2. Kockázat (és idő) Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
HALADÓ PÉNZÜGYEK 1. előadás
Advertisements

Dr. Pintér Éva PTE KTK GTI
A bizonytalanság és a kockázat
Joggazdaságtan levelező Szalai Ákos
Gazdasági informatika
© GfK 2013 | Fogyasztói Bizalom Index | III. negyedév1 Fogyasztói Bizalom Index III. negyedév szeptember.
Állóeszköz-gazdálkodás
A diákat készítette: Matthew Will
Állóeszköz-gazdálkodás
Pénzügyi alapszámítások
Biztosítók. Bevezetés  Biztonság  A biztosítások célja, hogy előre nem látható, esetleg- vagy biztosan bekövetkező, anyagi következményekkel is járó.
A kockázat kezelése döntési feladatokban
Befektetési döntések 6. Szeminárium
Joggazdaságtan Szalai Ákos
- 5.PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FOGALMAK ELKÜLÖNÍTÉSE –
Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.
1. Közgazdaságtani alapfogalmak
Vállalati pénzügyek alapjai
2006. március 10. Délben az óra mutatói fedik egymást. Hány másodperc múlva fogják legközelebb fedni egymást az óra mutatói? Telefonos feladat.
17. fejezet A vállalati hitelfelvételi politika jelentősége
Tovább lépéshez mindig nyomjon meg egy billentyűt!
Makroökonómia 3.előadás.
A kamatlábak lejárati szerkezete és a hozamgörbe
Részvényopciós díjak jellemzői
Vállalatfinanszírozás
Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói
A VÁLTÓ Pénzügymatematika.
Miért hozzuk a döntést, mi a cél?
Gazdasági Informatika II. 2006/2007. tanév II. félév.
Kvantitatív módszerek
ÖSSZEFOGLALÓ ELŐADÁS Dr Füst György.
Bizonytalanság melletti döntések
Ingatlanértékelés matematikai eszközei
Intertemporális döntések magatartásgazdaságtani modellje

Vállalatok pénzügyi folyamatai
5.Szeminárium – Cash-flow Szemináriumvezető: Czakó Ágnes
9.Szeminárium – Tőkeköltség Szemináriumvezető: Czakó Ágnes
A diákat készítette: Matthew Will
Honnan származik a pozitív nettó jelenérték? Richard A. Brealey Stewart C. Myers MODERN VÁLLALATI PÉNZÜGYEK Panem, fejezet McGraw Hill/Irwin Copyright.
A diákat készítette: Matthew Will
A diákat készítette: Matthew Will
Fazakas Gergely Részvények árazása
2006. március 3. Három négyzet oldalai különböző prím- számok. A két kisebb négyzet kerületének ösz- szege egyenlő a legnagyobb négyzet kerületé- vel;
Banyár József: Életbiztosítás Az életbiztosítások elvi megkonstruálása Banyár József.
Alapfogalmak.
2. Döntéselméleti irányzatok
5. A racionalitás paradoxonai Bara Zoltán
Mikroökonómia gyakorlat
A kamatszámítás módszereinek elméleti összefüggései
A pénz időértéke Gazdasági és munkaszervezési ismeretek 2., 1. ea. Major Klára ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék.
A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Polányi Károly Alapítvány támogatásával készült Beruházási projektek értékelése Gazdasági.
Vállalati pénzügyek alapjai
BEFEKTETÉSEK ÉS PÉNZÜGYI PIACOK 3.előadás PhDr. Antalík Imre SJE-GTK október 8.
A TŐKEKÖLTSÉG. Tőkeköltség a tőkepiacról  Tőkepiac: pénzt cserélünk pénzre  Pl. pénzt adok egy vállalatnak valamilyen jövőbeli (várható) kifizetésekért.
2015. őszBefektetések I.1 V. Optimális portfóliók.
BME Üzleti gazdaságtan konzultáció - szigorlat Andor György.
Speciális pénzáramlás-sorozatok
Gazdasági informatika
Származtatott termékek és reálopciók
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
Vállalati Pénzügyek 3. előadás
Gazdasági informatika
Vállalati Pénzügyek 3. előadás
Származtatott termékek és reálopciók
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
Munkagazdaságtani feladatok
Kiegyenlítő (kompenzációs) bérkülönbségek
Előadás másolata:

2. Kockázat (és idő) Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.

1. Kockázat Amikor döntünk nem biztos – exogén hatások. – Pl. szerezzünk-e be újabb bizonyítékot bírósági tárgyalásra? Költség vs. növeli győzelem ESÉLYÉT – Pl. óvatosabbak legyünk-e? Költség vs. csökkenti baleset (károkozás) ESÉLYÉT – Pl. betartsunk-e egy szabályt Szabályszegésből fakadó haszon vs. lebukás ESÉLYE – Pl. szerződést kötünk Vállaljuk annak ESÉLYÉT, hogy nem fogjuk tudni teljesíteni (pl. emelkedő nyersanyagárak miatt), és kártérítést kell fizetni Vállaljuk annak ESÉLYÉT, hogy a másik nem teljesít – elveszítjük a szerződésben bízva megtett beruházásaink értékét (kártérítés nem fedezi ezeket) Kockázat fogalma: (i) több lehetőség van, (ii) tudjuk melyik milyen VALÓSZÍNŰSÉGGEL következik be – vs. bizonytalanság: lehet árvíz…

1. Kockázat Várható érték: – EV = p 1 V 1 + p 2 V 2 +……+ p n V n, – ahol EV: a várható érték, p: az adott esemény valószínűsége, V: az adott esemény bekövetkezte esetén fellépő haszon, vagy költség. Példa: – Ha óvatosak vagyunk, akkor a költségeink: – Ha nem vagyunk óvatosak, akkor a baleset esélye: 10% – Ha óvatosak vagyunk, akkor a baleset esélye 9% – Ha baleset, akkor a kár/kártérítés: Várható kár: – Ha nem vagyunk óvatosak: 10% * = – Ha óvatosak vagyunk: 9% * = 900 – Óvatosság csökkenti a várható értéket: Megtegyük-e? Óvatosabbak legyünk-e? Költség vs. haszon! – Mi a haszon?

1. Kockázat Mennyit ér nekünk a várható érték csökkenése? – Preferencia: hogyan viszonyulunk a kockázathoz? – Újra: preferencia nem számít! 1. Kockázatsemleges döntéshozó: várható érték – 110 költség > 100 haszon (várható kár csökkenése) – NEM 2. Kockázatkerülő döntéshozó: Kockázat szűk értelemben: mennyiben tér el a várható értéktől (szór) – Ha nem óvatos – EC = 1000 – 10% eséllyel ; 90% eséllyel – Ha óvatos – EC = 900 – 9% eséllyel ; 91 % eséllyel -900 – Matematikailag – pl. Variancia VAR (nem óvatos) = 0,1*(9000) 2 + 0,9 * (1000) 2 – Kockázatkerülő: két azonos várható érték közül a kisebb varianciájút választja – Kockázatsemleges: két azonos várható érték közül nem tud választani (közömbös)

2. Kockázat: Kártérítés Kockázatsemleges: igen, ha C < Δp*L – NEM: 110 > 100 = (10% – 9%) * Kockázatkerülő: igen, ha C < Δp*L + δVAR – Biztos kiadás (C = 110) – de biztos (Var = 0) – Csökkenő várható kár (100) – de kockázat (Var = 9 millió) – δ : hogyan viszonyul kockázathoz kockázatsemlegesnél: δ = 0

3. Kockázat: Büntetés vagy lebukás – Szabályszegésen nyer: B = – Lebukás esélye: p = 10% – Büntetés: F = Kockázatsemleges: haszon vs. várható költség – IGEN: B > p*F (1.000 > 900 = 10% * 9.000) Kockázatkerülő: kockázat (variancia) is – Ha B > p*F + δ VAR – Nem tudjuk – mennyire fél kockázattól? (mennyire kerüli?) DE!

3. Kockázat: Büntetés vagy lebukás DE! – Példa 1: p = 10%; F = => p*F = 900 – Példa 2: p = 5%; F = => p*F = 900 Kockázatsemleges: mindegy Kockázatkerülő: B > p*F + δ VAR – Példa 1: VAR = – Példa 2: VAR = – Példa 2: nagyobb haszon kell, hogy belevágjon = nagyobb visszatartó erő!

4. Időprobléma: diszkontálás Ma költség (alternatíva ma hozna), de jövőben haszon Időpreferencia: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok – jövőben több kell ahhoz, hogy lemondjunk a mairól. Mennyi ér ma, amit a jövőben (biztosan) várunk? Jelenértékszámítás, vagy diszkontálás PV = V t /(1+r) t PV: a jelenlegi pénzben mért érték, V t : a t év múlva felmerülő költség, vagy haszon pénzben kifejezett nagysága, t: az évek száma, r: a diszkonttényező.

4. Időprobléma: diszkontálás PV = V t /(1+r) t Példa: 1 év múlva kapott 110, ha diszkonttényező 5% – PV = 110/105 = 104,8 két év múlva kapott 110 – PV 110/105 2 = 99,8 Tulajdonságok: – Minél nagyobb a diszkonttényező, annál kisebb lesz a jelenérték. – Diszkonttényező eltérése (mondjuk, hogy az nem 5%, hanem 10%) annál jobban befolyásolja a jelenértéket, minél nagyobb t, vagyis minél távolabbi jövőben esedékes a költség vagy a haszon, V t.

4. Időprobléma: diszkontálás Örökjáradék: (i) soha nincs vége és (ii) minden évben ugyanolyan hozamot hoz. Ennek a jelenértéke: PV = V t /r – Példa: 110 minden évben 5% diszkontláb – PV = 110/0,05 = 2200 Tőkésülés: Ha később többet hoz – ennyivel emeli a mai értékét (számunkra) – Jelenérték = mennyit lennénk ma hajlandóak fizetni azért, hogy t év múlva V t -t kapjunk. – Ha V t nő, PV nő – ugyanúgy változik az, amennyit ér nekünk ma…