 9% Egyházi 5 3% 22 3% 27 6% Együtt 25 63% 47 37% 72 100%

A jelen (ki)futó duális rendszer: Egyetemi képzés / oklevél / végzettség elmélet orientáltak – 5-6 év Főiskolai képzés / oklevél / végzettség gyakorlat orientáltak – 3-4 év PhD (doktori) képzés / tudományos fokozat kutatás-centrikus – 3 év (meg több) Felsőfokú szakképzés – gyakorlat-centrikus nem ad felsőfokú végzettséget – 2 év

Finanszírozási és tanulmányi formák A tanulmányok finanszírozása: az állam: ma a képzési idő + 2 félévet fizet. Az új törvényben 12 félévet fog. Egy diploma ingyen. Bárkinek! (Már akinek.) a hallgató: a térítéses képzésben változó összeget – állami és magánintézményekben is elterjedt gyakorlat. Nagyon igazságtalan! Tanulmányi formák: nappali tagozat (a többség első diplomáért) levelező (+ esti) tagozat – az utóbbiak főleg második diplomáért.

„Bologna Hungaricum” – a kezdetek 1999 – 2002: „aláírás, majd meditáció” [2002 B. Gy.: „Tennünk is kell valamit!” ÉS] 2002: az MRK és az FFK megmozdulnak Keretek: MRK és FFK bizottságok és albizottságok később: Magyar Nemzeti Bologna Bizottság Időrend: 2004: 4 kísérleti Bologna-képzés indul 2005: alapképzésbe iratkozók ~1/3-a ilyen 2006: csak alapképzési programok indulnak

„Bologna Hungaricum” – a törvényi háttér [1993: első felsőokt. törvény [jelentős változtatásai 1996- és 1999-ben → kis intézmények integrációja] 2005. dec. 13.: új törvény (osztrák mintára) - Bolognai képzési szerkezet megnövelt intézményi autonómia (Rektor + Szenátus + Gazdasági Tanács csökkentett állami befolyás (erős MRK jogok) nagyfokú gazdálkodási szabadság értékálló normatív finanszírozás (50% képzésre, 25% kutatásra, 25% működésre) 2005. dec. 16.: Végre kormányrendelet a Bologna képzési szerkezetről! (lényegében csak az alapszakokról)

„Bologna Hungaricum” – a rendszer A szakok rendszere: 14 képzési terület (agár, bölcsészet, társ. tud-ok, informatika, jog, nemzetvédelem, gazdaság, műszaki, orvostud., tanárképzés, sport, term. tud-ok, művészet, műv-átadás). ~ 50 képzési ág (pl. a bölcsészeten belül: magyar, történelem, modern és antik filológia, pszichológia, szabad bölcsészet). A felvétel képzési ágra történik! 107 alapszak (néhány szakon még további szakirányok, specializációk jelennek meg.)

„Bologna Hungaricum” – a képzési szerkezet Alap (B): főleg 180 vagy 180+30* (gyakorlati) – ritkán 210 vagy 240 kredit Mester (M): főleg 120, ritkán 90, néhány manager szakon csak 60 kredit. B+M: minimum 300 (nincs kivétel!) Osztatlan M: orvosok (360), fogász, gyógy- szerész, állatorvos, építész (300) PhD fokozat: formálisan 180 kredit (oktatásra és kutatásra (3 éves állami ösztöndíjjal) + disszertáció és védés (1993 óta így megy)

„Bologna Hungaricum” – specialitások Felsőfokú szakképzés (hasonló az amerikai community college-hoz): 120 kredit. Ebből egy alapszak 30 vagy 60 kreditet elismer. Nem ad felsőfokú végzettséget! +30* kredit: gyakorlati félév több Bachelor alapszak és az M tanárképzés végén. Tanárképzés: ált. iskola alsó tagozat: alapk. (B), 240 kredit ált. isk. felső tagozat és középiskola: csak mesterfokozattal, 300 + 30* kredit. 2 szak!

Mesterképzés (2-5 félév) „Bologna Hungaricum” – a piramis Alapképzés (6-8 félév) Osztataln M képzés (jog, orvos stb.) 10-12 félév B. szak Felsőfokú szakképzés M pr. Mesterképzés (2-5 félév) Doktori képzés 6 félév MUNKAERŐPIAC Főiskolát végzettek

„Bologna Hungaricum” – az arányok M.p. PhD: 3% M.p. M: 35% Munkaerő- piac ~65% M.p Bachelor: 100% ~ 50.000 állami [~60-70.000 önkölts.] Főiskolát végzettek ? % F.f.szk. ~10.000

„Bologna Hungaricum” – finanszírozás A rendszer: hallgatók száma × normatíva A normatív az országos átlagkeresetet követi) Finansz. csoport Alap-képzés Mester-képzés PhD képzés Felsőf. szakk-. 1. 100% 175% 250% 2. 150% 262% 375% 3. 225% 400% --- + kutatás + működés. Épülhet-e erre intézményi stratégia?

„Bologna Hungaricum” → a bemenet Az alapképzésekre: Érettségi (8+4 év tanulás után) min 72, 2006-tól 78 pont a 120+24 pontos skálán [2005 előtt: rangsorolás a középiskolából hozott és a a felvételi vizsgán szerzett pontszámok alapján] 2005-től: az egységes (közép- és emelt szintű), standardizált érettségin szerzett max. 120 pont (és max. 24 pluszpont) alapján rangsoroják a jelentkezőket. A felsőoktatási intézmények így nem vesznek részt a felvételi szelekcióban. Az M és a PhD felvételi intézményi jog. Hogyan?

„Bologna Hungaricum” ® mi fő az üstben? Minden szaknak van egy Képzési és kimeneti követelmények c. dokumentuma, amit - az intézmény(ek) készít(enek) el, majd - a MAB akkreditálja (vagy nem), és - a miniszter adja ki rendeletben. A jelenlegi, főleg kutatásorientált egyetemi és gyakorlat-orientált főiskolai programok ötvözése egy egységes Bologna-programba nehezen megy: a tradíciók, az intézményi sajátosságok és érdekek nagyon erősek. (Pl. a főiskolák akarnak +*30 kredites gyakorlati félévet, az egyetemek nem nagyon vállalják.)

„Bologna Hungaricum” – félúton 107 alapképzési (Bachelor) programalapítást akkreditált a MAB, ezekről jelent meg a kormányrendelet 2006 itt van: 2005. dec. 15-én megjelent a „Felvételi tájékoztató” – ezer oldalon! Mester programok előkészületben (így késés- ben) vannak. Máig ~30-at akkreditáltak. A rendelet kb. 200 tervezett M programot említ. A törvény minden alapprogramhoz megkövetel legalább egy mesterprogramot ( = szakot).

„Bologna Hungaricum” – a kimenet → Bologna kívánalom: a diplomákat fogadja el a munkaerőpiac és a következő felsőoktatási fokozat is! (Nálunk nincsenek külön academic és professional irányultságú szakok. – Vagy burkoltan mégis lesznek? A sok M-ek indulásakor kiderül?!) Ideális eset: a képzési és kimeneti köv-ek közül - a képzésit a felsőoktatás, - a kimenetit a munkaerőpiac határozza meg. Németországban a gazdaság (40 nagy cég) kiadott egy „Bachelor welcome!” nyilatkozatot. Ezt várjuk és készítjük elő Magyarországon is!

„Bologna Hungaricum” – problémák 1 A mesterképzés rendszere és tartalma még nincs kidolgozva: a beiratkozók nem ismerik a „végét”, a lehetséges mester-kimeneteket. Sok kétely van a tanárképzés Bologna- rendszerének sikerét és hasznát illetően. A munkaerőpiac nem vesz részt aktívan a kimeneti követelmények megfogalmazásában. A kutatás- és gyakorlatorientáltság lassan ötvöződik, ha ötvöződik. Az egyetemek a jelenlegi 5 év anyagát akarják bezsúfolni az alapképzés 3 évébe.

„Bologna Hungaricum” – problémák 2 Az intézmények, a Magyar Akkreditációs Biz. és a miniszter ítélete nem mindig egyezik.(42?) Nincsenek meg a mesterfokozat bemeneti (felvételi) kritériumai és az M keretek elosztá- sának rendszere sem alakult még ki. A felsőoktatás egy jelentős része (és a jelenlegi politikai ellenzék) választhatóságot akar a jelenlegi és az új rendszer között, nem értenek egyet a kötelező Bologna-rendszerrel. A felsőoktatás finanszírozása nem elégséges, emiatt nincs igazi reform-légkör.

„Bologna Hungaricum” – kihívások 1 Szükséges a Bologna-folyamat ismertetése - a felvételizők (és szüleik) körében, - a felsőoktatásban (road show fut) és - a munkaerőpiacon egyaránt. Kell egy jó mesterszak-rendszer: - vertikális és keresztező B → M utak, - a munkaerőpiac megkövetelte flexibilitás. Hogy élünk az AB-adta nagy autonómiával? Élni tudunk-e a jelentősen megnőtt intézményi gazdálkodási szabadsággal? Mennyire stabil az állami támogatás?

„Bologna Hungaricum” – kihívások 2 Felnő-e az új törvény szerinti Magyar Rektori Konferencia feladataihoz és lehetőségeihez? Tudják-e kezelni az intézmények az élesedő versenyhelyzeteket – hazai és külföldi hallga- tókért, oktatókért, hazai és EU forrásokért? Az intézmények saját értékeire koncent- rálnak, vagy mások babérjaira törnek? A Bolognai Nyilatkozat teljes spektrumának hazai menedzselése révén legyen 2010-ben itt is Európai Felsőoktatási Térség, azaz mi is ott legyünk az Európai Felsőoktatási Térben!

Európában (a felsőoktatásban) minden út Bolognába vezet. Quo vadis magyar felsőoktatás? Itt és most (is) elismerésre méltó: a budai Bécsi út is Bolognába vezet! Köszönöm figyelmüket!