Ókori görög történelem 1. előadás 1

Követelmények Előadások anyagához vázlatok: http://mohay.gergely.btk.ppke.hu Kijelölt forrásrészletek 2

Kötelező irodalom Görög történelem. Szöveggyűjtemény (szerk. Németh Gy.) Bp. Osiris Kiadó 1996 és más kiadások Görög történeti chrestomathia (szerk. Borzsák I.) Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó 1996. és más kiadások Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok, Bp. 1978. (http://mek.oszk.hu) MINDHÁROM KÖNYVBŐL A KIJELÖLT RÉSZEK KELLENEK: Görög történelem. Szöveggyűjteményből: A számok a dokumentumok számát jelölik, nem oldalszámokat! 1, 8-9, 42, 54-7, 61, 67, 69, 72, 75, 83-5, 86, 88, 90-1, 95-7, 99-100, 105, 108, 114-5, 117, 119, 120-2, 125-127, 129, 137-8, 141-4, 146, 152, 154, 156-160. Görög történeti chrestomathiaból: 8, 9, 27, 28, 33, 52, 61, 65-80, 82, 84, 86-7, 95-101, 104 Plutarkhoszból: Lükurgosz, Szolón, Themisztoklész, Periklész, Alexandrosz, Démoszthenész 3

Ajánlott irodalom Hegyi D. – Kertész I. – Németh Gy. – Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig, Bp. Osiris Kiadó 2005. Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora, Budapest 1984. (~ Németh – Szilágyi – Ritoók – Sarkady: Görög művelődéstörténet, Osiris Budapest 2006) Hérodotosz: A görög–perzsa háború. (Ford. Muraközy Gy.) Bp. 1989. Thuküdidész: A peloponnészoszi háború (Ford. Muraközy Gy.) Bp. 1999. 4

Az ókori görög tört. korszakolása Krétai civilizáció: 30–12. század Mükénéi civilizáció: 16–12. század Sötét kor: 11–9. század Archaikus kor: 8–6. század Klasszikus kor: 492–323 Hellenisztikus kor: 323–30 Római kor: Kr. e. 30– 5

Tematika 1. Bevezetés. A krétai kultúra. A mükénéi kor. A sötét kor. Homérosz világa. Az archaikus kor: a polisz kialakulása, hoplita harcmodor, gyarmatosítás, türannisz. Athén az archaikus korban: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész. Athén politikai intézményei. A spártai állam: társadalmi szerkezet, politikai intézmények, háborúk. A perzsa nagyhatalom. A görög-perzsa háborúk. 6

Tematika 2. A pentékontaetia. A periklészi aranykor. A Déloszi tengeri szövetség. A peloponnészoszi háború. A spártai hegemónia időszaka. Thébai felemelkedése és uralma. Makedónia felemelkedése. II. Philippos reformjai. A szent háború. Nagy Sándor hódításai, birodalma 7

A görögök megérkezése Hellaszba A görögök 1900 körül vándoroltak be (a korai bronzkor és a mükénéi kor között) A prehellén (mediterrán/pelaszg őslakosság – mint Krétán) beolvasztása – nyelvük maradványai a görögben (istennevek, hősök nevei, földrajzi nevek, a korai bronzkori kult. szavai: szőlő, bor, olajfa, füge, halászháló, lant, kereskedő, ón, réz, bánya, király...) 8

Krétai civilizáció – korszakolás 1. A krétai civilizáció periodizációja (Evans – knósszoszi kerámia alapján): Korai (paloták előtti) minószi kultúra: 3000-2000 Középső minószi kultúra: 2000-1600 Késői minószi kultúra: 1600-1100 (=korai, középső és késői bronzkor) Régebbi és újabb paloták kora – határ 1700 körül: talán földrengés << kult. Folytonosság Újabb paloták korában 4 fő központ: Knósszosz, Phaisztosz, Mallia, Zakro 9

Krétai civilizáció – korszakolás 2. - Knósszosz a legnagyobb hatalmú Nincsenek várfalak >> békés lehetett a viszonyuk Thérai vulkánkitörés 1500 körül >> Kréta meggyengül 15. századtól mükénéi uralom – Knósszosz vezető szerepe (ekkortól lineáris B táblák itt) Posztpalatális korszak: 1375-1100 (1375: a knósszoszi palota végleges pusztulása): szegényesebb kultúra, újabb mükénéi bevándorlások, majd a 11. században dór bevándorlás 10

Krétai civilizáció – pol. viszonyok 1. Iliasz 2. 645-652, Thuk. 1.3-4; 7 Minósz: uralkodót jelent; A mítikus Minósz a civilizáció létrehozója: törvényeket hoz, rablókat fog el, az alvilág bírája Zeusz és Európa fia; Neje Pasziphae; Gyerekei: Ariadné, Phaidra (+ Minotaurusz) 11

Krétai civilizáció – pol. viszonyok 2. Krétai települések alapítása: Küthéra, Milétosz, Théra (Szantorin), Mélosz, Aigina, Rhodosz – thalasszokratia: gazd. és pol. hatalom az Égei tenger szigetei felett – mítoszok erről (Thészeusz) De lehet, hogy csak erős krétai hatás ezeken a helyeken (csak behozott luxuscikkek a talált tárgyak) Háborús ábrázolások hiánya << belső béke, kifelé: flotta védelme (ill. a szigeteken a védelem) 12

Krétai civilizáció - gazdaság Palotagazdaság: a palota kormányzati, vallási központ, műhelyek, raktárak is itt (pithoszokkal), a gazd. élet szervezése, csereforgalom is itt (a palota egyéb helységei: trónterem, szakrális funkciójú termek, fürdő, előadóterem…) Kereskedelmi vezető szerep a térségben: keftiuk - kapcsolat Kelettel: Ciprus, Szíria, Egyiptom (áruk Mezopotámiáig) Mezőgazd.: mediterrán polikultúra; kecske, juh Kivitel: olaj, bor, illatszerek, agyag-, kő-, fémedények, szövetek, fa 13

Krétai civilizáció – vallás 1. Sok kultuszhely (kis helységek nagyobb épületekben, kis szentélyek, barlangok, magaslatok), nincsenek monumentális templomok Emberalakú istenek, a női elem dominál (istennők, papnők), termékenység-, természetkultusz; földanya, anyaistennő Különböző ábrázolás-típusok: kígyós istennő, állatok úrnője, pajzsos istennő – politeizmus v. egy istennő különféle megjelenései? 14

Krétai civilizáció – vallás 2. Kultikus szimbólumok: labrüsz – kettősbárd (>> labirintus elnevezés; hatalmi v. kultikus szimbólum), bikaszarvak Sírokban csónak (>> boldogok szigete) Emberáldozat (Minótaurusz mítosza + leletek tanúsága: knosszoszi palotában és egy barlangban) 15

Krétai civilizáció – művészet Freskófestészet: természet- és emberberábrázolás (ünnep, sport, tánc: könnyedség, valósághűség) Fejlett építészet (paloták, utak, Daidalosz mítosza) Kamaresz-kerámia: 20-18. század: sötét alapon világos (többszínű) ornamentika (körök, spirálok) + plasztikus rátétek; Új paloták korában világos alapon sötét festés; növények, állatok, valósághűség, mozgás ábrázolása Tengeri stílus 16

Krétai civilizáció – írás 1. Írás-típusok megkülönböztetése Evans által: Legkorábbi a hieroglif (piktoggrafikus): képjelek – főleg pecsételőkön Phaisztoszi agyagkorong – szótagírás lehet a 18-17. századból Mellette kialakul és 1900-tól egyre inkább felváltja a lineáris A: szótagjelek + ideogrammák (+lineáris B: ez hasonló jelekből áll, de görög nyelvű és későbbi) 17

Krétai civilizáció – írás 2. Főleg agyagtáblákon (+ pecséteken, edényeken) maradt fenn A megfejtés akadálya: A nyelvet nem ismerjük Kevés tábla maradt (300 hieroglif, 1500 lineáris A) Ezek is gazd. feljegyzések 18

Mükénéi civilizáció Mükénéi kor (=késő hellaszi/bronz kor) I-III. B-ig (16-13. század) (Késő helladikus III C: 12. század) Központok: Mükéné, Tirünsz, Pülosz, Athén, Thébai, Iólkosz – paloták küklopikus falakkal, hatalmas kapukkal, bástyákkal (Krétán ezek nincsenek); központ: megaron 1450-1375: Knósszoszban is mükénéiek 19

Mükénéi kor – temetkezés A mükénéi kor végéig kizárólagos az elhantolás (azután hamvasztás) Jellemző a sírok többszöri felhasználása Aknasírok az A sírkörzetben (fölöttük halom) 1600 körül - Schliemann ásta ki rendkívül gazdagok (pl. „Agamemnón halotti maszkja”) – az erős társ. tagozódás jelei A 13. században épültek a küklopikus falak (<< fenyegetettség), ekkor kör alakú fallal vették körül a sírokat: a városfalakon belül (a B sírkörzet sírjai a falakon kívül – ezek a korábbi sírok) (Ál)kupolasírok (tholosz + dromosz): 15-13. század; „Atreusz kincsesháza” 1300 körül

A mükénéi kor – társadalom 1. Wanax (anax): király – despotikus hatalommal Lawagetasz: hadvezér Hepetasz (e-qe-ta): katonai kontingens vezetője Korete, prokorete: a közp. admin. helyi szintjén (adókörzetek, községek élén) álló hivatalnok Baszileusz (qa-si-re-u): a faluközösség (damosz) vezetője

A mükénéi kor – társadalom 2. Ktoinookhosz: szabad birtokos = Telesztasz: adózó Kamaeusz: használatra kapnak állami földet munkáért, beszolgáltatásért Doelosz: szolga, rabszolga – bérlők is lehettek Kézművesek: részint királytól/hadvezértől függő helyzetben, részint önállóak

Mükénéi kor - földtulajdonviszonyok temenosz: a király és a lawagetász, valamint az istenek (szentélyek) öröklődő tulajdona; nem szogálati nem tartozik hozzá kötelezettség, szakrális jellegű, papi funkció miatt kapták k(i)timena: szolgálati föld, telesztaszok birtokolják, a magántulajdonhoz közelebb kekemena: köztulajdon, a damosz kezelésében – bérbe adják kama: magántulajdon, talán királyi föld, melyet bérbe adtak

Mükénéi kor – gazdaság 1. Redisztributív gazdaság: Paloták a gazd. élet és a ker. irányítói (mint Krétán) Részeik: az elit rezidenciái, raktárak, műhelyek, a kultuszhoz kapcsolódó épületrészek A kézművesek nyersanyagot, élelmiszert kapnak, terméküket beszolgáltatják A rezet, ónt távoli területekről szerzik be (ehhez nagy tőke kell, ajándékok cseréjeként valósul meg) De nem minden gazd. tevékenységet szervez a palota

Mükénéi kor – gazdaság 2. A mezőgazd. és az ipari tevékenység területei, ill. a termékek hasonlók, mint Krétán Ker. kapcsolatok: Kis-Ázsia, Egyiptom, Dél-Itália, Szicília, Szardínia, Szíria-Palesztína (közvetve Brit-szigetekig, Balti-tengerig) – ker. telepek létesítése

Mükénéi kor - Írás Lineáris B – a lináris A-ból fejlődött Szótagjelek és ideogrammák; kb. 90 jel; a szótagjelek nyílt szótagokat jelölnek Megfejtés: Ventris 1952 >> bizonyossá ekkor vált, hogy a mükénéiek görögök A megfejtést a ciprusi írás 1870-es megfejtése segítette Agyagtáblák a 15-13. századból: több ezer darab: gazd. feljegyzések, katonák, bérbe adott földek, vetőmag, áldozati ajándékok stb. jegyzéke Főleg Knósszoszból (~1375-ből) és Püloszból (a 13. század második feléből), a paloták pusztulásának évéből

Mükénéi kor - kultúra A krétai kultúra döntő hatása Szobrászat nincs Monumentális templomok nincsenek, a természet egyes helyei kultuszhelyek, ill. épületek kisebb helységei A későbbi korok görög isteneinek egy része megjelenik a táblákon (emberáldozatra van utalás)

Mükénéi civilizáció – a bukás A 13. században erős fenyegetettségben a mükénéi államok (védőfalak), a század közepén az első pusztítások nyomai (Pülosz is ekkor pusztul el) 1200 körül a legtöbb palota, település elpusztul << tengeri népek vándorlása (köztük kis-ázsiai és balkáni népek - III. Ramszesz medinet-habui felirata – bár lehet, hogy a csata csak fikció): danaoszok, akhájok, filiszteusok, szikulok, müszök >> leépült a távolsági kereskedelem (>> réz, ón nem volt) >> gazdasági problémák, paloták hanyatlása >> belviszályok (Agamemnón meggyilkolásának mítosza), háborúk (vö. Heten Thébai ellen, Iliász)

Trója és a háború A legelterjedtebb ókori elképzelés szerint 1183-ban volt a háború Kérdés, hogy valóban volt-e trójai háború, hogy olyan jelentőségű volt-e, mint Homérosz leírja, vagy esetleg csak szimbóluma a mükénéi tengerentúli vállalkozásoknak? Oka: Zsákmányszerzés A Hettita bir. pusztulása után a mükénéiek akarták a Kis-Ázsia feletti hatalmat megszerezni Trója gazd. jelentősége: a keresk. utak ellenőrzése

Trója és a háború Hissarlik melyik rétege tartozik a háborúhoz? (datálás kerámia alapján) II (Schliemann – 1871-től ás): jelentős falak, fejlett ipar, virágzó ker. kapcsolatok, nagy gazdagság: „Priamosz kincse”, tűzvész pusztítja el 2300 körül VI (Dörpfeld – Schliemann támogatja, a modern régészet megteremtője): hatalmas falak, tornyok; mükénéi kerámia >> kapcsolatok, lovak, hamvasztás - 1250 körül földrengés pusztítja el VIIa (Blegen): mükénéi kapcsolatok; tűz pusztítja el a 12. században, utána új, fejletlenebb civilizációjú lakosság újabban: VI