Küszöbölés Szegmentálás I.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
ÉRDEKES PONTOK KINYERÉSE DIGITÁLIS KÉPEKEN. BEVEZETÉS  ALAPPROBLÉMA  Jellemzőpontok detektálása mindkét képen  Kinyert pontok megfeleltetése  Megfeleltetések.
Advertisements

A MINŐSÉG MEGTERVEZÉSE
Fejmozgás alapú gesztusok felismerése
L ÁTHATÓSÁG MEGHATÁROZÁSA tavaszi félév.
Balogh Tamás, Koós Krisztián, Laczi Balázs, Tari Tamás 2013 Tavasz.
1 AIBO Robotfoci Bodor László IAR Bevezetés AIBO RoboCup AIBO RoboCup Célok Célok Rendszer elemei Rendszer elemei Megvalósítás terve Megvalósítás.
MI 2003/ A következőkben más megközelítés: nem közvetlenül az eloszlásokból indulunk ki, hanem a diszkriminancia függvényeket keressük. Legegyszerűbb:
Műveletek logaritmussal
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Foltkeresés tüdő röntgen képeken
Sugárkövetés: ray-casting, ray-tracing Szirmay-Kalos László.
3D képszintézis fizikai alapmodellje
Digitális képanalízis
Digitális képanalízis
Dobókocka projekt Képfeldolgozás II..
Mozgó Objektumok Detektálása és Követése Robotkamera Segítségével
Ipari képfeldolgozás projekt I. mérföldkő
MI 2003/ Alakfelismerés - még egy megközelítés: még kevesebbet tudunk. Csak a mintánk adott, de címkék nélkül. Csoportosítás (klaszterezés, clustering).
Intelligens ébresztő óra Számítógépes látás projekt 2011.
Készítette: Pető László
Szoftver bonyolultsági mértékek alkalmazási területei Király Roland 2011.
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
Előadó: Prof. Dr. Besenyei Lajos
3. előadás.
3. előadás.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Vámossy Zoltán 2004 (Mubarak Shah, Gonzales-Woods anyagai alapján)
Vámossy Zoltán 2006 Gonzales-Woods, SzTE (Kató Zoltán) anyagok alapján
Szűrés és konvolúció Vámossy Zoltán 2004
Mubarak Shah (University of Central Florida) és társai anyaga alapján
Kamerák és képalkotás Vámossy Zoltán 2004
Feladatok - BAR K+F Vámossy Zoltán 2010 Summer School on Image Processing (SSIP) nyári egyetem feladatai és saját ötletek alapján.
Hasonlóságelemzés COCO használatával a MY-X elemzőben
Készítette: Vámossy Zoltán (Bebis anyagai alapján) 2004 (Stanford, Berkeley, CMU, Birmingham, ELTE, SZTAKI, SzTE anyagok alapján) Képfeldolgozás, alapok.
Vámossy Zoltán 2004 (H. Niemann: Pattern Analysis and Understanding, Springer, 1990) DIP + CV Bevezető II.
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Horváth Zsolt Schnádenberger Gábor Varjas Viktor
Implementált képfeldolgozó algoritmusok
HATÉKONY SAJÁTSÁGKIEMELŐK KÉPEK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁHOZ MobileAssistant workshop, május 4. Főnix Inkubátorház, 4029 Debrecen, Csapó u. 42. A ép III/2.
Fejmozgás alapú gesztusok felismerése Bertók Kornél, Fazekas Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Debreceni Képfeldolgozó Csoport KÉPAF 2013, Bakonybél.
A számítógépes munkahely ergonómiája
Számítógépes Grafika Megvilágítás Programtervező informatikus (esti)‏
Önálló laboratórium Képek szegmentálása textúra analízis segítségével
Problémás függvények : lokális optimalizáció nem használható Globális optimalizáció.
Lokális optimalizáció Feladat: f(x) lokális minimumának meghatározása 0.Adott egy kezdeti pont: x 0 1.Jelöljünk ki egy új x i pontot, ahol (lehetőleg)
Optimalizáció modell kalibrációja Adott az M modell, és p a paraméter vektora. Hogyan állítsuk be p -t hogy a modell kimenete az x bemenő adatokon a legjobban.
Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II.
Képfeldolgozási módszerek alkalmazása kajszimagok morfológiai tulajdonságainak leírására Felföldi J. 1, Hermán R. 2, Pedryc A. 2, Firtha F. 1 1 Budapesti.
1 AAO folytatás ++ Csink László. 2 Rekurzív bináris keresés (rendezett tömbben) public static int binker(int[] tomb, int value, int low, int high) public.
3D képszintézis fizikai alapmodellje Szirmay-Kalos László Science is either physics or stamp collecting. Rutherford.
Alapsokaság (populáció)
Folytonos eloszlások.
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Informatikai Automatizált Rendszerek Konzulens: Vámossy Zoltán Projekt tagok: Marton Attila Tandari.
Kézmozdulat felismerő rendszer
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Dodekaéder Hamilton köre
Valószínűségszámítás II.
Többdimenziós valószínűségi eloszlások
Máté: Orvosi képfeldolgozás12. előadás1 Regisztrációs probléma Geometriai viszony meghatározása képek között. Megnevezései: kép regisztráció (image registration),
A 2. géptermi beszámoló VBA anyagának összefoglalása
Spike Sorting Solutions Csercsa Richárd Magony Andor.
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
Máté: Orvosi képfeldolgozás12. előadás1 Három dimenziós adatok megjelenítése Metszeti képek transzverzális, frontális, szagittális, ferde. Felület síkba.
Fejmozgás alapú gesztusok felismerése Bertók Kornél, Fazekas Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Debreceni Képfeldolgozó Csoport KÉPAF 2013, Bakonybél.
Több irányú, alaksablonok nélküli épület detekció légiképeken Manno-Kovács Andrea, Szirányi Tamás Elosztott Események Elemzése Kutatócsoport MTA SZTAKI.
Kontinuum modellek 1.  Bevezetés a kontinuum modellekbe  Numerikus számolás alapjai.
3D grafika összefoglalás
Global Illumination.
Vizualizáció és képszintézis
Absztrakt problémák Q  I  S, az absztrakt probléma kétváltozós reláció az esetek (I) és a megoldások (S) halmazán Példa: legrövidebb út Eset: gráf és.
Előadás másolata:

Küszöbölés Szegmentálás I. Vámossy Zoltán 2004 (Kató Zoltán – Szeged, Bebis – Nevada Univ. , Ribeiro – Florida alapján)

CV rendszer általános modellje

Képoperációk osztályozása Képtérben történő műveletek Pont alapú transzformációk Maszk, vagy ablak alapú transzformációk Geometriai transzformációk Teljes képre vonatkozó transzformációk Frekvencia tartományban módszerek

Pont alapú: küszöbölés

Hisztogram Olyan grafikon, amely minden lehetséges szürkeárnyalathoz megadja a képen az adott árnyalatú pixelek számát Ha normalizáljuk (minden értéket elosztunk a kép méretével), akkor az egyes pixelértékek előfordu-lási valószínűségét kapjuk

Hisztogram A digitális kép [0, L-1] intenzitástartományban tekintett hisztogramja: h(rk) = nk ahol rk a k-ik szürkeségi érték, nk azoknak a pixeleknek a száma, amelyeknek az intenzitása rk h(rk) a digitális kép hisztogramja rk intenzitásnál unsigned char* x; x = image->data; for (i= sor * oszlop; i = 0; i--) hist[*x++]++;

Normalizált hisztogram A hisztogram minden rk intenzitás összdarabszámát (nk-t) elosztjuk a kép pixeleinek számával (n): p(rk) = nk / n p(rk) az rk intenzitás előfordulásának valószínűségét becsüli A normalizált hisztogram elemeinek összege 1

Megvilágítás és visszaverődés Fényviszonyok hatása Kis kitérő megjegyzések

Intenzitás - megvilágítás Egy szürkeárnyalatos kép fényintenzitást rögzít A rögzített intenzitás egy (x, y) pontban lényegében két összetevő szorzata: f(x, y) = r(x, y) * i(x, y) a felület visszaverődési tulajdonsága (reflectance): 0 < r(x, y) < 1 (r értékek: fekete bársony 0.01; rozsdamentes acél 0.65; fehérszínű fal 0.8; hó 0.93) illetve a megvilágítás erőssége: 0 < i(x, y) < ∞ (i értékek: felhőtlen napsütés 9000 footcandle, szoba 100, felhős idő 1000) Ha a megvilágítás egyenletes (vagyis i(x, y) konstans), akkor f(x, y) jól tükrözi a szegmentálandó felületek visszaverődési tulajdonságát -> a hisztogram jól használható (tulajdonságok meghatározása egyszerűbb) Ha a megvilágítás nem egyenletes, akkor a f(x, y) torzítottan adja vissza r(x, y)-t -> a hisztogramból nyert információ félrevezető lehet

Megvilágítás (illumináció) A cél konstans megvilágítás elérése annak érdekében, hogy a hibák effektusok, tulajdonságok kiderüljenek, könnyebben azonosíthatók legyenek Fényforrások: Izzólámpa: olcsó, de erős árnyék diffúz (szórt) fény: kicsi árnyék Probléma 1: degradálódás. Ha a szoftver a belső fény abszolút intenzitását veszi figyelembe és ennek változására érzékeny, ez probléma, mivel a fényerő idővel degradálódik. Megoldás: a rendszer önkalibráló és/vagy fénymérő. Probléma 2: vibrálás.

Intenzitás Lmin=imin*rmin>0; gyakorlati érték = 0.005 Lmax=imax*rmax< ∞ gyakorlati érték=100 Szürkeségi árnyalatok: f(x,y) є [Lmin, Lmax] (gray scale interval), szokás ezt az intervallumot eltolni a [0, L]-be, ahol L = Lmax-Lmin Emlékeztető - Képvétel lépései: (x,y) = digitalizálás = image sampling amplitúdó (f(x, y)) digitalizálás = gray level quantization

Feltevések és módszerek Küszöbölés Feltevések és módszerek

Küszöbölés (thresholding) Alapfeltevések: Az objektum és a háttér eltérő intenzitású (nagy kontraszt) A kapott két halmaz átlagos intenzitásának eltérése a legnagyobb legyen Az objektum és a háttér homogén intenzitású Például: sötét objektum világos háttéren: f(x,y) - input kép; t(x,y) - szegmentált kép; T=küszöbérték f(x,y)<=T -> t(x,y)=1 (object) f(x,y)>T -> t(x,y)=0 (background)

Küszöbérték meghatározása Zajos kép esetében nehéz (~lehetetlen) kielégítő küszöbértéket meghatározni -> a szegmentálás inhomogén lesz. Zajszűrés jelenthet megoldást, ha nem túl nagy a zaj…

Küszöbérték meghatározása Lehet az input képtől függetlenül, manuálisan rögzített érték Egyszerű Kontrollált környezetben jól használható (ipari alkalmazások) Adaptív eljárások, melyek az input képhez automatikusan választják ki az optimális küszöbértéket: Objektumok, alkalmazás, környezet ismeretében (méretek, intenzitások, objektum számok) Globális hisztogramból klaszterezéssel számított érték Lehet küszöb: medián (fele objektum, fele háttér); átlag Isodata algoritmus (Yanni) Otsu algoritmus Lokálisan változó érték (egyenetlen megvilágítás) Niblack algoritmus

Hisztogram alapján A homogén intenzitású régiók erős csúcsot jelentenek a hisztogramban

Hisztogram alapján – több szintben Több küszöb szerint is lehet szétvágni If f (x, y) < T1 then f (x, y) = 255 else if T1 <= f (x, y) < T2 then f (x, y) = 128 else f (x, y) = 0 Ha a hisztogramnak erős csúcsai vannak, mély elválasztó völgyekkel, akkor könnyebb a szeparálás

Küszöbölés p-ed résznél Ha tudjuk, hogy a háttérhez és a tárgyhoz tartozó pontok aránya ~1/p (pl. a nyomtatott szöveg betűi kb. 1/10-ét foglalják el a lapnak), akkor a T küszöb választása: ahol pi az i intenzitás relatív gyakorisága.

Küszöbölés p-ed résznél

Hiszterézises küszöbölés Ha nincs “tiszta” völgy a hisztogramban, akkor a háttérben sok olyan pixel van, aminek az intenzitása megegyezik az objektum pixeleinek intenzitásával és fordítva Két küszöböt definiálunk a völgy két szélénél A nagyobb küszöb feletti pixelek objektumok, a kisebb alatti háttér A két küszöb közötti akkor objektum, ha létezik objektumhoz tartozó szomszédos pixele

Hiszterézises küszöbölés

Isodata algoritmus Jól használható, ha az előtér és a háttér kb. ugyanannyi pixelből áll. Inicializálás: a hisztogramot két részre osztjuk (célszerűen a felezőponton): T0 Kiszámítjuk az objektum, valamint a háttér intenzitásának középértékét: TO, TB (küszöbnél kisebb intenzitásúak, ill. nagyobbak átlaga) Az új küszöbérték a két középérték átlaga: Ti=(TO+TB)/2 Vége, ha a küszöbérték már nem változik: Tk+1=Tk

Otsu algoritmus I. A bemeneti kép L szürkeárnyalatot tartalmaz A normalizált hisztogram minden i szürkeértékhez megadja az előfordulás gyakoriságát (valószínűségét): pi Az algoritmus lényege: keressük meg azt a T küszöbszámot, amely maximalizálja az objektum-háttér közötti varianciát (szórás négyzetet). Homogén régiónak a varianciája kicsi Bimodális histogramot tételez fel

Otsu algoritmus II. A háttér/előtér pixelek gyakorisága (valószínűsége) A háttér, előtér és teljes kép középértéke

Otsu algoritmus III. Objektum és háttér pixelek középértéke: Varianciák:

Otsu algoritmus IV. Teljes kép varianciája: Az osztályon belüli és osztályok közötti varianciák: ahol az osztályok közötti variancia és az osztályon belüli variancia

Otsu algoritmus V. A teljes szórás nem függ T-től, T-t úgy kell beállítani, hogy a két osztály közötti variancia a legnagyobb legyen és az osztályon belüli variancia a legkisebb. Maximalizáljuk , ami a következő módon is írható: ahol Induljunk el a hisztogram kezdetétől és nézzük meg, hogy milyen T-re maximális

Otsu algoritmus összefoglaló A hisztogram elejéről kezdve nézzük meg minden szürkeértéket, mint lehetséges küszöböt: Számoljuk ki σB2(T) értékét µ(T), µB(T) és qB(T) segítségével Számoljuk ki σO2(T) értékét µ(T), µO(T) és qO(T) segítségével Mindaddig növeljük T értékét, amíg σB*2(T) növekszik Ez az algoritmus feltételezi, hogy σB*2(T)-nek egyetlen maximuma van és a histogram bimodális! Nem jó az algoritmus: Nagyon eltérő méretű osztályoknál Változó megvilágításnál

Példák Isodata Otsu

Lokálisan változó küszöbölés Lokális küszöbölés Niblack algoritmus Nem egyenletes megvilágítás kezelése

Lokálisan változó küszöbérték Mit tehetünk abban az esetben, ha az objektum vagy a háttér nem homogén? Amennyiben az objektum és a háttér kontrasztja lokálisan továbbra is nagy, akkor alkalmazhatunk lokális küszöbölést

Lokális hisztogram + Otsu

Példa adaptív küszöbölésre Globális és lokális küszöbölés

Dinamikus lokális küszöbölés T(x,y) = ablak_átlag(x,y) – C, ahol ablak_átlag(x,y) az (x,y) pont k x k –as környezetében számított átlag és C: konstans. eredeti globális dinamikus (k=7, C = 7)

Niblack algoritmus Egyetlen küszöb nem elegendő az objektum és háttér szétválasztásához Változó küszöbérték (T(i,j)) kell, amely követi az intenzitásváltozásokat: T(i, j) = μ(i, j) + k *σ(i, j) (i,j) adott környezetében: µ(i, j) – középérték σ(i,j) – szórás k mennyire vegyük figyelembe a szórást Sötét objektum k < 0 Világos objektum k > 0 Általában |k| ~ 0.2-0.5 A környezet méret: elég kicsi lokális részek megőrzésére, elég nagy zaj elnyomására (15 x 15)

Niblack algoritmus: példák Forrás Niblack k = -0,2 30 x 30 Otsu k = -0,5 30 x 30 Niblack k = -0,2 k = -0,2 15 x 15 60 x 60 Niblack k = -0,5 k = -0,5 15 x 15 60 x 60

Postprocessing “ghost” objektumok eltüntetése Számítsuk ki az átlagos gradiens értékét az objektumok élei mentén Töröljük le azokat az objektumokat, amelyeknek az átlagos gradiense egy adott küszöbérték alatt van

Postprocessing példák Eredeti Niblack k=-0.2 15X15 Gradiens postprocess után

Nem egyenletes megvilágítás kezelése Egyenetlen megvilágítás esetén egy lehetséges megközelítés, hogy a kép intenzitást egyszerű függvénynek (pl. ferde sík) tételezzük fel A küszöbölés: sík feletti és alatti intenzitások segítségével