Regionális fejlesztési tervek készítésének módszertana Dr. Kocziszky György és Dr. Bakos István előadásai alapján összeállította Dr. Bakos István

Regionális tervezés alapfogalmai

Tematika Definíciók, alapfogalmak 2. Tervezési dokumentumok időhorizontja és hierarchiája 3. Tervezés kritériumai 4. Tervezési dokumentumok és kapcsolataik 5. Területfejlesztési tervek készítésének logikai folyamata

A területfejlesztés feladata A térelemek közötti kapcsolatok törvényszerűségeinek feltárása (területi lehetőségek és adottságok megismerése) révén MÓDSZER (elemzési) az életkörülményekben mutatkozó objektív különbségek csökkentése (a társadalmi méltányosság és igazságosság elvének érvényesítése) CÉLKITŰZÉS a társadalmi alapfunkciók gyakorlásához szükséges kedvező feltételek megteremtésével. ERŐFORRÁS

RÉGIÓTÍPUSOK RÉGIÓ = adott homogenitási szempont szerint lehatárolt földrajzi tér Homogén gazdaságú területi egység Fejlesztési / válságkezelési régió Tervezési statisztikai régió Közigazgatási régió

NUTS rendszer Statisztikai területi egységek nomenklatúrája (Nomenclature des Unités Territoriales Statistique) Az Európai Statisztikai Rendszer (EUROSTAT) számbavételi alapja Az EU támogatásainak regionális célcsoportjait tartalmazza A NUTS rendszer céljai: a területi egységek hierarchikus besorolása, viszonylag objektív összemérhetőség, állandóság, hosszú távú érvényesség, esetleges változások rugalmas kezelése.

A területfejlesztés hazai szereplői és a tervezés kapcsolata

Hazai tervezés időhorizontja megnevezés hossza rövid távú 2 év középtávú 3 - 6 év hosszú távú 7 - 15 év nagy távlatú > 15 év

Területfejlesztési tervek struktúrája terv fejezetek társadalmi folyamatok infrastruktúra gazdasági folyamatok infrastruktúra település- rendszer környezet stabilitási célok növekedési célok fenntarthatósági célok Területfejlesztési tervek struktúrája

Adott térség gazdasági teljesítménye Y = C + I + G + Ex - Im régió regionális fogyasztás (C) felhalmozás (I) export import állami megrendelés (G)

Tervezési dokumentumok hierarchiája

Regionális fejlesztési tervek készítésének lehetséges modelljei hierarchia felülről-lefelé (top-down) alulról-felfelé (bottom-up) nemzeti szint regionális szint megyei szint kistérségi / települési szint      

Módszertani megalapozottság Tervezés kritériumai elvárások jogszerűség időben és térben való gondolkodás eredményorientáltság innovatív jelleg mérhetőség, számbavehetőség együttműködés, szakszempontok egyenértékűsége objektivitás, realitás, végrehajthatóság közösségi jelleg konzisztencia fenntarthatóság Módszertani megalapozottság

Tervezési dokumentumok és kapcsolataik

Regionális fejlesztés logikai folyamata helyzetvizsgálat és elemzés pozícionálás jövőkép megfogalmazása, célrendszer felállítása Tervezés alternatívák kidolgozása, egyeztetése, hatáselemzése döntés / dokumentálás projektálás kivitelezési tervek kidolgozása engedélyeztetése Megvalósítás megvalósítás irányítása monitorizálás Regionális fejlesztés logikai folyamata

A regionális fejlesztés lépéseinek célja, feladatai, módszerei

II. Regionális fejlesztés tervezésének folyamata és módszerei

HELYZETVIZSGÁLAT – ELEMZÉS – – POZICIONÁLÁS

TEMATIKA Helyzetvizsgálat céljai, módszerei és irányai Helyzetvizsgálat információs forrásai Térség pozícionálásának célja, módszertana

Regionális fejlesztési tervek készítésének logikai folyamata helyzetvizsgálat és elemzés pozícionálás jövőkép megfogalmazása, egyeztetése célrendszer felállítása alternatívák kidolgozása, hatáselemzése döntés / dokumentálás Regionális fejlesztési tervek készítésének logikai folyamata

Adottságok elemzésének irányai, céljai, módszerei

Adottságok elemzésének irányai, céljai, módszerei

Helyzetvizsgálat információs forrásai primer források egyéi interjúk kérdőívek felmérések, tesztek szekunder források APEH/KSH (T.STAR) adatbázisok területi információs rendszer (TeIR)

Primer források

Kérdőív szerkesztési feladat

A veszteségtérkép alkalmazásának folyamatábrája

Szekunder források

A területi információs rendszer (TeIR) adattartalma Természeti környezet 1.1 Természeti adottságok 1.1.1 Domborzati adottságok 1.1.2 Földtani adottságok 1.1.3 Éghajlati adottságok 1.1.4 Vízrajzi adottságok 1.1.5 Talaj adottságok 1.1.6 Élővilág 1.2 A környezet állapota és védelme 1.2.1 Földkéreg, földfelszín 1.2.2 Légkör 1.2.3 Vizek 1.2.4 Élővilág

2.2 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkanélküliség 2. Humánerőforrások 2.1 Demográfia 2.2 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.3 Életminőség, életszínvonal 2.3.1 Egészségügy, egészségügyi és szociális ellátás 2.3.2 Jövedelmi viszonyok 2.3.3 Oktatás 2.3.4 Kultúra 2.3.5 Lakáskörülmények 3. Gazdaság (gazdasági szervezetek típusa, gazdasági eredménymutatók) 3.1 Ipar 3.2 Mező- és erdőgazdálkodás 3.3 Kereskedelem 3.4 Vendéglátás 3.5 Szolgáltatás 4. Infrastruktúra hálózatok, létesítmények és ellátottsági mutatói 4.1 Közlekedés 4.2 Hírközlés 4.3 Energia 4.4 Vízügy

5. A területhasználat térképi vetülete és jellemző adatai 5.1 A természeti környezethez kapcsolódó területfelhasználási elemek 5.2 A humánszféra és a gazdaság területhasználási elemei 5.3 Az infrastruktúra területfelhasználási elemei A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 6.1 Jogi eszközök 6.1.1 EU normák 6.1.2 Magyarországi jog- és tervrendszer 6.1.3 Tervek nyilvántartása 6.2 Pénzügyi eszközök 6.2.1 Beruházási folyamatok 6.2.2 Önkormányzati gazdálkodás 6.2.3 Nem önkormányzati, központi támogatások 6.2.4 Elkülönített pénzalapok (cél- és címzett támogatások) 6.3 Intézmények 6.3.1 A központi és területi államigazgatás rendszere 6.3.2 Térségi szerződések 6.3.3 Kamarák 6.3.4 Egyéb civil szervezetek 6.3.5 Nemzetközi szervezetek Forrás: 112/1997.8VI.27.) Korm. rendelet

Településstatisztikai adatrendszer (T-STAR) Települési adatok Sor-szám Megnevezés Mérték- egység Objektum Mely időpontra vonatkozik Mikor áll rendelkezésre Megjegyzés 01. Terület hektár megye, település év tárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 02. Lakónépesség fő év vége 03. Népesség kor, nem szerint 04. Népmozgalmi adatok (élveszületés, halálozás, vándorlás) tárgyévet követő 7 hónap 05. Összes foglalkoztatott az iparban megye város évi átlagos állományi létszáma tárgyévet követő 8 hónap 06. Ipartelepek száma az iparban db 07. Az összes tárgyi eszköz bruttó értéke az iparban ezerFt megye, város

Kiskereskedelmi hálózati egységek száma db megye, település év vége Sor-szám Megnevezés Mérték- egység Objektum Mely időpontra vonatkozik Mikor áll rendelkezésre Megjegyzés 08. Kiskereskedelmi hálózati egységek száma db megye, település év vége tárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 09. Kereskedelmi szállásférőhelyek száma megye, város július 31. 10. Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken fő év ebből külföldi 11. Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 12. Lakásállomány megye település 13. Az év folyamán épített lakások száma 14. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba kapcsolt lakások száma 15. Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások

Összes gázfogyasztók száma db megye, település év vége Sor-szám Megnevezés Mérték- egység Objektum Mely időpontra vonatkozik Mikor áll rendelkezésre Megjegyzés 16. Összes gázfogyasztók száma db megye, település év vége tárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 17. Közüzemi vízhálózat léte település 18. Zárt közcsatorna-hálózat léte év vége 19. Regisztrált vállalkozások száma 20. Működő vállalkozások száma megye település 21. Távbeszélő fővonalak száma tárgyévet követő 9 hónap 22. Regisztrált munkanélküliek száma fő megye 23. Szociális jövedelempótló év 24. Munkanélküliek jövedelempótló támogatásban részesítettek évi átlagos száma

Térség pozícionálás módszerei kvantitatív rangsorképzési módszerek parciális mutatók teljesítmény mutatók csoportképzési módszerek skálaelméleti módszerek portfólió módszer potenciál csillag

Példa a relatív gazdasági teljesítmény alapján történő térségi pozícionálásra: az egy főre jutó GDP az EU 15-ök átlagának %-ában, 1995-2001 Régió 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Közép-Magyarország 66,3 67,7 70,6 71,8 75,1 77,7 83,5 Közép-Dunántúl 41,4 42,1 45,1 47,2 46,6 48,4 49,3 Nyugat-Dunántúl 46,8 47,8 49,1 52,8 57,1 56,6 55,0 Dél-Dunántúl 37,0 36,3 36,1 36,7 38,6 36,9 39,8 Észak-Magyarország 33,0 31,3 31,2 32,2 31,9 34,6 Észak-Alföld 32,3 32,1 31,5 35,1 Dél-Alföld 37,6 35,4 37,9 Magyarország 45,5 45,6 47,9 49,7 49,8 Forrás: KSH

Megyék közötti innovációs rangsor 1.

Megyék közötti innovációs rangsor 2.

Humán fejlettség mutatója

A humán fejlettségi mutató (HDI) a kilencvenes években Régiók, megyék HDI (90) HDI (96/97) HDI (96/97-90) Közép-Magyarország 0,673 0.693 + 0,020 Budapest 0,899 0,915 + 0,016 Pest 0,448 0,471 + 0,023 Közép-Dunántúl 0,619 0,668 + 0,049 Fejér 0,656 0,709 + 0,053 Komárom-Esztergom 0,517 0.562 + 0,044 Veszprém 0,685 0,733 Dél-Dunántúl 0,688 0,785 + 0,097 Győr-Moson-Sopron 0,818 0,883 + 0,065 Vas 0,652 0,788 + 0,135 Zala 0,593 0,684 + 0,092 0,413 0,369 - 0,044 Baranya 0,452 0,451 - 0,001 Somogy 0,324 0,280 - 0,043 Tolna 0,462 0,376 - 0,086

Borsod-Abaúj-Zemplén 0,261 0,169 - 0,092 Heves 0,508 0,524 0,016 Régiók, megyék HDI (90) HDI (96/97) HDI (96/97-90) Észak-Magyarország 0,396 0,304 -0,092 Borsod-Abaúj-Zemplén 0,261 0,169 - 0,092 Heves 0,508 0,524 0,016 Nógrád 0,419 0,218 - 0,201 Észak-Alföld 0,266 0,258 - 0,008 Hajdú-Bihar 0,359 0,406 0,047 Jász-Nagykun-Szolnok 0,411 0,330 - 0,081 Szabolcs-Szatmár-Bereg 0,029 0,039 0,011 Dél-Alföld 0,468 0,491 0,023 Bács-Kiskun 0,295 0,322 0,027 Békés 0,519 0,543 0,024 Csongrád 0,592 0,610 0,018 Magyarország 0,584 0,595 Forrás: MTA Világgazdaságtani Kutatóintézet (1995)

Megyetípusok a HDI szintje és változása tükrében a kilencvenes években HDI 1990-ben HDI változása 1990-97 között romló pozíció javuló pozíció Átlag felett Budapest Békés Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Heves Komárom-Esztergom Vas Veszprém Zala Átlag alatt Baranya Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Somogy Tolna Bács-Kiskun Hajdú-Bihar Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg

Hazai kistérségek listája fejlődésük szerint (2000) Forrás: KSH

A társadalmi, gazdasági elmaradottság mérésének kistérségi mutatói (Forrás: 30/1997. (IV.18.) OGY. határozat 1. melléklete) Demográfiai mutatók Népsűrűség, fő/km2, 1995. december 31. A vándorlási különbözet évi átlaga, 1990-1995, %-ban Vitalitási index, a 18-39/18-59 éves lakónépesség, %, 1990. január 1. 2. Foglalkozási szerkezeti mutatók Mezőgazdasági Ipari Tercier szektor aktív keresőinek aránya %, 1990. január 1. 3. A foglalkoztatás változása és a munkanélküliség mutatói Ipari foglalkoztatottak számának változása 1990-1995, % Munkanélküliek aránya, %, 1996. december 20. Tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya, %, 1994. december 20. Tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya, %, 1995. december 20. Tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya, %, 1996. december 20.

5. Infrastrukturális mutatók 4. Gazdasági mutatók Gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, 1995. december 31. (egyéni nélkül) Gazdasági szervezetek (egyéni vállalkozásokkal együtt) területi sűrűsége, db/km2, 1995. december 31. A gazdasági szervezetek változásának dinamikája, 1992-1995. (egyéni nélkül) A mezőgazdasági egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, 1994. december 31. Egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft, 1995. Egy állandó lakosra jutó szja, Ft, 1995. 5. Infrastrukturális mutatók 1000 lakosra jutó telefon-főállomások száma, db, 1995. december 31. 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma, db, 1995. december 31. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, 1995. december 31. 1 km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza, m, 1995. december 31. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány %-ában, 1995.dec.31. Kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, 1995. december 31. A kiskereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, 1995. 6. Egyéb Az urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérségnek hány %-a él 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen), 1995. december 31. Az egyetemi és főiskolai tanulók aránya a lakónépességből, 1990. január 1. A 10 évesnél idősebb népesség által elvégzett átlagos osztály (évfolyam)szám, 1990. január 1. Az 1990-1995 között épült lakások száma az 1995. december 31-i lakásállomány %-ában

A társadalmi, gazdasági elmaradottság mérésének településszintű mutatói (Forrás: KSH, 1997) Népsűrűség, fő/km2, 1996. december 31. A 60-x évesek aránya a lakónépességből, 1996. december 31., % A vándorlási különbözet, 1990-1996, % A 11-x éves népesség által végzett átlagos osztályszám, 1990. január 1.,% A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, 1990. január 1., % A tercier és a kvaterner szektorban foglalkoztatottak aránya, 1990. január 1., % Az ipari foglalkoztatottak számának változása 1000 lakosra, 1991-1996 A munkanélküliség aránya A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, 1996. december 31., db Az egy hektár szántóterület átlagos aranykorona értéke, 1997 A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, 1996 Az egy állandó lakosra jutó szja alapot képező jövedelem, 1996. Ft Az 1990-1996. években épített lakások aránya, % A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, 1996. december 31., méter A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány %-ban, 1996. dec.31. Az 1000 lakosra jutó személygépkocsi állomány, 1996. december 31., db Az 1000 lakosra jutó telefon főállomások száma, 1996. december 31., db

Elemzési módszerek

Elemzési módszerek alkalmazási területei lehetőség kvantitatív módszerek kvalitatív módszerek leíró statisz-tikai módsze-rek stochasz-tikus kapcso-latok kimuta-tása idő-sorok vizs- gálata csoport- képzési módszer SWOT elemzés kérdőívek / tesztek eltérések / diszparitások mértékének vizsgálata  okok vizsgálata gazdasági, foglalkoztatási struktúra változásával összefüggő vizsgálatok területi koncentráció vizsgálata rangsorok képzése

Regionális egyenlőtlenségek mérésére alkalmas mutatók

Gazdasági teljesítmény diszparitásának mérésére alkalmas mutatók * 1000

Területi diszparitások mérésére alkalmas mutatók

Kauzális gráf szerkesztési feladat

Példa adott térség gazdasági ágazatok szerinti portfóliójára fejlődőképes informatika ipar stagnál vegyipar cementipar zsugorodók téglaipar élelmiszerfeldolgozó ipar állattenyésztés vegetál kohászat faipar gabona termesztés háziipar

Példa innovációs potenciál mérésére

Kutatás és fejlesztés ráfordítás Magyarországon a GDP %-ában

K + F ráfordítás a GDP %-ában

A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak tényleges létszáma Észak-Alföld Dél-Alföld 9% 10% Észak- Magyarország 4% Összes foglalkoztatott %-osan Közép- Dél-Dunántúl Magyarország 7% 59% Nyugat-Dunántúl 5% Közép-Dunántúl 6% Forrás: KSH, 2000.

A kutató-fejlesztő helyek ráfordításai, millió Ft-ban Észak-Alföld Észak- 8% Magyarország Dél-Alföld 2% 8% Dél-Dunántúl 4% Közép- Nyugat- Magyarország Dunántúl 70% 3% Közép- Dunántúl 5% Forrás: KSH, 2000.

Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ-megye 2. Vizsgálat módszere 2.1 Innovációs potenciál = Képesség új, vagy újszerű javak (termékek, szolgáltatások), eljárások (technológiák, módszerek) bevezetésére (átvételére). ME Európa Gazdaságtana Intézet

Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ-megye Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék 2.2 Az innováció hatásmechanizmusa i n p u t o u t p u t eredménymutatók potenciál mutatók potenciál mutatók a) települési szint (NUTS-V.) b) kistérségi szintű (NUTS-IV.) c) megyei szintű (NUTS-III.) a) tudományos művek b) új (újszerű) javak c) új (újszerű) eljárások a) hozzá- adott érték b) image multiplikatív hatás ME Európa Gazdaságtana Intézet

Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ-megye Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék 2.21 Potenciál mutatók ME Európa Gazdaságtana Intézet

Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ-megye I1 Humán erőforrás potenciál tényező ssz. megnevezése mérése forrása 1. Lakónépesség fő KSH 2. Innovációs korhányados 20-60 év közöttiek száma összlakosság 3. Átlagos iskolai végzettség összes elvégzett iskolai osztályok száma 4. Felsőfokú végzettségűek aránya felsőfokú végzettségűek 5. Idegen nyelv ismeret idegen nyelvet beszélők száma 6. Migrációs mutató elmúlt öt évben odavándorolt elmúlt öt évben elvándorolt x 100 x 100 ME Európa Gazdaságtana Intézet

Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ-megye I2 Humán infrastrukturális ellátottság tényező ssz. megnevezése mérése forrása 1. Iskolai ellátottság összes iskolai termek száma összes tanulói létszám kérdőív 2. Új lakás építési hányados az utóbbi 10 évben épült lakások száma össz-lakásállomány KSH 3. Átlagos lakásnagyság lakások összes szobáinak száma összlakosság 4. Kereskedelmi ellátottság kereskedelmi üzletek száma 5. Egészségügyi ellátottság háziorvosok száma ME Európa Gazdaságtana Intézet

Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék Innov. pot. BAZ-megye I3 Műszaki infrastrukturális ellátottság tényező ssz. megnevezése mérése forrása 1. Vezetékes gázellátottság vezetékes gázzal ellátott lakások száma össz-lakásállomány KSH 2. Szennyvízvezeték ellátottság vezetékes szennyvízelvezetésű lakások sz. 3. Szilárdburkolatú útellátottság szilárd burkolatú utak hossza összes utak hossza kérdőív 4. Személygépkocsi ellátottság személygépkocsik száma összlakosság 5. Távbeszélő ellátottság távbeszélő vonalak száma MATÁV 6. Kábeltelevíziós ellátottság kábeltelevíziós lakások száma

I4 Gazdasági potenciál tényező ssz. megnevezése mérése forrása 1. Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék Innov. pot. BAZ-megye Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék I4 Gazdasági potenciál tényező ssz. megnevezése mérése forrása 1. Vállalkozás sűrűség vállalkozások száma összlakosság KSH 2. Átlagos vállalati nagyság összes helyi vállalkozásban foglalkoztatottak APEH 3. Innovációs képesség I. utóbbi 3 évben bejegyzett lincence, know-how, szabadalom kérdőív 4 Innovációs képesség II. utóbbi 3 évben meghonosított termék, szolgáltatás, eljárás 5. Vállalkozások informatikai felszereltsége vizsgálati szempont minősítés • egyedi gép • hálózat • internet • szoftverek (pontozás 0-25) ME Európa Gazdaságtana Intézet

Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ-megye I4 Gazdasági potenciál tényező ssz. megnevezése mérése forrása 6. Foglalkoztatottsági mutató összes foglalkoztatott létszám összes munkaképes korú lakosság BAZ Megyei Munkaügyi Központ 7. Fejlesztési stratégia kérdőív vizsgálati szempont minősítés • komplexitás • realitás • módszertani megalapozottság (pontozás 0-25) 8. Jövedelemmutató képződött összes SZJA alap összlakosság APEH ME Európa Gazdaságtana Intézet

Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ-megye Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék I4 Gazdasági potenciál tényező ssz. megnevezése mérése forrása 9. Település foglalkoztatottsági mutatója összes foglalkoztatott létszám összes munkaképes korú lakosság BAZ Megyei Munkaügyi Központ 10. Vállalkozások saját fejlesztési forrásai APEH adózott eredmény+ amortizáció 11. Vállalkozások hozzáadott értéke Bér + bérjellegű költségek APEH ME Európa Gazdaságtana Intézet

Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék Innov. pot. BAZ-megye I5 Aktivitási potenciál tényező ssz. megnevezése mérése forrása 1. Fejlesztési projektek hatása befejeződött projektek összértéke összlakosság fejlesztési ügynökség 2. Önkormányzati kommunikáció fejlettsége kérdőív vizsgálati szempont minősítés helyi média kiadványok • gyakorisága • terjedelme • minősége (pontozás 0-25) 3. Internet ellátottság helyi internet előfizetők száma internet szolgáltatók 4. Önkormányzati partnerségi kapcsolatok • partnerek száma • kapcsolatok minősége • kapcsolatok komplexitása (pontozás 0-25)

2. 3 Potenciál meghatározás módszere Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék Innov. pot. BAZ-megye 2. 3 Potenciál meghatározás módszere ADATGYŰJTÉS primer szekunder minta: rétegzett • vállalkozások • önkormányzat és intézmény • költségvetési intézmény • civil szervezetek módszer: kérdőív (28 kérdés főcsoport) minta: teljeskörű módszer: • KSH kigyűjtés • APEH kigyűjtés • Munkaügyi Központ • fejlesztési ügynökségek TELEPÜLÉSSOROS POTENCIÁLOK MEGHATÁROZÁSA Módszer: • eltérés vizsgálatok • faktorelemezés • skálázás potenciál térkép fejlesztési programok ME Európa Gazdaságtana Intézet

Az erőforrás potenciálok mérésének folyamata 1. START Adatok beolvasása Adatbázis Súlyszámok kiszámítása Mutatószám értékek kvintilis felosztása Egyedi értékek besorolása a {+2} - {-2} skálán

Az erőforrás potenciálok mérésének folyamata 2. Súlyozás és aggregálás Egyedi értékek ábrázolása: megfigyelt sokaság átlagához országos átlaghoz teljes megfigyelt sokaság kistérségenkénti sokaságok STOP

Egyedi értékek ábrázolása a megfigyelt sokaság átlagához képest

A teljes megfigyelt sokaság egyedi értékeinek ábrázolása a országos átlaghoz képest

Kistérségenkénti sokaság egyedi értékeinek ábrázolása a országos átlaghoz képest 506 507 511

Példa három vizsgált kistérség településeinek összesített rangsorára

Tiszaújvárosi kistérség innovációs potenciál csillagja Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék Innov. pot. BAZ-megye Tiszaújvárosi kistérség innovációs potenciál csillagja I 1 80 60 I 2 40 I 5 20 I 3 I 4 ME Európa Gazdaságtana Intézet

Potenciál csillag 0-5 skálán

PROGNÓZISOK - JÖVŐKÉP - CÉLRENDSZER (Dr PROGNÓZISOK - JÖVŐKÉP - CÉLRENDSZER (Dr. Kocziszky György előadásai alapján összeállította Dr. Bakos István)

TEMATIKA Előrejelzés célja, módszerei 2. Jövőkép megfogalmazásának módszerei 3. Jövőkép célrendszerré formálása

Regionális fejlesztési tervek készítésének logikai folyamata helyzetvizsgálat és elemzés pozícionálás jövőkép megfogalmazása, célrendszer felállítása alternatívák kidolgozása, egyeztetése, hatáselemzése döntés / dokumentálás Regionális fejlesztési tervek készítésének logikai folyamata

Jövőkép és a célrendszer kialakítás logikai folyamata makrogazdasági/nemzetközi prognózisok területi adottságok területi szintű (demográfiai, ágazati, foglalkoztatási, környezeti) prognózisok hosszútávú ágazati koncepciók / programok társadalmi igények területi jövőkép célrendszer Jövőkép és a célrendszer kialakítás logikai folyamata

térségben élők várható jövedelmi viszonyai térség várható demográfiai tendenciái lakossági fogyasztás/beruházás várható költségvetési források várható gazdaságfejlesztési források térség vállalkozásainak várható fogyasztása / beruházása térség várható gazdasági teljesítménye közületi / állami fogyasztás / beruházás Térség várható gazdasági teljesítmény meghatározásának logikai folyamata

Adott térség gazdasági teljesítménye Y = C + I + G + Ex - Im régió regionális fogyasztás (C) felhalmozás (I) export import állami megrendelés (G)

Előrejelzési módszerek

Előrejelző módszerek jellemzői megnevezése lényege projektív Az elmúlt időszak tendenciáit vetíti előre és kísérel meg következtetéseket levonni. ökonometriai Numerikus összefüggések felállításával kísérletet tesz a jövőben várható események számszerűsítésére. szcenárió Hipotetikus (kedvező, reális, kedvezőtlen) jövőképeket fogalmaz meg és keresi az ahhoz vezető utat. (CNB) Collective Note Book Szakértők írásos megkérdezésével kísérli meg a változások irányainak feltárását, a várható események és azok időrendi sorrendjének bekövetkezését. komparatív analógiák Hasonló adottságú (helyzetű) térségekben végbement változtatásokból von le következtetéseket. kérdőív A lakosság, ill. a vállalkozások várakozásainak megkérdezésével jelzi előre a várható (rövidtávú) tendenciákat.

konjunktúra komponens szezonalitás komponens Projektív módszer: idősorok alapján történő előrejelzés komp. régió trend komponens konjunktúra komponens szezonalitás komponens maradvány komponens ∑ 1t T1t K1t S1t I1t x1t 2t T2t K2t S2t I2t x2t 3t T3t K3t S3t I3t x3t . n Tnt Knt Snt Int xnt ország T.t K.t S.t I.t x.t

Idősorok alapján történő előrejelzés T+K S T+K+S T+K+S+I I

Borsod-Abaúj-Zemplén megye – lakónépesség változás tendenciája

Borsod-Abaúj-Zemplén megye – lakónépesség változás tendenciája

BAZ-megye vándorlási egyenlegének (állandó jelleggel) változási tendenciája

Demográfiai előrejelzés ökonometriai módszerei

Beruházásgazdaságossági számítások módszerei Beruházás értékelési módszerek Statikus módszerek Dinamikus módszerek Minimális beruházási költségek módszere Diszkontált megtérülési idő Nettó jelenérték Megtérülési idő Jövedelmezőségi index Számviteli profitráta Belső megtérülési ráta Költségegyenértékes eljárás Beruházásgazdaságossági számítások módszerei

Statikus beruházásgazdaságossági módszerek számítás módja jelölések Minimális beruházási költség B – beruházás összege i – beruházás alternatíva sorszáma Megtérülési idő (n) Bo – beruházás összege CFt – éves hozam

Dinamikus beruházás gazdaságossági módszerek alapfogalmai Időpreferencia időbeli súlyozást jelent, amely a jövőbeli gazdasági eredményeknek, ráfordításoknak eltérő fontosságot tulajdonít. A korábbiakat nagyobb a későbbieket kisebb súllyal veszi figyelembe, így határozza meg jelenértéküket (diszkontráta). Diszkontráta. Az a (piaci) kamatlábból képezett faktor, amellyel a leendő értékeket leszámítolják a jelenre. Ez általában a feláldozott tőkehaszonnal egyenlő.

Jelenérték számítás DISZKONTÁLÁS (k=10%) 1 év múlva esedékes pénz jelenértéke 5 év múlva esedékes pénz jelenértéke Általában

5 év múlva esedékes 1000 forint ma nem ér többet, mint 620 forint. A „pénz időértéke” Ez azt jelenti, hogy egy mai pénz többet ér, mint ugyanaz az összeg a jövőben. Pl. 10%-os kamatláb esetén: A pénz időértéke 4 Esedékesség éve 1 2 3 5 1000 Ft értéke ma 1000 900 830 750 680 620 This slide introduces the concept of time value of money. Make sure the audience is familiar with the concept. Explain A dollar held today is worth more than the same dollar held in the future. This is due to three reasons: inflation (very noticeable in Russia), risk, and opportunity cost. The opportunity cost is an amount of money, in addition to the effects of inflation, that could be made by investing the dollar, instead of holding it. Survey the audience “How much would you pay for the right to receive $1000 in a year?” and “How much would you pay for the right to receive 500 million rubles in 1 year?” Write down the results and average them. Compare them. The importance of these questions is that it gets across the point that Dh discount rates and dollar discount rates are different because they contain different risks. 5 év múlva esedékes 1000 forint ma nem ér többet, mint 620 forint.

Cash flow Pénzmozgás/pénzforgalom (vagy cash flow) akkor történik, ha a projekt kifizet valamilyen összeget (pénzkiáramlás) vagy befolyik a projekthez valamilyen összeg (pénzbeáramlás). A cash flow (CF) a be- és kiáramló pénzek egyenlege. Nettó jelenérték Egy adott projekt esetében a leendő pénzbeáramlás és pénzkiáramlás jelenértékei közti különbség. Valamennyi éves cash flow tervet induláskor le kell számítolni egy előre meghatározott leszámítolási mutató alkalmazásával

CASH FLOW komponensei (nem pénzügyi műveletek) Pénzbeáramlás Pénzkiáramlás Termékek értékesítéséből származó bevétel Tőkeköltségek (beruházás) Használati díjakból Rendszeres jellegű költségek (működtetés és fenntartás) Adók

CASH FLOW komponensei (pénzügyi műveletek) Pénzbeáramlás Pénzkiáramlás Tőke Részvényeseknek fizetett osztalék Hitelek Adósságszolgálat: kamat plusz törlesztések Támogatások

Dinamikus beruházás gazdaságossági módszerek számítás módja jelölések Befektetés nettó jelenértéke (NPV) Bo – beruházás összege (vagy az átlagos könyv szerinti értéke) n – beruházás élettartama k – kalkulatív kamatláb CFt– adott év nettó hozama Jövedelmezőségi index (PI) GPV – beruházás hozamainak össz. jelenértéke (bruttó jelenérték) Bo – beruházás összege Belső megtérülési ráta (IRR) r – beruházás belső kamatlába krögzített – referencia kamatláb

NPV mintapélda - új gép vásárlása Beszerzünk ma egy gépet 1.800 ezer forintért. Az új gép a jövő évtől kezdődően öt éven át évi 560 ezer forint nyereséget hoz. Tegyük fel, hogy az elvárt hozam (piaci kamatláb) 10%.

A jövedelmezőségi index (PI) Az „új gép” projektünk esetében: A beruházási javaslat elfogadható, ha a jövedelmezőségi index egynél nem kisebb.

Belső megtérülési ráta (IRR Internal Rate of Return) egy hányados, amely a belső kamatláb és a piaci kamatláb viszonyát fejezi ki. (A belső kamatláb az a leszámítolási mutató (r), amely mellett egy adott költség - haszon mozgás nulla nettó jelenértéket eredményez.)

Megoldás iterációs algoritmussal Az IRR a példában Megoldás iterációs algoritmussal r = 10,8479%

Az IRR arány értéke Ha a belső kamatláb nagyobb, mint a rögzített kamatláb értéke; krögzített (vagyis IRR > 1), akkor a projekt elfogadható, egyébként el kell utasítani.

Érzékenység vizsgálatok a beruházási példa esetében

Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a beruházási költség 2%-kal nagyobb?

Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a beruházási költség 20%-kal nő meg ?

Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 5%-kal nagyobb?

Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 10%-kal nő meg ?

Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a tervezettnél 5%-kal kevesebb lesz a bevétel?

Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az első évben csak 50% lesz a kapacitás-kihasználás?

Érzékenységvizsgálatok Összefoglalás Mit jelent ez magánberuházás esetében? közcélú beruházás esetében?

Hozzáadott gazdasági értéken (Economic Value Added) alapuló értékelés logikai folyamata Tárgyidőszak Prognosztizált évek Maradvány- érték időszaka 0. 1. 2. 3. …….. n. Hozzáadott gazdasági érték Hozzáadott gazdasági érték Hozzáadott gazdasági érték Hozzáadott gazdasági érték Maradvány érték Hozzáadott gazdasági értékek jelenértéke Hozzáadott piaci érték (MVA) Maradvány érték jelenértéke +

Bruttó hozzáadott érték árbevételből (alapáron) számítása: Bruttó kibocsátás (nettó árbevétel – eladott áruk beszerzési értéke – alvállalkozói teljesítmények + exporttámogatások + agrártámogatások – belföldi termékadók + aktivált teljesítmények értéke) – Folyó felhasználás (anyagköltség + igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások + nem anyagjellegű szolgáltatások + költségtérítések – természetben elszámolt munkavállalói jövedelem + értékhatár alatti tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása) Bruttó hozzáadott érték (alapáron)

Bruttó hozzáadott érték elemeiből számítva: Bér + bérjellegű kiadások + közteher + amortizáció + adózatlan nyereség Bruttó hozzáadott érték (elemenként)

vissza

2002 Forrás: VÁTI Kht. vissza