Vezetés és a jó vezető a közigazgatásban dr. Sabjanics István 2014. március 19.

Vezetés és igazgatás I. igazgatás: tájékozódás + információszerzés + információ feldolgozás + elemzés tervezés munkamegosztás* koordináció* végrehajtás ellenőrzése *(igazgatás tartalmának központi elemei) igazgatás, adminisztráció = szervezés

Vezetés és igazgatás II. igazgatás legfontosabb tartalmi eleme a döntés döntés = vezetési tevékenység döntéshozatal, probléma megoldás Szamel szerint az igazgatás CSAK döntés-előkészítés, illetve végrehajtás Weber: a vezető egy “legális úr” (utasítási jogkörre alapozva) valójában a vezető is engedelmeskedik a személytelen rendnek (racionálisan körülhatáolt tárgyi hatáskör)

Vezetés és igazgatás III. ha a vezető utasításai és a beosztottak végrehajtása között nincs összhang vezető akarat módosítása vezető megtévesztése működés elszabotálása politikai vezető (poltikai motívum is) pártérdek és közérdek egyszerre érvényesül

Vezetési típusok I. vezetői kézivezérlés térvesztése (döntéshozatal és információkhoz hozzáférés széles körben) felelősség is követi a változásokat, de kissé megkésve XX. század közepén egy szervezet eredményessége leginkább a jó vezető személyétől függött

Vezetési típusok II. ma legfőképpen: képviselet (szervezeten kívül, illetve szervezetrendszeren belül felfelé) szervezeti vonatkozásban: kapcsolattartás (társszervezetek, partnerek) fejlesztés büdzsé kialakítása személyzeti vonatkozásban: jutalmazás és büntetés munkáltatói jogkör motiváció személyes jellemzők kihatása az egész szervezetre (hirtelen, felkészületlen, nem törődöm) vezető célja: a szervezeti céllal szükségszerűen párhuzam, sőt azonosság a célravezető

Vezetési típusok III. menedzser típusú vezetés: menedzserializmus: stabilitás bürokratikus, szervezeti-működési modelltől távol eredményorientáció új munkamódszerekre kellő nyitottság menedzserializmus: piaci módszerek vállalkozói szellem magánszektor bevonása

Vezetési típusok IV. 1970-es évektől a NPM kísérletet tesz a magánigazgatás és a közigazgatás szervezési elveinek szintetizálására a hatékonyság növelése érdekében teljesítmény menedzsment: működési hatásfok növelése a primér szempont gazdaságosság költséghatékonyság eredményesség ráfordítás

Vezetési típusok V. stratégia-menedzsment: célhoz vezető út kidolgozása célok realizálásának folyamata a rendező elv innováció ellenőrzés részeredmény S.W.O.T.

A vezető I. jellemzők, szituációs játékok, feladatmegoldás. viselkedés. hatalommal élés, elképzelések, értékek, karizma, intelligencia Platón: Az Állam “Milyen tulajdonságok különböztetik meg az egyént, mint vezetőt” Francis Galton: születnek, nem képezik őket XX. század közepére felismerés: adott helyen jól teljesítő vezető, nem feltétlenül állja meg a helyét másutt (vagyis elengedhetetlen a képzés, képesítés)

beosztottakhoz viszony A vezető II. a ‘80-as évekre újra felértékelődik a személyes jellemzők szerepe, úgy mint intelligencia, tudatosság, nyitottság “napközi” eredményes csapatmunka beosztottakhoz viszony munkaképte- lenség teljesítmény maximálás hatékonyság

A vezető III. Vezetési stílusok: megnyerő autokratikus demokratikus nárcisztikus mérgező feladat központú / kapcsolat orientált lényeges különbség van a nemi sztereotípiákat illetően

A vezető IV. nincs tökéletes vezető inspiráló vezetői tulajdonságok: humánus megközelíthető jó időzítés empatikus vállalja és kiaknázza saját egyediségét Fagol: mindenkit ismer, alkalmatlanokat elbocsátja példamutató rendszeresen felügyeli a szervezete működését közvetlen beosztottjaival rendszeresen konzultál nem veszik el a részletekben tettvágy, kezdeményező készség, odaadás felelőssége: törvényes és hatékony működésért

A jó vezető I. jogszerűség hatékonyság EU elvárások komplex jogi szemlélet iura novit curia (szakfeladat – szakismeret) hatékonyság minőség + idő + ráfordítás versenyben egyértelmű magánszektor profitorientált, közszférában nem egyértelmű EU elvárások nemzeti közigazgatási rendszerek átláthatósága megbízható teljesítő képesség EU jogszabályainak és politikájának gyakorlati megvalósítása

A jó vezető II. acquis communautaire közösségi hűség követelménye megfelelő-e a szervezet? elengendő-e a felszereltség? megfelelő-e a személyi állomány? legfontosabb: megbízhatóság pontosság gyorsaság dinamikus cselekvési- és hatékony alkalmazkodási képesség közösségi hűség követelménye közösségi jog egységes és hatékony alkalmazása belső alkotmányos hatáskör elosztás vagy hatósági szervezetrendszer hiányosságai nem legitimálják a végrehajtás deficitjét(!) Közös Értékelési Táblázat (CAF) egységes teljesítmény- és minőségvizsgálat

A jó vezető III. hatékonyság biztosításának előfeltételei jogszerű működés feladatok hatékony és határidőn belüli végrehajtása érintetteknek azonos színvonalon maradéktalanul és folyamatosan hatékony = ha egyanezt gyorsabban kevesebb emberrel kisebb ráfordítással ennek teljesítése csupán elégséges lesz elvárás

A jó vezető IV. hatékonyság mérése (bázis időszak / bázis állapot) általános működési paraméterek befolyásoló tényezők zavarok költségek (indokolt – indokolatlan) beosztottak közreműködése időráfordítás lényege: vezető számára hiteles kép

A jó vezető V. megválaszolandó kérdések: kiegyensúlyozott-e a szerv működése működési költségek beosztottak tevékenysége feladat végrehajtás ideje hogyan alakult belülről értékelem (ez a hiba) külső felügyelet / kontroll (előnyei) vezető felelősségre vonása kívülről érkező kezdeményezés a szervezet átalakítására felügyelő biztos kinevezése súlyos zavarok esetében előzetes jóváhagyás egyes döntésekhez ennek ellenére NEM objektív precíz alkalmas

A jó vezető VI. rendszerszintű probléma: hivatali hűség követelménye a törvényesség elemi követelmény ma is DE: a hatékonyság továbbra sem az hivatali hűség követelménye befelé (szervezet) kifelé (szervezetrendszeren belül és közigazgatáson kívülre is!) állami politikának való megfelelés (közakarat) vezető képzés kötelező képzések továbbképzések alkalmasság időszakos vizsgálata