Krízis, krízisintervenció Kötelező irodalom: Bakó Tihamér dr Krízis, krízisintervenció Kötelező irodalom: Bakó Tihamér dr.: Verem mélyén. Sorsfordító könyvek. Psycho Art, 2004 Hajduska Marianna: Krízislélektan. ELTE Eötvös Kiadó, 2008

Ismeretek a krízisről A krízis szó döntést, fordulatot, ítéletet jelent, a görög „Krizei” szóból származik. 2

A krízis történeti áttekintése „Minikrízisek” kísérik életünket. Megtanuljuk kezelni önérzeti sérelmeinket. Freud 1924. említést tesz a krízisről, a kríziskezelésről. A jelen és a múlt személyiségformáló szerepéről ad ismereteket. Boston, 1942 – coconutbeli tűz: ötszáz halott, többszáz személy kórházban. E. Lindemann a Massachusettsi Központi Kórházban a túlélőkkel foglalkozott, 1944 – „Az akut gyász szimptomatológiája és kezelése” – c. munkájában foglalja össze a tapasztalatokat. A kríziskezelés fejlődésében felhasználták a koreai háború tapasztalatait is (1950-53) 3 3

Erik H. Erikson 1950. fejlődési krízis fogalma Erikson az embert az élet során mindig új és új énerőket kialakító, kreatív lénynek tekinti, aki képes pozitív változásokra és életének aktív irányítására Minden életkor sajátos feladatokat ró az egyénre: a testi változások mellett a szűkebb és tágabb környezet elvárásai és lehetőségei alakítják az egyént. A fejlődés mindig szociális viszonyokon keresztül zajlik, és sikere az egyes szakaszokban felmerülő sorsproblémák, krízisek megoldásán múlik.

Selye János 1936. stressz fogalma "Károsítási tényezőkkel előidézett szindróma„ általános adaptációs szindróma (GAS) Szakaszai: - alarm reakció – „az élet sója” (coping) - ellenállás szakasza – a szervezet alkalmazkodása, védekezése - kimerülés szakasza - energia tartalékok kimerülése, szomatikus és pszichés károsodások J. Cumming, E. Cumming 1962. a krízis 3 csoportja biológiailag megalapozottak környezeti, társadalmi tényezők által kiváltottak véletlen eredetűek

R.S. Lazarus 1966. megküzdés – coping alkalmazkodási próbálkozások a stresszhelyzet leküzdésére G. Caplan 1964. kríziselmélet megalkotása, a krízishelyzet mibenlétét definiálta korábbi krízisintervenciós tapasztalatokat integrálta támogatás fontosságának hangsúlyozása P.E. Sifneos 1972. érzelmi krízis fogalma feszült, fájdalmas lelkiállapot, amelyben lehetőség van mind a fejlődésre, mind a diszharmonikus állapotba kerülésre G.F. Jacobson 1979. krízismatrix elmélete fejlődési és akcidentális krízisek egybeesésének időszaka

A kríziselmélet kialakulása (Caplan) integrálta az eddigi tapasztalatokat hangsúlyozta a támogatás fontosságát nem mindegy, hogy az egyén sikeresen vagy károsodással kerül ki a krízisből válsághelyzetre adott érzelmi-, viselkedészavarok leginkább az adott helyzetre való specifikus reakciók, nem a személyiség patológiás állapotától függnek, ha az egyén egészséges volt előzőleg (szorongás, nyugtalanság, depresszió, álmatlanság, gátoltság, impulzívitás, …) a krízisek 2 fajtája: normatív/normál krízisek (Erikson fejlődési krízis) akcidentális/véletlenszerű krízis 7

Meghatározás (Caplan 1964) Válsághelyzet, a pszichológiai kiegyensúlyozatlanságnak időtartama annál a személynél, aki olyan veszélyes körülményekkel kénytelen szembenézni, amelyek számára fontos problémát jelentenek, ám ezeket sem elkerülni,sem megoldani nem képes szokásos problémamegoldó eszköztárával, képességeivel. 8 8

Meghatározás (Caplan 1964) A személy kénytelen a lélektani egyensúlyt befolyásoló körülményekkel konfrontálódni Ezek fenyegető közelsége mindennél fontosabb problémává válik számára Ezeket az egyén sem elkerülni, sem megoldani nem tudja Főként a szokásos problémamegoldó eszközeivel, energiáival nem talál megoldást Következmény: pszichológiai egyensúlyvesztés

A krízisek csoportosítása Fejlődési (érési) - a személyiség fejlődés felgyorsulási, életciklusváltási pontjain alakulhatnak ki. serdülőkori válság, menopauza időszaka, terhesség, stb. Akcidentális (esetleges). Egy adott időpontban hirtelen megjelenő sajátos életesemény váltja ki. Váratlanok. Érzelmileg veszélyes szituációk”, veszteségek, veszélyeztetések (Klein, Lindemann) – például a partnerkapcsolati szakítás, válási krízis, munkanélkülivé válás, gyász Krízismátrix elmélet - összekapcsolódik a fejlődési és az esetleges krízisek fogalma (pl. a serdülőkor sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a partnerkapcsolat megszakadása – tanulmányai miatti elköltözés otthonról – szülei elválnak egymástól… 10 10

Holmes-Rahe skála Életesemény Érték Házastárs halála 100 Válás 73 Különélés 65 Közeli családtag halála 63 Baleset, sérülés 53 Házasság 50 Állás, munkahely elvesztése 47 Nyugdíjazás 45 Családtag betegsége 44 Terhesség 40 Szexuális problémák 39 Új családtag befogadása 39 Üzleti problémák 39 Anyagi helyzet változása 38 Házassági konfliktusok 35 Nagyobb adóságok 32 Új munkakör 29 Gyermekek elköltözése otthonról 29 Problémák anyóssal, apóssal 29 Konfliktus a főnökkel 23 A munkaidő és a munkakörülmények megváltozása 20 Költözés, lakóhelyváltozás 20 Üdülés 13 Karácsony 12

Krízist kiváltó események Rendszerint külső események: katasztrófa közeli hozzátartozó, szeretett személy halála válás párkapcsolat megszakadása egzisztenciális zuhanás munkahelyvesztés érzelmileg fontos személyek vagy jelentős dolgok elveszítése = tárgyvesztés életet fenyegető vagy annak gondolt betegségek rokkantság Vezetnek a családi események: házastárs halála, különélés, válás

A krízis nem betegség, de betegséget okozhat. A válsághelyzet valamely korábbi, viszonylagos egyensúlyi állapot felborulását jelenti, ez magában hordozza egy új egyensúlyi állapot elérésének lehetőségét (kreatív krízis). A krízishelyzet lehetőséget jelenthet, amennyiben sikeres megoldása gazdagíthatja az egyén probléma-megoldási készletét, készségeit, és hozzásegítheti, hogy az aktuális helyzetmegoldáson túl a jövőben előforduló krízishelyzetekkel is sikeresen birkózzék meg. DE: A személyiség felbomlása, kóros reakciómódok is bekövetkezhetnek. Pl.:pszichotikus reakció, öngyilkosság… 13

A krízis időtartama és szakaszai Időben korlátozott. Jacobson szerint a krízisállapot hat-nyolc hétig tart. Hirschowitz (1973) Kiváltó hatás (ideje órákban mérhető) Megrettenés és nyugtalanság (néhány napig tart) Alkalmazkodás időszaka (hetek alatt) Helyreáll az egyensúly (néhány hónap alatt) 14 14

Szakaszai 1. készenlét fázisa: a megoldásra való erős motiváció, vegetatív tünetek, pszichés funkciók fókuszálódása 2. küzdelem: próbálkozások, útkeresés, nem működik a stratégia, egyre kapkodóbb, realitásvesztettebb, feszültség ▲ indulatvezérelt, következményei: frusztráció, dezorganizáció, beszűkülés 3. kapkodás: érzelem-, indulatvezérelt, újabb megoldási próbálkozások, görcsösek, beszűkültség ▲, realitáskontroll▼, impulzivitás▲, agresszív cselekedetek, veszélyes állapot, de még itt is megoldódhat 4. összeomlás: alkalmazkodóképesség végképp felborul, reménytelenség, kilátástalanság érzés, veszélyes beszűkülés, egyre erősebb regresszió, destruktív (önromboló) tendencia

A krízishelyzet kimenetele Fejlettebb egyensúlyi állapot elérésének a lehetősége fejlettebb megküzdési technikák veszteségek kezelésének megtanulása a személyiség differenciálódása az önbizalom növekedése „kreatív krízis” Egyensúlyba kerülés diszfunkcionális működéssel alkalmazkodási zavar szorongásos tünetek poszttraumás tünetegyüttes depresszív tünetek dependenciák (alkohol, gyógyszer, drog) pszichoszomatikus zavar (magas vérnyomás, irritábilis bél szindróma)

A krízisek csoportosítása Fejlődési (érési) - a személyiség fejlődés felgyorsulási, életciklusváltási pontjain alakulhatnak ki. serdülőkori válság, menopauza időszaka, terhesség, stb. Akcidentális (esetleges). Egy adott időpontban hirtelen megjelenő sajátos életesemény váltja ki. Érzelmileg veszélyes szituációk”, veszteségek, veszélyeztetések (Klein, Lindemann) – például a partnerkapcsolati szakítás, válási krízis, munkanélkülivé válás, gyász Krízismátrix elmélet - összekapcsolódik a fejlődési és az esetleges krízisek fogalma (pl. a serdülőkor sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a partnerkapcsolat megszakadása – tanulmányai miatti elköltözés otthonról – szülei elválnak egymástól… 17

A krízis nem betegség, de betegséget okozhat. A válsághelyzet valamely korábbi, viszonylagos egyensúlyi állapot felborulását jelenti, ez magában hordozza egy új egyensúlyi állapot elérésének lehetőségét (kreatív krízis). A krízishelyzet lehetőséget jelenthet, amennyiben sikeres megoldása gazdagíthatja az egyén problémamegoldási készletét, készségeit, és hozzásegítheti, hogy az aktuális helyzetmegoldáson túl a jövőben előforduló krízishelyzetekkel is sikeresen birkózzék meg. DE: A személyiség felbomlása, kóros reakciómódok is bekövetkezhet-nek. Pl.:pszichotikus reakció, öngyilkosság…

Mi jellemzi a krízisben lévő embert? Figyelme elsősorban a problémára irányul, a „nagy problémán” belül annak valamely apró részletére. A válságban lévő egyén furcsán kevert benyomást kelt, olyan emberét, aki a krízishelyzeten, annak magyarázatán, megoldásán tűnődik, ugyanakkor elgyötört, félelmek, szorongások kínozzák. Érzelmi reakcióit csak kismértékben képes kézben tartani, kontrollálni, rendkívül impulzív. Mindennapi tevékenysége alacsony hatásfokú. 19

A krízisben lévő ember Az emberekhez fűződő kapcsolata megváltozik. Másokat annak függvényében ítél meg, hogy kap-e tőlük segítséget. A tájékozódó attitűdök rendszere összeomlik. A válságban lévő embernek nincs önmagára vonatkozó jövőképe. Sok mindent tud a problémáról, de ismereteit nem tudja rendszerezni, átgondolni. 20